"Amíg szabad vagyok"

***

2013.December 26

-Ne már!Rosie!Karácsony van!

-Már megmondtam, hogy nem! Nincs az az Isten, hogy én újra jégre tegyem a lábam-szajkózom lassan 20 perce. Az idegeim kezdik feladni.

-Kérlek!Gyere már el korcsolyázni!

-Korcsolyázni?- Csatlakozik Anna - De hát már több hónapja nem mentél...

-Igen és most se tervezem, de az-mutatok Harry-re-azt akarja, hogy menjek el.

-Pedig annyira szeretted! És én is szeretnék elmenni- néz rám kölyökkutya szemekkel.

-Te egy áruló vagy!- pufogok és elindulok felöltözni.

-Ezt hogy csináltad? Nálam a boci szemek sohasem jönnek be- hallom meg Harry-t siránkozni.

-Tudod ,vannak előnyei ha a kis tesója vagy.

Tehát 15 perccel később, pufogva, de elindultunk a parkba a kori pályához.

Harry és Anna cinkosan összemosolyogtak, mikor a lábamon volt a korcsolyám. Mennyit köszönhettem ennek a csinos kis lábbelinek. És amikor jégre léptem... Nem éreztem, mennyire hiányzott, amíg ismét ki nem próbáltam.

-Nem jöttök?- kiáltok ki az összeesküvőknek.

-De ,de te csak nyugodtan élvezd ki! Addig Harry vigyáz rám a fal mellett.

-Okés-mosolyodom el.

Anna reménytelen eset. Évekig próbáltam megtanítani, de egyszerűen nem megy neki. Egész ügyesen halad a fal mellett, de kell hogy ott legyen. Biztonság érzetet nyújt neki.

Ránézek Harry-re, aki pedig édesen mosolyog, és vidáman próbál a jégre rálépné. Majd meglepő ügyeséggel kíséri fel a húgomat is.

A pályát birtokba veszem, s először csak teszek pár kört, majd néhányat háttal, és amikor már úgy érzem elég jól megy jöhetnek a forgások. Amikor egy kicsit nehezebb gyakorlatot hajtok végre tapsot hallok. Elmosolyodok az emlékeken.

Egy Ann-nal egy korú lány siklik mellém.

-Szia! Ne haragudj,de nem te vagy Rosie Autumn?

-Ashley! Ne zavard szegény lányt- jön oda egy helyes tetovált srác.

-Nem zavar, egyébként pedig igen. Én vagyok. Te pedig Ashley ha jól halottam ...

-Igen ő meg itt a bátyám, Zayn.

-Örvendek-nyújtok kezet- Rosie.

-Igen tudom, a húgom él-hal érted. Te vagy a példaképe. Vagyis voltál-vakarja meg idegesen a tarkóját.

-Akkor örülök, hogy megismerhetlek. Van egy húgom. Szeretnéd megismerni?-Kérdem Ash-t.

A kislány félénken bólint, így oda húzom Harry-ékhez.

-Ő itt egy lelkes rajongóm, Ashley-mondom a többieknek- a bátyja Zayn. Ők itt a húgom Anna és a legjobb barátom Harry.

-Sziasztok-mosolyodik el Zayn, és kezet fog Harry-vel, míg Annának pacsit ad.

A két kisláy rögtön megtalálja a közös hangot és elindulnak, de Anna visszafordul:

-Harry, nem kísérsz el?Tudod, hogy bizonytalan vagyok-kérdi aranyosan, mire ő utánuk megy.

-És idevalósi vagy?-kérdem meg

-Igen, nem messze lakok innen. Ha itt ki mész-mutat a park legközelibb kijáratára(ahonnan mi is jöttünk)-akkor nagyjából 8-10 perc...Te?

-Már lassan 9 hónapja....Egyébkén mi is arrafelé lakunk.

És észre se vettem mennyire hirtelen merültünk el a beszélgetésben. Könnyű volt vele beszélgetni, annyira mint levegőt venni. Szabadnak éreztem magam, majdnem annyira mint korcsolyázás közben.

Már hazafelé mentünk, mikor Harry megkérdezte:

-És mi történt köztetetk?-húzza fel a bal szemöldökét.

-Hát..igazából semmi, de meghívott egy kávéra holnap és igen mondtam... Amúgy szeretném, ha feljönnél, mert még nem volt alkalmam odaadni az ajándékom.

-De hát nem keltt volna semmit se venned.

-De igen. Hiszen te is vettél nekem, ráadásul pontosan azt, amire vágytam.

Egy nyaklánc volt. A medál egy apró masni volt ezüstből, közepén egy smaragdzöld kő. Hónapok óta nézegettem, de sose vettem meg.

-Elmondod mi az?

-Nem...

-Találgathatok?

-Találgass- rántok vállat.

-Örülni fogok neki?

-Ebben nagyon reménykedem....

-És beszéltem róla, hogy szeretném ?

-Igen-bólintok, miközben kinyitom a lakás ajtaját és előreengedem a húgom.

-Viselem azt a valamit?

-Nem.

-Mondd már el

-Inkább megmutatom-s előhúzok egy borítékot a fiókból.

-Egy nyálas szerelmes levelet kapok-mondja túljátszott örömmel az arcán.

-Csak bontsd ki!

-Ez két darab belépő a Low Shoulder New Yorki koncertjére?

Hirtelen felpattan az ágyamról és megpörget a levegőbe.

-Te vagy a legjobb! De el kell árulnod, hogy tudtál jegyet szerezni ,mert az árusítás megkezdése után 8 perccel később már nem volt jegy.

-Drága, ha mindent elmondok,hol marad a titokzatosságom- mosolyodom el kacéran.

-Egyszer úgyis kiszedem belőled

***

|12|

Drága olvasóim!

Annyira sajnálom,hogy ennyit késtem,de viszont,mivel vasárnap nem leszek, ezért ki fogom előbb rakni azt a részt is.

A legnagyobb szeretettel,

F