Nem foglalkozva velük kifizettem a shake-t majd kimegyek a Pop's-ból.
Elindultam haza, hisz minden hétfőn elmegyünk anyával edzeni. A nyáron nagyon ritkán mentem el vele, de most mi veszteni valóm van? Suliba fogok járni 8 és fél hónapot, ezek a plusz kiruccanások már nem számítanak.

Anya erősen a földhöz vág a válla felett. Feszült és ez most nem jó. Simán eltörheti a csontjaimat.
-Feszült vagy.-mondom mikor fel állok a szönyegről.
-Én ugyan nem.-mondja és újra támad. Az edzéseket gyerekkorom óta csináljuk. Mindketten levezetjük ez által a problémánknak a súlyát.
Anya erősen bele rúg a bordáim közé majd kigáncsol, én pedig hanyatt esek a szőnyegen.
-Nem mesélsz róla?-kérdezem, de ő nem válaszol csak újra támadó állásba áll.
-Koncentrálj!-förmed rám. Anyám is a Kígyók közé tartozik. Imád edzeni, de olyankor teljesen más ember.
-Én, koncentrálok!-állok fel újra. Anya elindul felém és már húzna be nekem egyet, de megfogom a csuklójánál, be akasztom a lábam az övébe majd át dobom a vállamon. Anyám húsz éves korában szült engem és azóta is úgy nézki, mint egy tini. Sokszor a nővéremnek nézzik. Mi tagadás, én is néznék ki úgy, mint anya.
-Jól vagy?-kérdem mellé állva.
-Persze. Most van egy elintézni valóm. Vigyázz magadra.-puszil homlokon.
-Te is.-mosolygok rá. Imádom! Szerintem a legjobb anyuka és barátnő a világon!
Anya elmegy elintézni a dolgát én pedig úgy döntök, hogy még nem megyek haza.

•Író•

Rosaline elsőnek haza ment és rendbe szedte magát majd a cuccok amik fontosak bele pakolta az egyik táskába. Felvette a dzsekit, amin ott díszelgett az a bizonyos logó majd elindult a lakókocsi parkhoz. Mostanában feszült és félti a lányát, mivel egy titok amit próbált rejteni most vissza üt.
-FP!-kopog az egyik lakókocsi ajtaján.-FP!-kopog újra. Végül kinyílik az ajtó és elé tárul FP Jones. Kintebb nyitja az ajtót és Rosa besétál rajta.
-Szia.-csókolja meg FP, amint becsukta az ajtót.
-Figyelj ez fontos.-mondja és elindul a kanapé felé. Kiborítja a táska tartalmát majd megmutatja FP-nek.-Tudod, hogy 17 évesen is voltam terhes.
-Igen.-mondja keserűen a férfi.
-Most szerintem vissza üt, minden FP. Annyira féltem Kimit, ha bármi baja esne..
-Hé!-rakja a kezét a nő arcára.-Megigérem semmi baja nem lesz.
-Vigyázz rá FP, ha velem történne valami.-csordul le egy könnycsepp a nő arcán.
-Veled se fog semmi.-mondja a férfi és a hüvelyk ujjával letörli a könnycseppet. A férfi lassan a nő szájára nyomja a saját száját és óvatosan megcsókolja. Ekkor szakítja be az ajtót Jughead és zavarában tátogni kezd.
-Öhh..apa..Ms.King.-bólint Jughead. A két szülő elvörösödik. Ez a "tartsuk titokban a kapcsolatunk" nem sikerült.

•Kimberly•

A suli nagyon lassan telik és unalmasan. Mindenkit kerülök akit csak lehet.
De gondoltam, hogy ez sem sikerül.
-Szia csajszi!-jön Veronica velem szemben. -Suli után elmegyünk a Pop's -ba nincs kedved velünk jönni?-kérdezi, amint mellém áll.
-Nem is tudom Vee.-csapom be a szekrényem ajtaját.
-Ne már Kim! Oké, hogy depressziós vagy, de legalább enged, hogy segítsünk. Tavaly mindenbe benne voltál. Együtt töltöttük szinte minden napot, most mi változott?-kérdi felháborodva.
-Sok minden Ronnie, de tudod mit benne vagyok.-mosolygok rá.
-Ez az a Kimberly akit én ismerek.-mondta nevetve majd megölelt. Ezután Veronica elment én pedig beültem a pihenőbe, ahol Jughead és Betty is ült.
-Sziasztok!-köszöntem nekik majd leültem én is. Olyan furák voltak.
-Mi a baj?-kérdem felhúzott szemöldökkel.
-Anyukádnak szerinted van valakije?-kérdi Betty. Kicsit se fura kérdés, áhh nem.
-Nem tudom. Szerintem nincs akkor elmondta volna, de lehet, hogy van. Ilyen külsővel kinek nem lenne?-nevettem el magam, de ők cseppet sem nevetnek.-Miért?-veszem komolyra.
-Ha van, akkor kire tippelnél?-kérdi Jug.
-Na jó bökjétek ki mi folyik itt.-fonom keresztbe a karom.
-Szia Hugi!-mondja keserű mosollyal Jughead. Ha hiszitek hanem, teljesen lefagytam. Csak néztem rájuk, de nem tudtam megszólalni csak pár perc múlva.
-FP?!-mondom kicsit hangosan.
-Én megértem, ha mérges vagy rájuk, de nem tőlem tudod, én itt se voltam mikor hallottad ezt a...
-Nem! Nem! Dehogy!-szakítom félbe Jughead gyors mondandóját. -Azért ja fáj amiért nem mondta el. Mióta? -kérdem és erre össze néznek.
-Már egy éve.-mondja Jug. Na most az állam a földet súrolta.
-Atya ég! Te mit reagáltál?
-Semmit. Mit tudtam volna?-kérdi nevetve.-Apa boldog.-mondja most már csak egy mosoly kíséretében.
-Én se vagyok pipa.-nevettem el magam.

A Pop's-ban ülünk. Jó újra a kiscsoporttal lenni. Talán egy mély lelki állapotba estem a nyáron és ők segítenek, hogy ki mászak belőle, de mint minden jónak, ennek is véget ért, amint be jöttek a Kígyók.
A mellettünk lévő boxban foglaltak  helyet. A kedvem el ment és a shake-s pohárt piszkáltam. Ez a többieknek is feltűnt majd Jughead bele vágott az egészbe.
-Ugyan srácok! Nem utálhatjuk. Közénk való!
-Tudod mit tett!-mondta Toni.
-Igen és? Voltak már köztünk ennél rosszabb emberek. Azt ne mondjátok, hogy ti még nem követettek el hibákat. Na ugye.-mondja Jughead majd vissza fordul felénk.
-Nem kellett volna.-mondom Jugheadnek. Tényleg nem kellett volna most még jobban haragszanak rám.
-Hé Kimi!-szólt Toni. Oda kaptam a fejem és ami fura, hogy mindenki mosolygot, kivéve egy embert. -Szent a béke.-mondja Tony én pedig rá mosolygok. Sweet Pea rá csap az asztalra majd ki megy a Pop's-ból. Sóhajtok és felveszek egy mű mosolyt.
Nagyon eltelt az idő, így ki mentünk a Pop's-ból. A parkolóban ott állt FP a kocsijánál és az egyik Kígyóval beszélgetett. Mondjuk nem meglepő az egész parkoló tele van Kígyókkal.
-Beszéljünk vele?-lép mellém Jughead.
-Menjünk.-mondom mosolyogva és oda megyünk FP-hez, akitől pont most távozott az egyik Kígyó.
-Helló apa!
-Mr.Jones!-mosolygok rá.
-Miben mesterkedtek?-kérdi össze húzott szemöldökkel.
-Miben is?-kérdem Jugheadtól színészkedve.
-Nem tudom.
-Én se..Ja de meg van.
-Igen, uhh nekem is.
-Mondjuk el?
-Kitalálja.
-Szerelmes Mr.Jones?-kérdezem meg végül.
-Nem tudom miről beszélsz.-mondja FP.
-Nem tudja.-fordulok Jug felé.
-De tudja.-mondja.
-Tudok róla FP.-mosolygok rá.
-Szóóval...most végem?-kérdi mosolyogva.
-Nem.-nevettek. Ekkor éreztem, hogy zúg a telefonom. Elő vettem és anyának a neve villogott rajta.
-Ő az. Kihangosítom.-mondom majd, így is tettem.
Zajok hallatszodtak meg anya kétségbeesett hangja.
-Kicsim! Figyelj rám!
-Anya! Mi a baj?
-Szólj FP-nek, hogy itt van.-ekkor mintha egy ablak törtbe volna, olyan csörrömpölés és üveg szilánk hang volt. FP kikapta a telefont a kezemből és kinyomta a kihangosítót.
Amint lerakta a kezembe nyomta a telefont és ült be a kocsiba.
-Én is megyek!-mondtam neki. Nagyon megijedtem. Mi van ha történt anyával valami?
-Nem!
-De!-mondtam és be ültem mellé. FP gyorsan száguldott a hátunk mögött pedig jött pár Kígyó is. Hatalmas világoság volt a házunk környékén és mikor oda értünk akkor láttam mért. Az egész házunk lángokban. Azonnal ki pattantam a kocsiból és szaladni kezdtem, hogy ha anya bent van akkor ki hozom, de FP megállított.
-Nem mehetsz be!-kiabált rám.
-De anya..-ekkor hallottunk egy köhögést. Anya a fa tövében ült. Egyből oda szaladtunk hozzá. A pólója véres volt és szakadt.
-Ne! Ne! Ne!-nézett rám.-Tűnj innen!-kiabálta nekem.
-Anya nem lesz baj.-nyugtattam.
-El kell menned!-mondta miközben FP felvette a karjába. Még a kocsihoz vitte én addig a saját kocsinkhoz mentem, hogy legalább az maradjon épségben.
-Kimberly!-kiabálta.. Sweet Pea. Most elolvadnék ha nem lőnének rám. Lebuktam, így a kocsi védett a felém száguldó golyóktól. Lebukva ültem be a kocsiba és hajtottam le a feljáróról. Hogy honnan tudok vezetni? Már nyolc évesen tudtam. Tiszta gyerekjáték.
A Kígyókat követtem akik nem is a kórházba mentek, hanem a lakókocsi parkhoz.
-FP!-szálltam ki a kocsiból.-Orvosi ellátásra van szüksége!-néztem anyára.
-Bizz bennem Kim.-mondta és be ment a saját lakókocsijába. Oda mentem a kocsinkhoz és megnéztem az oldalát ahová a golyók érkeztek. Az egyik be mélyedésbe ott volt a golyó, így meg fogtam a tőlem arrébb heverő szerszámakból egy csavarhúzótt és kiszedtem. Nem ismerem, így nem tudtom azt sem, hogy milyen fegyverrel lőtt. Fel álltam és úgy tanulmányoztam a golyót. Hirtelen valaki megfogta a vállam, így ijedten fordultam felé.
Sweet Pea.
-Csak tudni akartam jól vagy-e?-látszik, hogy ideges és kicsit ijedt.
-Persze.-mondom egy bólintás kíséretében.
-Akkor jó.-sóhajt majd kínos csend áll be közénk.
-Sweet Pea..
-Én még mindig kedvellek.-szakít félbe. A szemeim is kikerekedtek, úgy meglepődtem. -Tudom, hülyén viselkedtem, de egyszer sem tudtalak ki verni a fejemből és borzalmasan hiányoztál, de túl büszke voltam. Viszont ami az elébb történt, életemben nem rémültem meg ennyire. -mondja lehajtott fejjel.
-Én is kedvellek Sweet Pea és tudom nagy hiba volt az amit tettem.-mondom én is a földet nézve. Pár perc néma csend után Sweet Pea derekamnál fogva magához húzott és megölelt.
-Kezdjük előröl.-mondta majd mosolygot és magához szorított.
-Félek.-suttogom úgy, hogy csak ő hallja. Erősen magához szorít, mellkasába temetem a fejem és úgy próbálom nem elsírni magam. Ami persze, hogy nem jött össze.
-Kimi!-hallottam meg Toni hangját. Elhúzódtam és a Kígyókra néztem.
Toni oda sétál hozzám és két dzsekit adott át a hátulján A logóval.
-Tudjuk, hogy a tiétek a tűz martalékává vált szóval..
-Köszönjük.-mosolyogtam rá.
Pár pillanat múlva anyám fájdalmas sikolya halladszódott ki FP lakókocsijából. Be akartam szaladni a lakókocsiba, de Sweet Pea elkapta a karom és nem engedte, hogy be menjek. Toni közelebb jött majd magához ölelt.
-Nem akarom elveszíteni.-sírtam el magam.
-Nem fogod.-nyugtatott. Tényleg egy család vagyunk. Nagyon hálás vagyok amiért segítettek.