Lizzy másnap délután háromkor ébredt fel. Ezzel alapjáraton semmi baj sem lenne, csakhogy Caleb csöndkirályt játszott. Egyedül, mivel én folyton pofáztam neki, ha akarta, ha nem.

Reggel nyolc előtt kitápászkodtam az ágyból, majd elkészítettem a kedvenc reggelimet: fluffy scrambled egg. Szinte már annyira levegős, hogy átlátni rajta, de mégis teljesen eltelít. Csakhogy ezt három fő részére készítettem, amiből kettő nem jelent meg. Lizzy-t hagyni akartam, de mikor bementem Caleb szobájába elkapott valami fura érzés.

Csak néztem, ahogy alszik. Haja úgy nézett ki, mint mindig: kicsit kócosan, álomittasan. Szempillái néha rebegtek, mikor horkantott egyet. Feszes mellkasa emelkedett és süllyedt az amúgy apró levegővételeinél. Egyik keze a takarón pihent, a másik... valahol a takaró alatt. Ahogy elterült a hatalmas ágyon, elgondolkoztam rajta, hogy csak befeküdjek mellé, adjam meg magam és leljek biztonságra a karjai közt örökre.

De nem volt kedvem belezavarni abba a tökéletes káoszba, ami körülvette. Lassan elhagytam a szobáját, anélkül, hogy jeleztem volna felé reggeliző szándékomat. Csendesen elfogyasztottam a rántottámat, majd a nappaliból nyíló erkélyre kiültem egy kávé, a reggeli ujság és egy szál cigi kíséretében.

Azon gondolkoztam, hogy jól csinálom-e a dolgokat. Hogy jó-e az Calebnek, ha én vagyok vele és nem egy jobb nő. Egy jobb ember. Nincsenek kifogásaim magam ellen. Szép vagyok, csinos is és megvan a magamhoz való eszem. De az érzelmekkel már szinte hadi lábon állok. Nem tett túl sok jót az önbecsülésemnek, hogy nem csak hogy hagytam, hogy kihasználjanak a férfiak, hanem hogy örömmel dobtam oda magam. Olykor-olykor elgondolkoztam azon, hogy hol vannak a nők jogaik? Hova dugták el őket? Miért nem érhetünk mind sokat? Mind egyformán?

- Tudod szólhattál volna, hogy jössz ki a friss levegőre - szólalt meg a hátam mögött egy álomittas mély hang.

Calebbel ugyan beszélgettünk a dohányzásról, de valahogy eddig elkerültük egymás gyengébb pillanatait.

- Voltam nálad azzal a szándékkal, hogy reggelizni hívlak, de nem volt szívem felkelteni téged.

Ahogy megfordultam, elakadt a szavam. Csak egy keveset takaró rövidgatya volt rajta, továbbá pimaszul szexi felsőteste csillogott a reggeli zuhanytól. Nem csoda hát, hogy köpni-nyelni nem tudtam.

- Na és mi lesz a mai program? - érdeklődtem.
- Este hatkor megtudod. - És ezek voltak hozzám az utolsó szavai este hat előtt.

Miután Lizzy kikászálódott az ágyból rám mosolygott, majd a tegnapi pizza maradékait és a mai reggeli maradványait is magába nyomta. Közben egyfolytában csacsogott - többet, mint én. Állandóan mosolygott, amit annak tudtam be, hogy egyszerűen egy örökboldog ember. Bár néha megingott az elképzelésem, amikor megláttam huncutul csillogó szemeit, amint meglátta Calebet. Lehet tud valamit, de ahogy rákérdeztem, egyből visszadobott egy "ütősebb" kérdést.

Este hatra már kikészültem. Ahogyan hatra váltott az óra Caleb megjelent egy dobozzal a kezében.

- Tudom még nem beszéltünk erről, de szeretnék neked egy ajándékot adni. Remélem hasznunkra válik - kacsintott és a kezembe adta a nagyjából 10 centis dobozkát.

Felnyitottam a tetejét és elállt a szavam. Nem éppen erre vártam - a tegnapi kép alapján azt hittem, hogy a dobozka egy nyakláncot fog rejteni vagy egy pár fülbevalót. Azt hittem a randival kapcsolatos a hallgatása, de erre egyáltalán nem gondoltam.

- És, a mai randi részét képezi. Szeretném, ha beraknád.

Leesett az állam. Caleb aztán nem aprózta el. Gondoltam, hogy távirányítóval irányítható, de hogy ezzel akarja az estét feldobni.

- Berakjam neked? - vigyorgott rám és máris jött közelebb hozzám.

A nadrágom derekába egyből bedugta a kezét és belemarkolt két kézzel a fenekembe. Alkarjaival közben elkezdte letolni a nadrágomat és ezzel együtt meg is csókolt. Beleolvadtam a karjaiba. Majd hirtelen eszembe jutott.

- Szerintem a húgod nem szeretne arra a jelenetre ránk nyitni, hogy egy vibrátort helyezel fel nekem.
- Szerintem meg látott már ilyet - kacsintott egyet, majd megint megcsókolt.

Elengedtem magam és megengedtem, hogy felrakjon az asztalra. Lehajolt a tangámhoz, félrehúzta a vékony anyagot. Belenyalt a vágatomba, majd a kis majdnem golyó alakú vibrátort egyből fel is tolta. Nyögtem egy aprót, de szinte egyből össze is zártam a lábam, amikor meghallottam Lizzy dúdolását a fürdőből. Elzárta a vizet. Leugrottam az asztalról és visszahúztam a nadrágomat. Kicsit szokatlan volt a vibrátor érzése, de gyorsan megszoktam.

- Hogy öltözzek fel?
- Lazán. Nem lesz nagy felhajtás. Ilyen kis nyugis randit szerveztem.

Nyár lévén úgy döntöttem, hogy egy farmer sort és egy pántos póló bőven megfelel, ezért nem is időztem sokat. A nappaliban Caleb várt Lizzy társaságában, aki amint meglátott engem, őrült vigyorgásba kezdett - megint.

- Tetszik a rucid. Kényelmes?

A vigyor nem tűnt el az arcáról, így kicsit összehúzott szemmel meredtem rá.

- Öhm, aha. Mehetünk?
- Persze. Szia Lizzy. Majd jövünk.
- Lehet mire visszaértek, addigra lelépek egy kicsit körülnézni a környéken.

Caleb hagyott kulcsot a húgának, míg én megnéztem magam az előszobai tükörben. Csak egy kis meggyes szájfényt raktam fel, hisz általában melegem van, így félő, hogy leolvadna az arcom.

A garázsban pittyegés jelezte, hogy melyik kocsihoz kell mennünk. Elég érdekes volt a garázs berendezése, ugyanis minden lakáshoz tartozott egy parcella, amin a lakás száma volt feltüntetve, egyes esetekben pedig esetleg a kocsi márkája, rendszáma. Utoljára ilyet akkor láttam, mikor Madridban voltam egy fél éves diákprogrammal még a középsuliban.

- Nagyon elgondolkoztál - szólalt meg Caleb, mikor kiértünk a garázsból. Bal keze a kormányon volt, a jobbot pedig váltogatta a combom és a sebváltó között.
- Csak azon gondolkoztam, hogy 10 év alatt mennyit változik a világ. Pontosabban, hogy milyen irányba változik. Nem tudom megmondani, hogy most jobb-e vagy régen volt jobb.
- Én a mostra szavazok. Ebben a pillanatban itt vagyok neked és nyílván ennél nincs jobb érzés - vigyorgott rám.
- Ezalatt a két hónap alatt sikerült elfelejtenem, hogy mekkora egy hólyag vagy! Néha jól jön az emlékeztető - nevettem fel.
- De most mondd, hogy nem életed legszebb részét éled. Fiatal vagy, szabad és vonzó, csinos. Mi kell több egy nőnek? - Valamiért a kijelentése felhúzott. Mi az, hogy mi kell több egy nőnek?
- Most fognám a mester matematikus diplomámat és a másik kettőt, amivel nem csak a seggemet törlöm és a borostás arcodba nyomnám. Egy nőnek kell a megbecsülés is. Az elismerés, hogy csinálunk valamit és nem csak gyerekeket! - néztem rá felháborodottan, mire elnevette magát.
- Zora, senki nem mondta, hogy nem becsülünk titeket. Azt mondtam, hogy most vagy élettel teli. Élj! Amúgy is, megérkeztünk.

Caleb egy KFC előtt parkolt le, amit nem igazán tudtam, hogy miért.

- Itt fogunk enni?

- Nem úgy terveztem. Megvesszük, amit szeretnél, és utána megyünk a meglepetés helyre. 

Ahogy kiszálltunk Caleb rákulcsolta ujjait az enyémekre, és úgy mentünk be a gyorsétterembe. A kínálatból az abszolút kedvencem az a quirrito volt. Bármikor meg tudtam enni belőle akár kettőt is. Amíg vártuk a rendelésünket Cal nekitámaszkodott egy asztalnak, és a derekamat megfogva háttal magához húzott. A fejemet kicsit oldalra döntve felnéztem rá, ő pedig megcsókolt. A derekamat továbbra is rendületlenül tartotta, mikor megéreztem, hogy miért húzott hirtelen magához. A kicsi Caleb ébredezni kezdett. Jobb kezemet hátracsúsztattam magunk közé teljesen ártatlanul, majd rámarkoltam a férfiasságára.

- Hékás! Egy étteremben vagyunk! Itt csak nem szeretnél jelenetet rendezni! - vigyorgott pajkosan. 

- Hogy én jelenetet? - kérdeztem, majd lehalkítottam a hangom, hogy csak ő hallja. - Neked állt fel a farkad!

Teljesen véletlenül a sorszámunk a 690-es volt, amit hatalmas vigyorral az arcunkon vettünk át. Amint visszaszálltunk a kocsiba, Cal azonnal durván csókolni kezdett, és a szabad kezével a sortomon keresztül simogatott. 

- Megígértem, hogy kivárom azt a három hónapot, de néha nagyon nehezemre esik visszafogni magamat - lihegte a számba.

- Főleg most, hogy estig el sem élvezhetsz! - Amint kimondtam elhajoltam tőle, egyenesen le a nadrágjához. Lehúztam a melegítő anyagú rövid nadrágját, majd a boxerét is, és teljesen bekaptam a számba. Ahogy tegnap este, most is teljesen megfeszült a teste. Mikor elkezdtem szívogatni a makkját, és markolászni a golyóit, a hajamnál fogva rántott fel. 

- Mondtam már, hogy egy boszorkány vagy? 

- Nem elégszer. És most merre tovább?

- Szerintem megyek még néhány kört, míg odaérünk, mert így ha kiszállunk, tutira mindenki fogja látni, hogy kemény vagyok. De még mindig meglepetés. Remélem szeretni fogod.

Nem tudom, hogy végül mennyire ment kerülőúton, de nagyjából egy fél óra múlva egy partszakaszhoz értünk. Kalifornia partjai eszméletlenek voltak. Ahogy körbe néztem, szinte senki nem volt már azon a részen. Valószínűleg ez egy kevésbé népszerű hely.A naplemente különösen gyönyörű volt, ahogy a víz felszíne a kékből lilásra váltott.

- Ezt a helyet igazság szerint Jacob mutatta. A srácokkal régen nagyon sokat keresgéltünk olyan partszakaszt, ahol viszonylag kevesen vannak, de nincs is annyira távol. Tökéletes randihely.

- Nagyon tetszik - fordultam felé, mikor lecuccoltunk már a piknikes takarónkra. - Köszönöm - mosolyogtam rá.

- Érted bármit. - Ledöntött a takaróra és nagyon gyengéden megcsókolt. Szinte csak kóstolgatott.

Ahogy beszívtam a levegőt, éreztem az óceán sós illatát, és Caleb enyhén fűszeres parfümét. Kezével elkezdte simogatni az arcomat, és úgy tűnt egy örökkévalóságig egybeolvadtunk. De elvált tőlem.

- Ki fog hűlni a vacsoránk. Utána még nagyon sok ideig lehetünk itt, és folytathatjuk.

- Te gondolkoztál már azon, hogy mi lett volna, ha? Mondjuk biztosan, de úgy igazán. Hogyha megváltoztatnál valamit a múltban, akkor mondjuk messzebbre juthattál volna - tettem fel hirtelen a filozofikus kérdésemet, mikor végeztem a qurritommal. 

- Igen. Nagyon sokszor visszajutottam oda, hogy akkor nem tartanék ott, ahol most. Igaz, lehetnék sikeresebb, ha elvállaltam volna, olyan munkákat, amiket gyűlöltem volna megcsinálni, de milliókat fizettek volna érte. De nem tettem, mert csak olyat csinálok, amit szeretek, amihez kedvem van. Baromi sok pofont kaptam az élettől, és ez az ami motivál, hogy mindig fel tudtam állni.

- És az nem zavar, hogy nincsenek gyerekeid vagy családod? - Nem tudom, hogy honnan jött a kérdés. Valószínűleg onnan, hogy körülöttem egyre több a kismama, és talán rám hozták a kapuzárási pánikot. Aminek semmi értelme nincs, mert 26 éves vagyok.

- A férfiak talán kicsit később érnek meg erre a feladatra. Igyekeztem egész életemben úgy dolgozni, hogyha egyszer találok valakit, akit feleségül vennék, és gyereket vállalnék vele, akkor mindent meg tudjak adni. Néha belegondolok abba, hogy szívesen babáznék már, vagy jó lett volna, ha nem fut zátonyra az utolsó komoly kapcsolatom, és lehetett volna több, de aztán találkoztam veled. És ezt nem cserélném el egyik bizonytalan múltbeli cselekedetemre sem - nézett mélyen a szemembe. 

Mielőtt zokogásba törhettem volna ki, megcsókoltam. Úgy, mint aki még mindig éhes. Csak most az ajkaira voltam éhes. Nem érdekelt, mi fog következni, ezért a férfiért küzdenem kellesz majd a jövőben, és egyre többször bizonyítja be, hogy megérdemli. Talán még én is megérdemlem. A kezdeti lassú csókokból hirtelen vad smárolás lett. Először csak feltolta a pólómat, majd egyenesen megszabadult tőle. Nem volt rajtam melltartó, amin Cal is kicsit meglepődött. A hideg kicsit megcsapott, ezért egyből az égnek meredtek a mellbimbóim.

- Baromira kívánlak. Tudom, nincs szex, de ha egyszer lesz, minden egyes majdnem-szexünket egy éjszaka alatt be fogom pótolni. Utána három napig csak az ágyban fogunk feküdni, és annyiszor fogom beléd mártani a farkam, amíg mind a ketten ki nem nyúlunk! - Amint befejezte a mondanivalóját, megmozdult bennem valami. Nem csupán a vágy okozta fizikai fájdalom volt, hanem a vibrátor is.

Felnéztem rá, és megláttam a kezében a telefonját, amiről irányította a szerkezetet. Lefektetett teljesen a pokrócra, és lehúzta a sortomat is. Egy szál tangában feküdtem a parton kitárulkozva. 

- Nem engedtél másfél napig elélvezni. Ezt most nagyon megbánod. 

Mivel Caleb irányította a szerkezetet, sosem volt egyforma erősségű a rezgés. Alapjáraton ment, ami nem zavart túl sok vizet, de néha szinte maximum erősségre felhúzta. Közben a másik keze állandóan a bimbóimat csavargatta, és ráadásként a száját az enyémre tapasztotta. Úgy faltuk egymást, mintha nem lenne holnap. Egy idő után az egész az orgazmus szélére vitt.

- Cal, én el fogok élvezni...

- Sikíts nyugodtan, majd befogom a szádat.

- Ezért... - Nem tudtam teljesen végigmondani a mondatot, mert éreztem a mindent elsöprő érzést.

- Leszel a barátnőm? - tette fel a kérdést akkor, amikor végleg a csúcsra jutottam.