2. Fejezet
Egyszer csak odaért mellém Dénes és és... FELPOFOZOTT!!!
- Te bunkóu! - sírtam nagyon, mert fájt hogy utál. Meg amúgy a pofon is egy kicsit.
- Véletlen volt. - mondta és el ment, de bocsánatot nem kért.
Szerintem hazudott de ojan őszintének tűnt szval hiszek neki. Stefi nagyon levolt sokkolódva, mert nem számított erre a fordulatra.
Amikor felébredtem és visszaszívtam a nyálamat ami kicsurgott a számból Dénes után futottam, hogy megkérdezem hogy ez mi volt.
- Héj cerelmem! - kiáltottam utána, de aztán rájöttem, hogy amúgy meg nem járunk pedig mar az esküvői ruhámat is megrendeltem íbéjről.
- Mit akarsz te ribi? - mosojgott. Ahwww ojan kedves velem mindig. NEEE csak most hallottam meg hogy mit mondott.
- Te undi mókus! - kiáltottam rá mire mindenki megmerevedett a folyóson.
Hupszi nem szoktam csúnyán beszélni. - Szakírók veled! - bömböltem a képében és levettem a kezemről az összes szkráncsimat és hozzá vágtam.
Jaj lehet erősen dobtam remélem csak egy kicsit zúzódott meg a karja. Annyira szomorú voltam hogy el is szaladtam volna de Dénes megfogta a karomat.
- Ne szakíts velem kérlek! - mondta szomorúan. Akkor most járunk vagy nem. Szerintem nem mert utál viszont most aszt mondja hogy járunk.
- De! - mondtam neki makacsosan.
- eve-LIN! - üvöltötte és és megütött. Neee ez már nagyon fáj. Hogy hívhatott Evelinnek. Hogy merészeli!!😭😭😭
Biztos megcsal,hát ez botrány. Nem is járunk,nade mind1.
~***~
SZIJASZTOK CUKCSI BOGYIMOGYIJIK!
REMÉLEM TECCETT EZ A RÉSZ, MERT NAGYON SOKÁIG TARTOTT MEGÍRNUNK.
MOSTANÁBAN SOKAT KELL TANULNUNK, MERT ÜGYE MOST LESZ NYELVTAN VIZSGA IS MEG MINDEN DE NEM SOKÁRA HOZZUK AZ ÚJ RÉSZT.
PUSZAAAA😍😍😍
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro