Ebben a fejezetben azt fogom bemutatni, hogy a 10. részben említett térképes modelleken miket érdemes nézni: tulajdonképpen azokról a paraméterektől lesz szó, amik a közérthető előrejelzésekben is szóba kerülnek. A különbség itt csak annyi lesz, hogy ezeket térképes nézetben láthatjuk az egész országra, Európára vagy akár az egész földbolygóra vetítve.

A 10. részben felsoroltam weboldalakat, amiket érdemes nézni. Persze mindegyik egy kicsit más, és a menürendszerükben időbe telik eligazodni. Én továbbra is a windy.com-ot javaslom elsődlegesen, mert szerintem ez a legáttekinthetőbb és felhasználóbarátabb.

Amit még érdemes megjegyezni, hogy mindegyik térképnél léptetni lehet az időt, hogy melyik időpontra vonatkozó előrejelzést jelenítse meg. Ez némelyik oldalon UTC-ben van megadva, ilyenkor kishazánk térségére rá kell számolni a téli időszámításban +1, a nyáriban +2 órát.

Na de akkor jöjjenek is lényegesebb paraméterek, amiket érdemes nézni, és az átlag felhasználónak is hasznosak.

Műhold- és radarkép

Ez a kettő egy kicsit kakukktojás, ugyanis nem előrejelzéssel kapcsolatos, hanem azt mutatja, ami éppen történik (5-15 perc lemaradással). Előbbin a felhőzetet láthatjuk, utóbbin a csapadékos területeket. Ez a kettő a pillanatnyi döntéseinkben is segíthet, pl. hogy nyáron kipakoljuk-e a grill- és bográcsfelszerelést, vagy inkább ne, mert éppen egy zivatarrendszer tart felénk. Radarképből egyébként még számos másik is van, ami hasznos tud lenni. Az Időképnek pl. van saját radarhálózata, ami nyáron a zivataroknál szokott nagy segítség lenni, emellett pedig a MetNeten is van kiváló felbontású radarkép, ráadásul 3D-s vetülettel is. Ezen felül persze ott van a HungaroMet oldala is, ahol a hivatalos radarkép készül (jelenleg öt csapadékradart üzemeltetnek, ebből a pogányvári ismerős lehet azoknak, akik olvasták A Balatonon is túl című regényemet). Kétféle radarképet is megkülönböztethetünk: az egyik a PseudoCAPPI, ez az alsó 1-2 kilométerre vonatkozik, és pontosabban jelzi a földet is elérő csapadékot, a másik pedig a CMAX, ez a teljes troposzféra vertikumában mutatja a csapadékelemeket, és inkább akkor lehet hasznos, ha éppen kialakulóban van egy zápor vagy zivatar, de a csapadék még nem ér földet.

Na de a továbbiakban térjünk vissza a windy.com-ra:

10 m szél és széllökés

Előbbi paraméter az átlagszelet, utóbbi a legerősebb széllökéseket mutatja 10 méteres magasságon. Az irányokhoz van animáció is, így láthatjuk a szél irányát, az erősséghez pedig természetesen egy színskála tartozik (ahogy általában minden más paraméterhez is a színezés a jellemző).

Csapadék

Sok magyarázatra ez nem szorul, a 3 órás csapadékösszeget láthatjuk különböző időpontokban, de más oldalakon 1 órás csapadékösszeg, csapadékintenzitás, illetve radarreflektivitás paramétert is találhatunk, ami hasonló. A Windy külön jelzi a zivatarokat is (az ECMWF modellnél), illetve télen a különböző halmazállapotokat is.

2 m hőmérséklet

Talán az egyik legfontosabb paraméter, amiből láthatjuk, hogy „hány fok lesz". A modellekre általában jellemző, hogy az éjszakai hőmérsékleteket valamivel fölé, a nappalaikat pedig alábecsülik (leszámítva a GFS-t, ami nyáron a maximumokat is fölé tudja becsülni, van, hogy repkednek rajta a 40-42 fokok, feldobva a magas labdát a hírportáloknak). Azt is meg tudjuk nézni, hogy magasabb szinteken hogyan alakul a hőmérséklet, ez télen a csapadék halmazállapothoz nyújthat kisegítő információt (a 950-850 hPa szintet nézve a repülőgép ikonra kattintva).

Felhőzet

Sok magyarázatra ez sem szorul, az előrejelzett felhőzet mennyiségét láthatjuk itt.

Felhők magasan, középszinten és alacsonyan

Az előbbi paraméter három szintre különbontva.

Köd

A Windy itt az ICON és ICON-EU modellhez tartozó köd előrejelzést jeleníti meg. Más oldalakon persze van, hogy külön ilyen paraméter nincsen, de a felhőzetből látni, hogy miről van szó, pl. a maps.meteo.pl oldalon az UM modellnél a szürke (50 helyett) 4 árnyalatával jeleníti meg a különböző magasságokban lévő felhőket.

Haladó szint (ezeket leírom a hasznosságuk miatt, de akár át is ugorhatjátok):

850 hPa hőmérséklet

Ezt én a wetterzentrale.de oldalon szoktam nézni a térképeknél, nagyjából az 1500 méteres magasság hőmérsékletét mutatja meg. A 2 méteres hőmérséklettel ellentétben ennek előnye, hogy a talaj kisugárzása ilyen magasságban már elhanyagolható, így jobban kirajzolódnak a magasban érkező légköri frontok, valamint a hideg és meleg légtömegek elhelyezkedése.

500 hPa geopotenciális magasság

Ezt is a wetterzentrale.de oldalon szoktam nézni. Ez a szint nagyjából 5500-5600 méter magasan található, a troposzféra vertikumának felénél. Ezen a szinten nagyobb léptékű időjárási jelenségek rajzolódnak ki, gerincek, teknők helyzete, hidegörvények/hidegcseppek pozíciója.

Tengerszinti légnyomás

Az ilyen térképeken jól kirajzolódik a ciklonok és anticiklonok pozíciója, ezt izobárokkal szokták általában jelölni, akár más térképekkel összevonva. Ezek az izobárok a Windy-n is bekapcsolhatók.

CAPE (konvektív hasznosítható potenciális energia)

A légköri labilitás mértéke, J/kg-ban mérik. Minél nagyobb ez az érték, annál nagyobb az esélye heves zivataroknak, HA létre tudnak jönni. De ez sok mindentől függ, pl. nedvességi viszonyok, konvektív gátlás mértéke (CIN), van-e kellő emelés, a 0-6 km szélnyírásból pedig arra következtethetünk, hogy mono-, multi- vagy szupercellás zivatar várható. Ezekbe most ebbe nem mennék bele jobban, gondolom, nem bánjátok. :D

–––

Nagyjából ennyi lett volna ez a rész. Amit még észrevehettek, hogy természetesen minden modell egy kicsit mást jelez előre, és nagyobb időtávokra egyre nagyobb lesz közöttük a különbség. Ez is jó indikátora annak, hogy ne vegyünk semmit készpénznek. :D A modellek legtöbbje egyébként 6 óránként frissül, és a frissebb verzió is főleg hosszútávon van, hogy merőben el tud térni a korábbi futástól. Jelenleg a tudomány itt tart, de nem csoda, hiszen ott a káoszelmélet, a számítási kapacitás véges és a mérések is kisebb pontatlanságokkal terheltek, amikből arányaiban kevés is van, szóval teljesen pontos előrejelzéseink sosem lesznek. Viszont! Ha ezeket a térképes modelleket megtanuljuk használni, akkor sokkal jobb rálátásunk lehet a várható időjárásra, mintha csak egy ikonból és két számból tájékozódnánk valamelyik meteorológiai portálon. Mondhatni, az emberek 99 százalékánál felkészültebbek lehetünk ilyen téren. :D

A különböző meteorológiai modellekről és más térképes előrejelzős weboldalakról a 10. részben olvashattok bővebben.

Tanulásra a HungaroMet oldalán, az ismeret-tárban a meteorológiai alapismereteket tudom javasolni, ahol mindenféle dolog össze van szedve. Ezen felül még a szupercella.hu oldalon rengeteg hasznos cikk van (pl. radaros alapismeretek, zivatarok fajtái stb.). Ez utóbbi már kicsit haladóbb szintű, de akit érdekel, az belevetheti magát nyugodtan ezekbe az ismeretekbe, főleg, hogy jön a nyár és a zivatarszezon. :D

Ha van bármi kérdésetek vagy észrevételetek, írjátok meg kommentben (és bocsi mindenkitől, ha kínaiul beszéltem megint :D ). Következőnek ismét hazai vizekre evezünk, és egy wattpados rész fog jönni, amiben leírom, én hogyan szoktam hirdetni, ütemezni az irományaimat. Ha értesítést is szeretnétek kapni, helyezzétek a kötetet a könyvtáratokba. 📖

Legyen szép napotok! :)