Rei az elmúlt napokban amit a kórházban töltött egyetlen egyszer sem találkozott a kapitánnyal. A telefonra sem reagált. Mindenki meglátogatta őt csak ő nem. Ez az idő amit pedig egyedül töltött kellően elég volt arra hogy feleméssze az ő tündérmeséjük véget ért. Haza felé Tony végig vigyázott a lányára, támaszkezet nyújtott amit eddig Steve adott neki.
-Bucky! Vidd fel a cuccait a szobába!-mondta Tony a tél katonájának ahogy kinyílt a lift. Majd Rei megpillantotta a kapitányt aki a dolgozószobából lépett ki pont. A gyomra görcsberándult és most szíve szerint megpofozta volna azért amit tett vele. Mégis képtelen volt mozdulni. Csak nézte őt ahogy a szemeiben a könnyek megindultak.-Éhes vagy kicsim?-kérdezte Tony.
-A szobámba szeretnék menni...!-engedte el az apját ahogy egyedül készült a lépcsőn felmenni. Mégis az első lépésnél meginogott és a kapitány kapta el. Az érintése...még mindig olyan mint régen.-Ne érj hozzám!-méreggel a szemében nézett a férfira.
-Had segítsek!-mondta ahogy segíteni akart a lánynak.
-Ha segíteni akarsz, most elásod magad...!-indult neki újra a lépcsőknek.
-Thor...!-szólt az istenségnek Tony aki azonnal tudta hogy a lány segítségére kell mennie.-Steve gyere velem!-mondta ahogy a lány kellően távol volt hogy ne hallja már a férfi nevét ami minden alkalommal megölt belőle egy darabot. A dolgozószoba ajtaját becsukva kezdte Tony a beszédet.-Normális vagy?-Steve nem válaszolt.-Úgy szakítottál vele hogy annyi emberség nem volt benned hogy személyesen mond el neki?
-Azt gondoltam jobb így ha nem vagyok ott...!
-Steve te nem láttad min ment keresztül ebbe a pár napban!-kiabált Tony.
-Mi a francot vársz tőlem?-ideges volt a kapitány.
-Semmit...!
-Akkor végeztünk gondolom!-indult az ajtó felé.
-Csak egy kérdés...!-Steve megállt.-Miért ölted meg a lányom szemébe a csillogást? Hova tüntetted a szeméből azt a csillogást amit kiskora óta nem láttam?
-Az a csillogás amit te annyira keresel....fogalmam sincs miről beszélsz!-hagyta ott a férfit. A napok teltek Rei pedig ki se dugta az orrát a szobából. Miért is tette volna? Hisz élni se volt kedve. A lift nyitódásra kapta fel a fejét a csapat.-Noah!-ismerte fel a kapitány a tanítványát.
-Kapitány!-köszöntötte a férfit.
-Te mit...? Hozzám jöttél?-kérdezte Steve.
-Valójában hallottam Rei balesetéről és őt jöttem meglátogatni, ha szabad!
-A lányomhoz jöttél?-nézett a fiatal fiúra Tony.
-Mr. Stark! Örvendek! Noah Black vagyok, a S.H.I.E.L.D-nél vagyok új ügynökjelölt!-mutatkozott be.
-Csak Tony!-mondta a fiatal fiúnak.-Ismered a lányom?
-Mikor a kapitány elhozta magával akkor együtt edzzettünk! Aggódtam érte és...gondoltam meglátogatom!
-Persze! Gyere csak!-mondta lelkesen Tony. Örült hogy van egy ismerőse Reinek aki talán ki tudja őt zökkenteni a magányából.-Ez a szobája!-mutatta Tony, majd bekopogott.-Rei, kicsim! Vendéged van!-nyitott be ahogy látta a lányát az ágyon összekuporogva ülni.
-Noah!-ismerte fel a fiút.
-Szia Rei!-mosolygott a lányra.-Mit ne mondjak, az edzésen nem úgy tűntél mint akit helyben tudnak hagyni!-viccelődött vele ahogy bentebb sétált.
-Oh, még most is fáj az ütésem nyoma?-mosolyodott el Rei talán napok óta először.
-Az nem kifejezés! Kártalanításra lesz szükségem!
-Ha pénz kell az apám zaklasd neki sok van, én csak örökös vagyok!
-Valójában hallottam mi történt és aggódtam érted! Nem akartalak zavarni de látni akartalak hogy jól vagy e!-ült le az ágy szélére.-Jól vagy?-Rei bólintott de a szemei mást mondtak.-Rei...!-nézte a lányt ahogy közelebb húzódott és átölelte.-Shhhh! Minden rendben!
-El akarok tűnni!-mondta ahogy rászorított Noah felsőjére.-Tűntess el a világról Noah...!
-A világról? Ugyan!-törölte azonnal a könnyeket a szeméből.-Hisz tőled annyira szép ez a világ! Te adod a fényt neki! Még ha most a szemeid nem is csillognak annyira mint utoljára!-csak nézte a lányt.-Gyere! Menjünk el valahova! Nem a világ vége de kicsit kiszakadsz ebből a közegből!
-Nincs kedvem...!
-Cipeljelek?-állt fel Noah.
-Aranyos vagy Noah de nekem tényleg nincs...!-nem tudta befejezni Noah a vállára dobta őt ahogy elindult a földszint irányába. Mindenki tekintete rájuk irányult.-Noah! Noah!-mondta folyamatosan a fiú nevét.
-Mrs. Stark elviszem Reit egy picit! Ígérem időbe visszahozom és vigyázok rá!-fordult vasember felé ahogy a lifthez vette az irányt.-Ne mocorogj már Napsugár!-majd a lift bezárult. Mégis Steve kezei végig ökölbe voltak. Ezt pedig Tony nagyon is jól tudta.
-Bírom ezt a fiút!-jegyezte meg ahogy felállt a csapattól.
Rei és Noah a partra vették az irányt.
-Nem fázol?-kérdezte Noah.
-Egy kicsit!-jegyezte meg Rei ahogy a parton ültek. Noah azonnal odaadta a pulóverét neki.
-Vedd fel!
-De te...!
-Én nem fázok, vedd csak fel!-nyugtatta meg Reit, aki azonnal magára vette a pulóvert, amiről tisztán érezte ez nem az a illat amit hetek óta érzett.-Kimostam, azt ne mond hogy büdös!
-Nem...!-mosolyodott el.-Nem az!
-Akkor?
-Csak...ennek nem olyan az illata amihez hozzászoktam!
-A baleset miatt fordultál ennyire magadba?-kérdezte Noah, mire Rei megrázta a fejét.-Akkor? Lebaszott a kapitány amiért nem tudtad magad megvédeni? Ne vedd a szívedre van egy stílusa ha az edzésekről van szó de biztos vagyok benne hogy nem szándékosan tette!
-Ne beszéljünk róla, kérlek!
-Akkor miről beszélgessünk, Napsugár?
-Mi ez a hülye becenév?-kérdezte egy apró mosollyal.
-Pont ez! Mikor mosolyogsz, olyan mint a reggeli első napsugár!
-Ez undorítóan nyálas volt!-őszintén mondta el a fiúnak.
-Ugye? Szerintem is!-nevette el magát.
-Te hallottál már a S.H.I.E.L.D elit alakulatáról?-kérdezte Rei.
-Elit alakulat? Akiket valami távoli helyen képeznek ki?-Rei bólintott.-Hallottam! Úgy tudom vérizzasztó a kiképzés és az se biztos hogy mindenki életben marad a kiképzés végére! Durva helyzetek és körülmények veszik körül a tanulókat de aki végigjut a legerősebb ügynökök közé fog tartozni! És a munkájuk sem csak a mocsok eltakarítás mint amit mi végzünk, hanem igazi kemény küldetések!
-Soha se gondoltál arra hogy elit ügynök légy?
-Gondoltam...elég sokat! Talán bátorságom nem volt belevágni! Nem mintha a kapitány nem lenne kellően kemény a kiképzés terén de nem az a feladata hogy elit ügynöknek képezze ki a csapatot!
-Én elgondolkoztam rajta...! Az utóbbi napokban egyre többször jutott eszembe...!
-Miért? Miért ilyen hirtelen?
-Talán mert menekülni akarok!-mosolyodott el.
-Rei neked itt van egy családod akik támogatnak, biztos jó ötlet egy olyan körülmények között lenned mikor itt mindened megvan?
-Még sincs semmim!
-Ha a baleset miatt akarod inkább ne tedd!
-A cél amit értelmet adott nekem...elvesztettem! Így új célnak tűztem ki, hogy erősebb akarok lenni!-nézett a fiúra.
-Miért érzem azt hogy nem foglak tudni elengedni?
-Akkor se fogsz tudni lebeszélni!
-Lebeszélni? Ugyan! Nagyon is jól tudom milyen keményfejű vagy! Késztetést érzek arra hogy akkor veled menjek és vigyázzak rád!
-Nem kérhetem ezt tőled!-nézett Noahra.
-Nem ismersz, de Noah Black vagyok! A széplányokat pedig védem bármi áron! Főleg ha olyan a mosolyuk mint a napsugár!