16. fejezet
Felkaptam Juliusz nikolausz és észretettem hogy közben meghalt az aranyhal melete. Chhh többet nem fogadok fel aranyhalat bébiszittternek. Viszotn gyorsan kelett visza rohannom Bulgáriába mert ha nem sietek még a végen nem érek oda és az egy elég nagy tragédia lenne már nem azért.
- ITT VAGYOK!!!!! - montam Dénesnek amikor megláttam h a csillagkapunak támaszkodva áll és a haját csapkodja a puha szél UwU😍😍😍. Majnem kicsurgott a nyálam is.
- Nslapyu gsgqbqjzerxv!!!- Jot felénk egy meteor én meg reflekszekszerüen behajítotam Julit a kapun de magamat elfelejtetem.
- Mit tegyünk? - néztem Dénes hupizöldessárga szemébe amiből fröcsögött a könny.
- Megfogsz halni. Monygyuk az jó mer legalàbb nem én de nem jó mert te. Érted! - már én is sírtam
- Lokigus mer ugye valaki meghal mert muszály mert valakit megkell ölnie és ha valakit nem öl meg mármint a meteor akkor az nagy baj😱😱😱😵🤯
- Szeretlek Loreláj!!! - mondta majd meghaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaalt😿😿
Hallotam h a kisujjábn eltörnik az egyik csont :'( Meg amm még pukizott egy utolsót,mert a gázok kinyomták belőle meg minden. De levegőt azt nem vett,amúgy.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro