/Loki/

Szelli egész délelőtt aludt. Én pedig ott voltam mellette. Egyszercsak felébredt:

-Loki? Mennyi az idő?-kérdezte egy ásítás közben.

-Szelli! Jó reggelt, délután 2 óra van!-válaszoltam, miközben a lány felült az ágyon.

-Te mióta vagy itt?

-Amióta idehoztak téged!-válaszoltam, majd óvatosan megfogtam a kezét.

-Tényleg?

-Igen, tényleg! Vártam, hogy felébredj!-hajoltam közelebb hozzá, és lassan megcsókoltam.

Nem sokkal később megjelentek Szelli szülei:

-Óh, kicsim! Úgy aggódtunk érted!-rohant oda az anyja.

-Mi történt?-kérdezte szemembe nézve az apja.

-Hát... Az volt, hogy a fiúkkal kimentünk fellőni a tüzijátékokat, és Thor egyik barátja nagyon részeg volt, ezért rossz helyre lőtte a rakétát, pont abba az épületbe, ahol volt a buli. Szelli még bent volt, ezért bementem oda és kihoztam őt.-néztem rá Szellire, ezért a lány egy kicsit elpirult.

-Köszönjük, Loki!-ölelt meg az anyuka.

-Ismét megmentetted a lányunkat! Miért?-kérdezte az apa. Erre a mondatra kicsit lefagytam, de aztán végre kinyögtem:

-Azért mert..... mert ez a kötelességem!

-Derék férfi vagy, Loki!-veregette meg vállamat az apa.

-Köszönöm...

-Szelli! Mostmár talpra tudsz állni?-kérdezte az anyja.

-Azt hiszem igen!-mondta a lány és mosolyogva felállt az ágyról, majd oda lépett hozzám:

-Köszönöm Loki!-mondta, majd megölelt.

-Hálánk jeléül meghívhatunk téged a lányunk szülinapi bulijára?-ajánlotta fel az anya.

-Hát persze! Elfogadom a meghívást!

-Akkor találkozunk holnap este ezen a címen!-adott egy papirkát a kezembe az apuka.

-Rendben.

-Szia Loki!-puszilta meg Szelli az arcomat.

-Szia!-köszöntem el vigyorogva.

-Akkor holnap találkozunk, Loki, szervusz!-köszöntek el a szülők is.

-Rendben, viszlát!...

/Viola/

A nap erősen besütött az ablakon amikor felébredtem. Thor mellettem aludt egy széken. Olyan kis édes volt!Felültem az ágyon, és csak őt néztem. Elgondolkodtam azon, hogy vajon majd milyen lesz az életem az esküvőnk után, hogy lesznek-e gyermekeink..... Egyszercsak Thor felébredt:

-Jó reggelt Angyalkám!-simogatta meg az arcomat.

-Jó reggelt, álomszuszék!

-Mióta vagy fent?-kérdezte, majd nyújtózkodott egy kicsit.

-Kb. 10 perce.-válaszoltam egy ásítás közben.

-És szerinted kialudtad magad? Délután 2 óra van!-mondta, amikor ránézett az órára.

-Szerintem igen!-mondtam, majd felálltam volna az ágyamról, de nagyon megszédültem, ezért egyenesen Thor karjaiban landoltam.

-Csak óvatosan, Angyalkám!-mondta, majd belenézett a szemembe.

-Gyönyörűek a szemeid!-mondta, majd megcsókolt.

-Szeretlek!...

-Én mégjobban!...-válaszoltam.

Percekig csak "faltuk egymást". Egyszercsak erőre kaptam, és lábra álltam, így a nyakába tudtam ugrani. Thor megfogta a hátsó feltájamat...

-Hékás! Ezt ne itt, és ne most! Még a végén valaki meglát!-mondtam feleszmélve a rózsaszín felhőből.

-Akkor tudok egy jobb helyet....-mondta, majd megfogta a kezem és elvitt a szobájába.

Még jó, hogy nem futottunk össze senkivel... Bementünk a szobába és Thor bezárta az ajtót.

-Hol is tartottunk?-kérdezte, majd megint egymásnak vetődtünk.

Miután szétváltak ajkaink, megkérdezte:

-Te gondolkoztál már azon, hogy...... hogy kisfiút, vagy kislányt szeretnél?-kérdezte óvatosan.

-Igen....-mondtam, majd beletúrtam a hajába és tovább csókolóztunk.

-És melyiket szeretnél?

-Kislányt! De ezt nem mi határozzuk meg...

-Tudom!-mondta, majd finoman magával húzott az ágyba...

Olyan szenvedélyes és vad volt, de mégis szerintem visszafogta magát, hisz ez volt első alkalom....

/Peter/

Délután kiengedtek a gyengélkedőről. Elmentem Thorhoz, hogy beszélgessek vele, de nem bírtam bemenni, mert zárva volt az ajtó...... Mi a franc?...... Láttam ahogy Loki pont erre tart ezért gyorsan megállítottam:

-Szia Loki! Figyelj..... szerintem most nem kéne bemenni Thorhoz, mert valami fontos dolga van...

-Szia Peter! Hogy érted ezt...?

-Zárva van az ajtó....-válaszoltam apró mosollyal számon.

-MICSODAAA???-nézett rám tágra nyílt szemekkel, majd elkezdett nevetni.

-Mi olyan vicces?

-Semmi, semmi! Te ezt még nem érted!-veregette meg a vállamat, aztán elment.

Úgy gondoltam, hogy nem kéne itt maradnom, ezért inkább elmentem a szobámba...

/Thor/

Miután "végeztünk" kialudtuk magunkat. Kb. este 6-kor felébredtünk:

-Angyalkám!..... Az a helyzet, hogy már este 6 van!-mondtam halkan.

-Micsoda?!? Nemár! A szüleim megint aggódni fognak miattam! Sietnem kell!-pattant ki az ágyból és elkezdett öltözködni.

-Várj! Én is megyek!-mondtam, majd én is felöltöztem.

Elmentünk az istállóba.:

-Óh..... Te jó ég! De cukik!-láttuk ahogy Zafír és Villám együtt alszanak.

-Igazad van! De kénytelenek leszünk felkelteni őket!-mondta Viola, majd odament a sárkányokhoz:

-Zafír! Ébresztő! Indulás haza!-erre a mondatára nem Zafír, hanem Villám kelt fel és elkezdett morogni rá.

-Hé, nagyfiú! Nyugi, ő nem bánt!-mentem oda, mert féltem, hogy megtámadja őt...

Mostmár Zafír is felébredt, de nem akart mozdulni...

-Hajjh!!! Nem lehet őket szétválasztani!-mérgelődött a lány.

-Szerintem használd az erődet!

-Jó ötlet!-válaszolt, majd elkezdtek világítani a szemei és odament a sárkányokhoz.

Sikerült rávennie őket, hogy engedjék el egymást.

-Sikerült! Ügyes vagy!-öleltem meg.

-Köszönöm! Na szia, most mennem kell!-mondta, majd megcsókolt.

-Szia!-mondtam, amikor felszállt a sárkányára.

Felrepült az égbe és hazament....

/Viola/

Miközben hazafelé repültem azon törtem a fejem, hogy hogyan mondjam el a szüleimnek ezt az egészet. Gondolkodtam..... és arra jutottam, hogy elmondom a balesetet és azt, hogy utána eszméletlen lettem, és csak egy órája ébredtem fel. Még nem akarom, hogy megtudják a másik dolgot.... Amikor hazaértem anya majdhogynem a nyakamba ugrott:

-Ó, kislányom! Úgy aggódtunk érted! Megint történt valami?

-Hát.... Az volt, hogy éjfél után egy kicsivel a fiúk kimentek fellőni a tüzijátékokat és Thor egyik barátja nagyon részeg volt, ezért rossz helyre lőtte a rakétát. Pont abba a házba, ahol volt a buli. Szelli, én és Peter bentragadtunk, ezért ki kellett, hogy mentsenek minket. Engem Thor mentett meg. Aztán a gyógyítók elvittek a palotába és megvizsgáltak. Nem volt semmi komoly bajom csak belélegeztem egy kis füstöt. Pár óráig oxigént adagoltak nekem és mivel nagyon beütöttem a fejemet, sokáig eszméletlen voltam. Csak egy órája ébredtem fel.-amikor befejeztem a mondandómat, a szüleim tágra nyílt szemekkel néztek rám.

-Még jó, hogy Thor ott volt!-mondta anya.

-Ez igaz!-helyeselte apa, majd hozzátette:

-Nagyszerű párt találtál magadnak!-kacsintott rám, mire én nem válaszoltam, csak kissé elvörösödtem és felmentem a szobámba. Azon gondolkodtam, hogy lehet, nemsokára teljesen meg fog változni az életem....