4.rész

- Kíváncsi lennék mennyit vedelt, hogy így kinyúlt, mint az ágyelő? – gondolkodtam hangosan.

- Tizenhárom pohár Jacket ivott. –mondta fáradtan a mixer.

- Hűűű! –nyögtem ki – Szép teljesítmény.

- Meg előtte még ki tudja mit, mert már volt benne, amikor leült. –morogta a mixer.

- Nehéz győzelem lehetett ez a világbajnoki cím, ha még mindig ünnepli. –vigyorodtam rá a még mindig döbbent arcot vágó Jaimre.

- Áh! Nő van ebben kisasszony! –mondta a csapos.

- Mondott magának valamit?

- Egy csinos kis barna leült mellé, de elküldte melegebb éghajlatra mondván minden nő repedt sarkú.

- Akkor igaza van. Mehetünk? –kérdeztem Jaimet.

- Menj csak. Hívok egy taxit, és visszaviszem a hotelbe Sebastiant.

Felhúztam az egyik szemöldököm.

- Ennyire jóban vagytok?

- Hát annyira nem, de mondhatni egy cégen belül vagyunk. Meg ő is, a Crowneben lakik. Tudod általában rendes srác, nem nagyon láttam még így berúgva.

Ha Teréz anyát akar játszani csak rajta, nekem semmi közöm hozzá. Pláne hogy a srácot nem is ismerem túlzottan.

- Értem. Akkor jó babysitterkedést.

- Kösz.

Azzal elindult, hogy felkanalazza a kicsi németet, én meg megittam a koktélom maradékát.

Éppen felém tartottak, amikor a kis német megszólalt.

- Nézd már milyen csinos kis grid girl! Szedjük fel!

Ahhoz képes, hogy szerelmi bánata van, és utálja a nőket. Grid girl?

Vigyorogtam egyet magamba, hát annak még nem néztek! Végül is még akár bóknak is lehet venni, hiszen azok a csajok a legcsinosabbak, és legszebbek. És mint tudjuk a részegek nem hazudnak!

- Seb! Hagyd őt békén jó? – rángatta Jaime, de Vettel elvesztette az egyensúlyát és elterült, Jaimet is majdnem elrántotta.

Intettem nekik, hogy viszlát, és kimentem a parkolóba.

Már csak két - három kocsi állt bent.

Csippantottam a riasztóval, beszálltam, és bekapcsoltam a zenét. Kelly Clarkson: Because of you. Szusszantam egyet. Végig hallgattam, aztán beindítottam a motort. Kifaroltam, éppen a bejárat előtt mentem el, amikor láttam, hogy Jaime, Vettelt hánytatja.

A német alig állt a lábán Jaime tartotta, kegyetlenül nézett ki.

Kihajtottam az útra.

De a visszapillantóból még láttam, ahogy Vettel összeesik, és Jaime próbálja felrángatni a földről.

Kikapcsoltam a zenét, és visszafordultam.

- Ekkora hülyet mint én! Minek veszek a nyakamba koloncot???

Egy tempós fékezéssel közvetlenül a srácok előtt álltam meg, kiszálltam, és megkerültem a kocsit.

- Nem kell egy fuvar?

- Angyal vagy! – mondta Jaime.

- Jah tudom! Szárnyaim is vannak, emlékszel?

Aztán leeset neki.

Vigyorogva bólogatott.

- Te én tök barom vagyok! Ez sport kocsi!

- És?

- Két személyes!

- Az gáz.

- Figyi! Vezess te, én meg beülök a kis szeszkazánnal az anyósülésre, egyikünk sem túl nagy darab szorosan, de elférünk!

- Ez szabályos?

- Szerinted? De egyedül úgyse tudod elvinni.

- Hát nem.

Odaadtam Jaimenek a kulcsokat, beültem az anyósra, szorosan a váltóhoz, Sebet meg valahogy beszenvedtük.

Reménykedtem benne, hogy nem hány le.

Jaime beült.

- Te ezt a kocsi, hogy kell vezetni?

- Mert?

- Olyan mint Darth Vader budoárja.

- Tök egyszerű, de amikor váltasz, akkor csak finoman, enyhe kuplunk, gyors váltás.

- Ahha.

- Csak ne törd össze, és ne tedd tönkre.

- Igyekszem.

Egész jól ment Jaimenek, de azért nem indítanám el egy utcai gyorsulásin se. Néha magyaráztam neki, hogy mit hogy, de egész jól el volt a kis tuniggéppel.

Szerencsére minden galiba nélkül beértünk a hotel parkolójába.

Jaime kiszállt, és kirángatta Sebet, aki két oldalról támogattunk be.

Nagy nehezen értünk a recepcióhoz, majd fel a szobájához, ami előtt máris letámadott minket, Kimi, Chris, meg Franz.

- Hála Istennek megvagy Sebastian! Már kezdtünk aggódni – nyögte ki Chris.

- Átvenné valaki a srácot, mert elég nehéz!

Kimi odapenderült, és átvette.

- Kösz!

- Mi köszönjük! Rendes volt tőled, hogy segítettél.

- Jaimenek köszönd, én ott akartam hagyni! –dünnyögtem.

- Akkor is köszönjük! – mondta Horner – Neked is Jaime!

A srác bólintott.

- Mennyit ivott? –kérdezte Kimi.

- A csapos szerint tizenhárom Jacket, meg kit tudja még mit. Először azt hittük más támasztja a pultot.

- Sejtem kire gondoltatok....- morogta.

Vállat vontam. A recepción kapott kártyát elővettem, és kinyitottam az ajtót.

- A rossz hírnév nehezen kopik el! A jó meg annál hamarabb! A kicsi németnek még baja lehet ebből, a nagy ivászatból.

A srácok közben leültették egy fotelbe a fél ájult Sebet.

- Már szárnyra kapott a hír. De Sebet nem érdekli semmi.

- Akkor nagy lehet a szívfájdalma.

- Hát őt is eléggé átverték a palánkon.

Sejtettem, hogy a saját maga viharos válására is céloz.

- Túl éli. A szerelembe, és a szívfájdalomba még nem sokan haltak bele.

- Áhh. Mintha a falnak beszélnénk. Csak kesereg. Tiszta zombi lett már! – kiabált Kimi.

- Majd magához tér. De az tuti, hogy holnap, nagyon szarul lesz. Most a legjobb lesz, ha alszik egy nagyot. – mondtam erőltetett mosollyal.

- Én megyek, ha nem gond. –mondta Jaime.

- Én is. Viszlát. –köszöntem el.

Azzal otthagytuk őket.

Elbúcsúztam Jaimetől, aki pár szobával arrébb lakott, én meg felmentem a saját emeletemre, és egy gyors zuhany után, bedőltem aludni.