/Loki/

Este, amikor megjelent a Hold az égen, bevilágított a szobámba. Egy órán át csak azt bámultam. Nem tudom, miért, de különös vonzása volt ma este. Márpedig ilyesmi nagyon ritkán fordul elő. Olyan volt, mintha üzenni akart volna nekem...

/Szelli/

Egész éjjel furcsa hangokat hallottam, ezért szinte nem aludtam semmit! Reggel hullafáradtan mentem reggelizni:

-Jó reggelt Szelli!-köszönt mosolyogva anya.

-Sziaaaa!-ásítottam egy óriásit.

-Úgy látom, nem aludtál valami jól! Valami baj van?-tette anyám a kezét homlokomra, hogy megnézze, nem-e lázas vagyok.

-Hát..... Egész éjjel hangokat hallottam...

-Hangokat??? Miféle hangokat?

-Olyan furcsa, ijesztő hangokat! De nem értettem, hogy mit mondanak. Az ablakomon besütött a Hold fénye. A denevérek ott röpködnek az ablak előtt. Kicsit féltem.-válaszoltam, majd belekortyoltam a teámba.

-Ijesztő, furcsa hangok? Holdfény? Denevérek?!? Te jó ég! Miket nem képzelődsz, amikor nem tudsz aludni!?-jött be a konyhába apa is.

-Tényleg így volt!-háborodtam fel azon, hogy kinevetett engem.

-Jólvanna! Elhiszem kisbogár!-puszilta meg apám a fejem búbját.

Reggeli után elindultam a suliba. Ahogy repültünk a sárkányommal, még látszott a Hold! Pedig már világos van...
Odaértünk az arénához, ahol lesz a vizsga:

-Szia Szelli!-ölelt meg Viola.

-Szelliiiii!!!-ugrott a nyakamba Emma is.

-Sziasztok! Megnézzük az arénát?-kérdeztem izgatottan.
-Igeeennn!!!!!-mondták egyszerre és már rohantunk is az arénába...

/Jessica/

Amikor a három lúzer elrohant, támadt egy ördögi jó tervem!: Kicsit rájuk ijeszthetnék! Mi lenne, ha egyesével potyognának le a sárkányaikről! Odamentem a három bestiához:

-Sziasztok, nyugi én a lányok barátja vagyok!-közeledtem a velem nem törődő állatokhoz.

-Most egy kicsit meglazítom a nyergeiteket, hogy ne szorítson titeket annyira!-lazítottam ki az első sárkány nyergét, aztán pedig a többit.

Mekkorát fogok rajtuk röhögni!!! Meglátjuk, hogy ki esik nagyobbat!...

/Szelli/

-Gyönyörű ez a pálya!-gyönyörködtem a látványban.

-Szerintem is!-válaszolták a lányok kórusban, majd egy kis idő elteltével megjelent a tanárnő:

-Ti meg mit kerestek itt?!? Azonnal menjetek vissza az istállóhoz!!!-parancsolt ránk, mire visszamentünk a sárkányokhoz:

-Ki megy elsőnek?-kérdezte Viola.

-Én biztos nem!-válaszolta Emma.

-Akkor leszek én az első!-jelentettem ki.

Ezután Thor tartott egy köszöntő beszédet:

-Kedves diákok és tanárok! Üdvözlök mindenkit az első évfolyamosok legelső vizsgáján! Remélem mindenki felkészült! Sok sikert valkűrök!!!-nyitotta meg az eseményt, amelyre az iskola minden tanulója meg volt hívva. Érdekes módon Thor mellett ott volt Loki is!... Lehet, hogy kedvet kapott, hogy ő is megnézze, mit tudunk?

-Az első önként jelentkező lépjen a pályára!-mondta Viktória tanárnő.

-Hajrá Szelli!!!-bíztattak a lányok.

-Sok szerencsét!-jött oda Thor.

-Köszönöm!-mondtam, majd felszálltam Csonttörőre és felléptünk a "Start vonalra".

Megszólalt a kezdőkürt! Indulnom kellett. Minden akadályon átmentem. Már csak egy maradt: a tűzhurok! Amikor megpördült a sárkányom a hurok előtt, a nyereg leesett Csonttörő hátáról. Velem együtt....

/Thor/

Amikor Szelli felszállt a sárkányára, láttam ahogy a nyerge hátrébb csúszott. Utána akartam szólni, hogy: Szelli várj! Le fog esni a nyerged!!!
De már túl késő volt. Megnéztem Violáékét is. Mindkettejüké meg volt lazítva! Csak egy valaki tehette ezt: Jessica! Miután megszorítottam a nyergeket, láttam, ahogy Szelli leesik a sárkányról! Utána akartam menni, hogy elkapjam mielőtt földet ér, de a másik pillanatban megláttam egy óriási, zöld kígyót oda viharzani Szelli alá.... Talán Loki az?...

/Szelli/

Amikor zuhantam, hallottam, ahogy a nézőtéren lévő lányok sikítoztak! Szerintem megláthattak valami ijesztőt, vagy történt valami. Egyre sötétebb lett az ég, újra megjelent a Hold és hirtelen nagyon hideg lett, mint éjszaka! Hát ezért sikítoztak! Én nagyon megijedtem, mert az orromig se láttam! Lehunytam a szemem, és földet értem. Valami nagy, puha dolog felfogta az esésemet. Éreztem, ahogy a hajamban egy tincs átváltozik, és a szememben fellobban a fény. A fekete a kedvenc színem, ezért biztos olyan színű a hajam és a szemem. Egyszercsak valaki szólingatni kezdett:

-Szelli!!! Ébredj!!!! Nagyon kérlek, ne halj meg!-rángatta meg a vállamat.
Kinyitottam a szemem és a fény kialudt a szemeből, újra világos lett.

-Te vagy az, Loki? Te-te meg mit keresel itt?-kérdeztem erőtlen hangon, majd a kígyó átváltozott Lokivá.

-Megmentettelek! Mert ha nem teszem, ezt nem biztos, hogy túlélted volna!-simogatta meg a fejem.

-Köszönöm!-mondtam, majd hirtelen  elvesztettem az eszméletemet...

/Viola/

Odarohantunk Lokiékhoz:

-Loki, ugye nem esett baja?!?-kérdeztem aggódva.

-Nyugi, semmi baja, csak nagyon megijedt!-válaszolta, utána felállt.

-El kell vinnünk a palotába a gyógyítókhoz!-mondta, majd Szellivel a karjaiban a kijárat felé vette az irányt.

-Mi is veled megyünk!-futottunk Emmával utána.

-Rendben, gyertek!-válaszolt, megfogott minket és elteleportáltunk a gyógyítókhoz:

-Loki herceg! Mi történt!?! Kik ezek a lányok?!?-kérdezte az egyik gyógyító.

-Ők valkűrök és ez a lány elvesztette az eszméletét!-tette le Szellit az egyik ágyra.

-Értem! Akkor végzem is a dolgomat és hozok vizes borogatást!-mondta a gyógyító, majd elsietett egy vizesruháért.

-Mi megyünk és idehívjuk a szüleit!-ajánlottam fel, majd megragadtam Emma kezét és kimentünk a szobából...

/Thor/

-Kérdezhetek valamit, testvér?-forfultam öcsém felé.

-Hát persze.-mondta, miközben a lányt nézte.

-Miért változtál kígyóvá? Miért mentetted meg?-kérdeztem komoly arccal.

-Azért változtam át, hogy ne ismerjenek fel, meg mert így gyorsabban oda tudtam menni. Azért mentettem meg, mert.... mert.....-valamiért nem tudta befejezni mondatát.

-Mert mi?-faggattam.

-Mert azt hiszem muszáj volt megtennem. Nem tudom, miért, de úgy éreztem, hogy segítenem kell neki!

-Megmentetted, mert szereted őt! Igaz?-kérdeztem mosolyogva.

-Hát....... igen. Hiszen olyan kedves, szép és bátor.-áradozott és még mindig a lányban gyönyörködött. Később hozzátette:

-De nem hinném, hogy tetszem neki...

Ezután megérkeztek Szelli szülei. Én kimentem a szobából és visszamentem az arénába...

/Loki/

-Üdvözlöm önöket!-csókoltam kezet Szelli édesanyjának.

-Üdv, Loki!-rázott velem kezet az apa.

-Mi történt?-kérdezte az anya, miközben odaült az ágy szélére. Elmondtam nekik mindent.

-Köszönjük, hogy megmentetted a lányunkat!-ölelt meg a nő.

-Csak tettem a dolgom!-válaszoltam mosolyogva.

-Derék férfi vagy, Loki!-veregetett vállon az apa.

-Köszönöm.-mosolyodtam el.

-A lányunk sokat mesélt otthon rólad!-mondta az anya.

-Tényleg? És mit mondott?-kíváncsiskodtam.

-Sok mindent! Például azt, hogy vicces és kedves vagy! Sokan félre ismernek! Amikor rólad beszél mindig mosolyog!-válaszolt a nő.

-Értem. Akkor én most megyek és megkeresem a bátyámat! Örültem a találkozásnak, viszlát!- megfordultam és az ajtó felé vettem az irányt.

-Szia Loki!-köszöntek el tőlem, mosolyogva....

/Szelli/

Kinyitottam a szemem és megláttam a szüleim boldog tekinteteit. Megkérdeztem anyától:

-Mi történt?

-Loki behozott ide, a gyógyítókhoz.-válaszolt.

-Lokiiiiii????-kérdeztem meglepődve.

-Igen, Loki!-vigyorgott rám apa.

-Miért?-kérdeztem értetlenül.

-Mert fontos vagy neki!-válaszolt anya, mosolyogva.

-Tényleg?-nem mertem elhinni amit hallottam.

-Igen, azt mondta, hogy fontos vagy neki!-erre a mondatra egy kicsit elpirultam.

-Azt is elmondta, hogy felébredt az isteni erőd!-tette hozzá apa.

-Miféle erő?-kérdezte tőlem anya.

-Hát..... szerintem a Hold ereje. Mert amikor zuhantam hirtelen sötét és hideg lett, mint éjszaka és megjelent a Hold. Feketén világított a szemem és a hajamban egy tincs is fekete lett.-mutattam meg a tincset.

-Értem.-válaszolt anya, majd még egy kicsit ott maradtunk, utána pedig hazamentünk...

/Thor/

Visszamentem az arénába. Viola és Emma már ott vártak engem:

-Thor! Végre itt vagy!-ölelt meg Viola. Láttam rajta, hogy nagyon izgul, ezért ezt mondtam:

-Ne félj! Sikerülni fog! És ha leesnél, én elkaplak!

-Oké!-puszilta meg az arcomat.

-Sok sikert!-bíztatta Emma, majd a lány kiment a pályára. Végig csinált minden akadályt tökéletesen.

-Sikerült!!!-ugrott a nyakamba.

-Na látod, meg mondtam!-pusziltam meg az arcát, majd együtt szurkoltunk Emmának. Ő is átment a vizsgán. Mielőtt hazamentem volna, meghívtam a lányt egy randira, holnapra....