1994. augusztus 5.
A parti napja

- Még nem végeztünk! - suttogta majd nyomott egy puszit a nőiességemre, mire nekem összerándultak a lábaim.

Tudtam, hogy mindig is a tökéletességre törekedett, de nem gondoltam volna, hogy tényleg ennyire az. Minden mozdulatára gondosan figyel, ahogy rám is. Úgy tűnik, hogy milyen erőszakos, pedig nagyon óvatos és védelmező.

Nyálát kifojatta szájából egészen az érzekeny pontomig majd simított rajta párat. Az idő közben mégszűkebbé vált nadrágjával kezdett babrálni. Gyorsan felültem az ágyon és segítségére siettem, megszabadítottam tőle. Domboruló alsónadrágján végigvezettem kezeimet, és lassan kibújtattam belőle. Elém tárult hatalmas, hasai közepéig magasodó férfiassága.

Ujjamat hozzáérintettem hegyéhez, majd végighúztam az egészen. Felnéztem Dracora aki hátra hajtott fejjel élvezkedett, így erőre kaptam és körbefogtam méretét. Ütemezetten kezdtem húzogatni rajta a bőrt, amitől ő férfias morgásokat hallatott.

Hirtelen megszorította a nyakam és eldöntött az ágyon. Minden porcikáját éreztem magamon.
- Érezni akarlak! - suttogta fülembe.
Csókolgatni kezdte nyakamat én pedig lábaimat összekulcsoltam hátán, így közelebb húzva magamhoz. Férfiassága hasamhoz dörgölőzött. Kezeimmel hátát simogattam.

Méretét megfogta és nyílásomhoz vezette, azzal simogatta. Szájával sem hagyta abba a kényeztetést, minden bőrfelületemet nyállal hintette be. Áttért számra és nyelveink táncot jártak. Férfiasságát elkezdte belém tolni, mire én egy hatalmasat nyögtem a szájába, körmeimet belemélyesztettem hátába.
- Imádom, amikor a számba nyögsz! - suttogta.

Lassan és gondosan csúsztatta belém keménységét, és végre mikor tövig eltűnt bennem, mindketten felnyögtünk. Gyorsított a tempón, mindig újabb, erősebb lökésekkel jutalmazva forró és nedves nyílásom.

Végigsimította testem minden porcikáját, én hátát karmolásztam. Az egyre gyorsuló ritmus mindkettőnket magával ragadott. Mikor elértünk a csúcsra, ajkaink csókban forrtak össze és belenyögtünk egymás szájába. Lábaim remegtek, mint a kocsonya. Draco mellém feküdt. A forró szobában már csak a kapkodó levegővételeinket hallgattuk.

- Szeretlek! - szólalt meg halkan. Mielőtt bárhogyan is lereagálhattam volna, kinyílt az ajtó.