11, 2🔱
Tyr ⤵️
Időközben megtudtam hogy akit találtam magam mellé egykor angyal volt. Csak árulás miatt száműzették és megkínozták. Az egyik kilátóból néztem a távolba és bátyám lépteit hallottam meg.
-Mond.
-Tyr neked kéne apánk helyébe lépned. - halkult el a hangja.
-Nem. - fordultam meg vele szemben - A férfi gyermek a trónörökös generációk óta. - indultam meg felé.
-Nem lennék jó király.. - dünnyögte és ránéztem.
-Jó király vagy testvér. - paskoltam meg a vállát és elvonultam.
A fejemben egy hang szólalt meg. Loki akar túrkálni az agyamban. Egy sötét szobában voltam és éreztem a jelenlétét,hogy itt van. Csak álltam mereven és ökölbe szorított kezekkel. Aztán meghallottam a hangját.
-Na miaz húgom? Tán ideges valaki? - pimaszul feleselte nekem.
-Nem vagy a testvérem te szörnyeteg! - csattantam fel.
-Óh és erre most jöttél rá? - kuncogott- Milyen kár hogy csak későn kapcsolsz. - lépett ki a sötétből.
-Mit akarsz!? - förmedtem rá és léptem elé.
-Öld meg Thort. - hajolt közel a fülemhez.
Elkaptam a nyakát és Loki visszatartotta a légegzetét. Undorral néztem rá és eldobtam de mielőtt földet ért volna eltűnt. Hirtelen megfordultam es tekintetemmel kerestem merre van.
-Túl gyerekes vagy!
-Nem ezért vagyok a csínytevés istene?
A sötétből előbukkant és leszúrtam ami meg se rezzent majd újabb lépteket hallottam.
Thor⤵️
Nem tetszik nekem valami. Loki nem szokott csak úgy nyomok nélkül eltűnni. Fel alá járkáltam a gondolataimban merülve amikor meguntam azt és a kopasz hajú férfira néztem.
-Te meg mit nézel? - förmedtem rá
-Nem nézek én semmit nagy uram. Rossz előérzetem van.. - gondolkodott.
-Nekem is Thruth. - sóhajtottam.
-Tyr hol van? - döbbenten nézett engem és elindultam a szobálya felé. Az ajtó zárva volt. A pöröjömet magamhoz hívtam és betörtem avval. Láttam amint a szemei fel vannak akadva és Loki előtte áll és a mellkasán tartja a botját. A hideg futkosott rajtam a látványtól.
-Hagyd őt békén! - ordítottam rá. Ellöktem tőle és Tyr teste összerogyott a földre.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro