1 nap a koncertig.

- Ébresztő álomszuszék! - rázta meg Suzann vállát Alexa.

Sajnos ezzel csak azt érte el, hogy Suzann jobban magára húzta a takarót. Alexa felállt megfogta a takaró két tulsó sarkát és akkorát rántott rajta, hogy Suzann majdnem kipördült az ágyból:

- Meddig voltál fent előző éjszaka?
- Hány óra? - kérdezte kómásan Suzann.
- 8 óra. A fiúk már rég leléptek, menjünk városnézni!
- Még 5 perc! - kérlelte Suzann.

Alexa felemelte kezét, majd leült az asztalhoz. Egy fehér topp és farmer térdnadrág volt rajta és topánka a lábán. Kitámasztotta állát a tenyerével:

- Hát az meg honnan van? - észrevette a medált Suzann nyakában.
- James-től kaptam!

Alexa elmosolyodott és gondolkodott vajon sikerült e beszélnie James-nek vele. Suzann nehezen felkelt, megtörölte szemeit és a fürdő felé tartott. Gyorsan elintézte reggeli rituáléját, felkapott egy fehér forró nacit és egy hosszú derekú ujjatlan pólót plusz szandállt, majd elindultak reggelizni Alexával. Bezárta az ajtót, beszálltak a liftbe és amint leértek az étkezőbe mentek. Rántotta és frissen facsart gyümölcslé volt a reggeli. Megették és kimentek az utcára.

- Akkor indulhatunk a fiúkhoz? - kérdezte Suzann.
- Ööm, szerintem hagyjuk őket most had gyakoroljanak!
- Oké?! - válaszolta felvont szemöldökkel Suzann.
- Muti milyen jó dolgok vannak itt Budapesten! - próbálta elterelni Alexa a lányt.
- Pfhu, hol is kezdjem! - vakarta a tarkóját Suzann - menjünk taxival!

Hívtak is egyet, elég lassan érkezett meg a reggeli csúcs miatt. Ahogy megérkezett, beszálltak és Suzann utasította a taxist, hogy a Mammut központba vigye őket.

- Az mi? - érdeklődött Alexa.
- Egy hatalmas bevásárló központ!
- Juj, de jó! - csapta össze tenyerét a szőke nő.
- Gondoltam, hogy tetszeni fog! - kacsintott rá és kinyújtotta a nyelve egy részét Suzann.

Egész gyorsan odaértek, kifizették a taxist és elindultak a bejárathoz a lépcsősorhoz. Egy mamut szobrocska foglalt helyet a bejárat előtt pár méterrel.

- Csinálj egy fotót velem meg a szoborral! - nyomta a táskáját Suzann kezébe az izgatott nő.

Kikereste a táskából majd csinált néhány képet. Amint kész volt beléptek az aulába. Elnézték a 4 emelet magas épületet, a rengeteg vásárlót, az iskolásokat akik itt töltik szabadidejüket. Alexa szemei csillogtak, azt sem tudta melyik üzletet nézze meg, hol kezdje a "körútját". Természetesen a ruhaüzletek voltak az elsők, de szépen sorjában bejárták a technikai boltokat, a videójáték üzleteket, a könyvesboltokat. Suzann-nek annyira nem volt jó időtöltés, ő nem tudott sosem úgy vásárolni mint az olyan lányok amilyenek Alexa. Ő úgy csinálta, hogy gyorsan megkereste ami neki kellett és már ment is, de most Alexával mindent körbe kellett járni, minden ruhát fel kellett próbálni, stb-stb. Egy-egy ruhaboltban majdnem több mint 30 percet töltöttek, mert Alexa mindenféle ruhát kipróbált vagy éppen Carlos-nak vett valamit. Időnként abba kellett hagyni a vásárlást rajongók miatt, Suzann örömére. A két lány hatalmas szatyrokkal haladtak a folyosókon:

- Alexa, nem vagy éhes?
- Annyira nem, de ha akarsz akkor ehetünk!
- Van itt egy yoghurt fagyis hely! Utána átmegyünk a másik épületbe!
- Van másik épület is? - csillant fel Alexa szeme.

Suzann úgy érezte, hogy ezt nem kellett volna mondania. Odaértek a fagyishoz, mindketten kiszolgálták magukat az édességből és feltétekből. Kifizették, helyet foglaltak.

- Mesélj! - fordult Alexa Suzann felé.
- Mire gondolsz?
- Miért kaptad James-től az ékszert? Mit mondott! Részleteket akarok!!
- Tegnap este a csillagokat néztük, beszélgettünk, aztán nekem adta....ennyi!
- Istenem, de ostoba ez a fiú! - csapott homlokára Alexa.
- Hmm? - kérdezett vissza Suzann, mert nem értette őt.

Nem tudott válaszolni neki a nő, mert félbe szakította őket egy lány akin neon zöld póló és fekete térdnadrág volt.

- Kérhetném a Rusherlány segítségét?
- Igen? - nézett kérdően Alexa.
- Egy videójátékot reklámozom a barátaimmal és segítséget kérnénk!

Gyorsan megették a fagyit és követték a lányt. A 3. emeleti folyosón voltak egy kissebb tömeggel akik a műsort nézték. Egy kislány rózsaszín pólóban és szoknyában állt a tv előtt egy mikrofonnal a kezében és énekelte a szöveget amit kiírt neki a játék.

- Aham, egy karaoke-s játék! - néztek össze Alexáék.
- A kislány után akár mehetsz! - noszogatta az árus lány.

Végzett a kislány a kishableány zenéjének éneklésével Suzann közelebb lépett:

- Megkaphatom? - nyújtotta kezét.
- Szia, persze! - át is adta neki.
- Hogy kell zenét váltani?
- Úgy működik mint az xbox, a karod használd! - utasította a lány.

Suzann keresgélt, mire megtalálta Justin Timberlake - Can't stop the feeling című számát és elindította. Alexa élt a lehetőséggel, előkapta mobilját és filmezni kezdett. Suzann énekére felfigyeltek a vásárlók és közelebb jöttek hozzá, néhányukat annyira feldobott a zene, hogy táncolni kezdtek, Suzann mutatta, hogy jöjjenek és itt rázzák vele. Olyan volt a látkép, mintha egy utcabál lenne, mindenki jól érezte magát. Vége lett a dalnak megtapsolták Suzann-t, ő megköszönte és a táncolókat dícsérte.

- Köszönöm a segítséget! - futott oda Suzann-hoz a lány - aláírnád, hogy te is ajánlod? - dugott elé egy köteg papírt.
- Mik ezek?
- Ezt adjuk a vásárlóknak amikor megveszik a játékot!

Aláírogatta a papírokat, majd készítettek néhány képet, utána vissza sietett Alexához:

- Bocsi!
- Semmi baj. Kíváncsi vagy a szereplésedre?
- Felvetted?
- Aham, nem vettél észre?
- Az énekre figyeltem inkább... - vallotta be Suzann.
- De csak az elején, utána egész gyorsan belejöttél! - mutatta a videót Suzann-nek.
- De jó, sajnálhatják a fiúk, hogy lemaradtak róla! - nevetett Suzann.
- Az igazság az, hogy elküldtem Carlos-nak a videót!

Megakadt a lélegzete Suzann-nek a mondat hallatán.

- Köszi, megkérdezhettél volna, mielőtt megcsináltad! - mérgelődött.
- Ezer bocsi! - vigyorgott rá Alexa.

Átmentek a másik épületbe a folyosón ami az autóút felett haladt keresztben és üveg falú volt. A folyosón ki volt állítva egy megkövült mamut fog amit alaposan szemügyre vettek. A másik épületben mozi volt és éttermek. Itt nem akart Alexa szétnézni, csak a plakátokat nézegette.

- Nem tudom, szeretnél mozizni? - kíváncsiskodott Suzann.
- Nem az igazi, úgy hogy nincs itt Carlos! - mentegetőzött Alexa.
- Ha akarod, akkor mire végeztek a fiúk estére jöhetünk!
- Suzann, mondanom kell valamit! - nézett bűnbánóan Alexa a lányra.
- Hallgatlak! - nézett felé Suzann.
- Az igazság az, hogy......pfhu de nehéz.....Gustavo megkért rá, hogy ma tartsalak távol a srácoktól!
- Hogy mi? Miért?
- Ő azt mondta, hogy állítólag, ha te ott vagy, akkor nem tudnak úgy gyakorolni ahogy kellene, főleg James!

Suzann hitetlenkedve nézett a nőre. Nem tudta elhinni, hogy Gustavo ennyire rossz embernek gondolja őt, pedig nem is ismeri. Azt sem tudta megérteni, hogy Alexa miért ment bele, hisz semmi rosszat sem tett ellene.

- Aham! - sóhajtotta.

Alexának rosszul esett az a sóhaj.

- Haragszol?
- Nem, ugyan miért lennék mérges? - rázta fejét Suzann.

Újra megzavarta valaki a két lány párbeszédét. Egy középkorú úr fehér inget és fekete nadrágot viselt.

- Bocsánat! - szólította meg őket.
- Mi van már megint? - kérdezte Alexa ingerülten.
- Szükségem lenne a barátnődre egy kampány videó erejéig! - válaszolta a barna hajú férfi ellentmondást nem tűrő hangon.

Ekkor megcsörrent Suzann telefonja.

- Ezt előbb felveszem! - mutatott a telefonjára.

Félreállt, hogy lebonyolítsa a hívást. Pár perc múlva visszatért, viszont az arckifejezése komolyra fordult. A férfi elvezette őket a másik épületbe a szökőkúthoz ahol már fel voltak állítva a kamerák. Néhány fiatal fiú és lány is várakozott. Alexa félre húzódott a filmezés miatt és figyelemmel kísérte a műveletet. A kisfilm lényege az volt, hogy egy csapat turista vagyis a fiatalok szórakozni akarnak és Suzann mutatja be a központ különféle boltjait, üzleteit. Leforgatták a videót, majd Suzann Alexa mellé ült az egyik étterem padjához.

- Mehetünk? - szusszant Suzann.
- Ki hívott?
- Nem fontos. Inkább térjünk vissza a szállodába!
- Suzann! - tette csípőre kezét Alexa - nem lesz senki egy lényegtelen hívástól komoly!

Suzann az ingerült nőre pillantott.

- Alexa, minden rendben, nyugi! - vágta rá és nyugtatóan fogta meg barátnője vállát.
- Ha te mondod! - húzta fel szemöldökét Alexa.

Kimentek a bejárat elé, taxit hívtak és visszatértek a szállodába ahol a srácok már várták őket. Elmesélték egymásnak kivel mi történt a nap folyamán.

Visszatérve a telefon beszélgetésre :

- Haló? - vette fogadta a hívást Suzann.
- Üdv, én Suzann-t keresem!
- Én vagyok!
- Sajnálom, de nem tudják önt sehol sem alkalmazni, ahova beküldtük az önéletrajzát!
- Tessék? Miért?
- Úgy gondolják, hogy alkalmatlan lenne az állás betöltésére!
- F.sza! Akkor most hogy lesz tovább?
- Hogy érti? - furcsálta a kérdést a hang a másik oldalon.
- Hogy, hogy érti?
- Ma hívta fel ügynökségünket egy fiatal ember aki visszavonta a szolgáltatásunkat az ön nevében!
- Nyugtasson meg, hogy rosszul hallottam!! Ki volt az!!
- Nem adhatok választ, köszönjük, hogy minket választott munka keresése céljából! További sok sikert! Viszont hallásra!
- Ne tegye le.....nem hallja....haló! - sípolt a telefon Suzann kezében.

Mérgében jól megszorította telefonját, olyan erővel, hogy majdnem kiesett a kezéből.
Belül dühöngött, agyalt, hogy ki lehetett az aki ennyire meg akarja keseríteni az életét.
Vett egy mély lélegzetet, érdektelen arccal tért vissza a férfihoz és Alexához.