

Tài ơi đừng mà, em nhột quá.
sướng, dâm dục, buồn, khóc, cười..........…

Nhật ký Blouse trắng!
Tôi - một sinh viên Y khoa đang đứng thất thần giữa Sài Gòn nhộn nhịp.Bác sĩ - một ước mơ, một khát vọng, tôi đã bước một chân qua ngưỡng cửa ấy, nhưng, có nên tiếp tục,...Một buổi chiều nhạt nắng, qua khung kính xe buýt đã mờ đi vì năm tháng, dòng người cứ thế, chen lấn, xô đẩy, hít khói bụi mà tiến về phía trước..... Một buổi chiều nhạt nắng, trên khung kính xe buýt đã mờ đi vì năm tháng, giọt nước mắt cứ thế, tan ra, hòa vào vạn vật....…

Nem tudhatod mitt hoz az élet☺
A sport megtanít mindenre. Az életben nem az a fontos hogy milyen ruhát hordassz vagy hogy mennyi pénzed van. A sport megtanít arra hogy tiszteld a másikat.Ez az én mesém:Én egy nagyon izgő mozgó gyerek voltam ezért anyáék azt akarták hogy sportoljak valamit. És mivel a báttyám focizott ezèrt én is azt választottam. Eleinte nem éreztem túl jól magam mert fiúkkal jártam egy csapatba.Én bal lábas vagyok. De telt múlt az idő és elkezdtek elfogadni mert nem voltam lányos,mindig is a fiús cuccokat szerettem. 2013 telén a terembe jártunk edzeni mert hideg volt kint. És akivel jártunk fel kocsival ő abbahagyta a focit és nem tudtunk feljárni. Ezért ezt abbahagytam. De mielőtt elmentem focizni anya régi albérlője megkérdezte hogy nem mennék-e kézilabdázni akkor anyáék nemmel válaszoltak mert akkor kezdtem el focizni. De így ahogy abbahagytam megkérdeztük hogy mehetek-e és azt mondták hogy persze.Eljött az első nap. Eleinte csak szivacskézire jártam mert a rendes kézihez kicsi voltam.…