Napok elteltével⤵️

-Asgard népe! Odin király és Frigge hercegné életét vesztette mikor az asgardi vár beomlott. Nem tudjuk hogy mi okozta a sorsukat de nincs okuk pánikolni mivel holnap már a trónörökös elfoglalja a kijelölt helyét!-messziről hallottam ahogy a megírt leveleket kihírdették majd elindultam vissza a kastélyba. Kezdett olyan érzésem lenni hogy figyelnek vagy mintha követnének.

A kastély közelébe jártam amikor a hátam mögé néztem és senkit sem láttam. Minden olyan csendes. Túlzottan is csendes. A kis kulacsomhoz raktam a kezem ahonnan a víz gömb formában lebegni kezdett a tenyerem felett majd egy katonává alakult. Elindult a házak és kunyhók felé és én fojtattam az utamat. Dulakodás hangjára lettem figyelmes majd pajzsomat megidéztem közben neztelenül mentem a hangok irányába és egy fekete ruhás embert pillantottam meg akinek az arcán és a fején színbólumok és szent írások voltak. A szeme szinte világított olyan sárga volt. A katonámnak biccentettem aki lelökte őt a földre és előttem térdelt. Vele egy magasságba ereszkedtem.

-Miért követtél? - faggatam.

-Azért vagyok itt, hogy figyelmeztesselek nagy veszéj van a közelben. Midgardon és Asgardban egyaránt. - zihálta és közben rámnézett.

-Miért hidjek egy zsoldosnak? - ráncoltam a homlokom.

-Mert el vezethetlek Lokihoz és segíthetek megelőzni hogy megöljék a barátaidat. - felálltam és eltűntettem a víz katonát.

-Biztosítok számodra ételt italt és szállást. De ha hazudtál nekem.. - néztem vissza rá miközben sétáltunk a kastély felé-az életeddel fogsz fizetni érte.

Egy pillanatra megtorpant és gondolkodott majd követett engem.

Bosszúállók⤵️

A sötét teremben ordítás és hörgés hangját lehet hallani majd hirtelen elhallgat.

-Убей его!-parancsol egy öblös férfi hang.

Egy magas izmoa férfi árnyékát lehetett kivenni ahogy kimegy az ajtón. Motorbúgás hallatszott és egyre halkabb kezdett lenni míg nem lehetett már hallani.

Egy elhagyatott épületben állt Steve és bal oldalán Bucky. Nemsokkal előttük Tony szállt le a páncéljába.

-Steve nem harcolni jöttem hanem békülni. - mentegetőzött és láthatóvá vált az arca.

-Nincs mit megmagyaráznod ezen Stark! - válaszolt hangosabb hangnemben kapitány.

-Nem én voltam! - ordította

-Mivel bizonyítod? - faggata Bucky.

-Te! Te meg megölted a szüleimet! - közeledni kezdett Tony Bucky felé. Felé tartotta a kezét tüzelésre várva és kicsavarta a karját Bucky.

-Most Péntek! - suttogta és egy füstgránát gurult a földön ami felrobbant. Bucky elrántotta az egyik kezét hogy ki tudja dobni azt de ezt kihasználva Tonya földre nyomta a Tél katonáját. Steve a füstből megpillantotta Tony hátát majd a vállánál fogva maga felé rántotta és a gyomrába rúgott. Pár métert csúszott és felé kezdett futni Bucky.

-Na ez nem volt fair. - mormogta a páncélja mögül.

Hirtelen a pajzs eltalálja a lábát és megrogy és ezt kihasználva Bucky megragadja az arcát fedő páncélt fém karjával és szorítani kezdi. Az alatta lévő lő egyet rá és az tőle egy méterrel távolabbra kerül majd újra fut felé. Steve átfogja a nyakát és a betonfalnak dobja Starkot aki egy pár másodpercre leblokkolva marad. Miután nagy nehezen lábraállt ketten kezdték meg a támadást. Kezébe vett egy kést és azzal igyekszett sebet ejteni a páncélt borító férfin. Újra a pajzs a levegőben van és nagy koppanással a találat a hátán van. Előre bukik és a kés a gyomrába kerül. Hangosan felszisszen és kihúzza magából és a földre kerül.

-Cap! Én vagyok az!-zihált Tony.

-Nem vagyok a barátod playboy!-förmedt rá Steve.

-Steve kér - majd egy reccsenés és a hangja megszűnik. Felállt és a hátára rakta pajzsát és eltűntek.