Tina és a többi gyerek az árvaházból jártak ki középiskolába. A gyerekotthonban minden rendben volt, Sarah kapott az államtól pénzt: felújították az építményt, kedvesek voltak az alkalmazottak (megválogatta az igazgatónő őket, hiszen volt rá lehetősége), választhattak a gyerekek, hogy melyik iskolában szeretnének tanulni, szocializálódottak, többé nem tanított senki sem az épületen belül.

 Tina szüleit két évvel hamarabb kiengedték a börtönből, mivel jó magatartásért tanúskodtak. Tinánál két év maradt ki, de aztán húszéves korában a szülei beíratták egy neki tetsző egyetemre: képzőművészeti szakra ment, a rajzot mindig is szerette, imádott tárgyakat tervezni.

 Mr. és Mrs. Wasalbsky elhatározták, hogy mostantól becsületesen fognak élni, nem hiányzik nekik a fogda. Anne szép fafaragásokat készített, amiket eladott az interneten, Robert pedig beállt egy gyárba dolgozni, szép lassan feljebb került a ranglétrán.

 Egyetem után egy évvel William megkérte Tina kezét. Tina nagyon boldog volt, alig várta, hogy majd felvehesse a gyönyörű mennyasszonyi ruháját.

 Tina – immár feleségként - terméklogókat tervezett, jó érzés volt neki a boltban meglátnia a logóját egy árucikken. 

*

 Mit gondoltok a könyvről? Köszönöm, hogy velem tartottatok.