11.fejezet: Bolondozás Lokival?
/Thor/
Másnap egész reggel Loki azzal nyaggatott, hogy menjünk el a parkba beszélgetni:
-Testvér, kérlek! Csak annyit kérek tőled, hogy gyere el velem a parkba beszélgetni! Fontos dologról van szó!-kérlelt engem, boci szemekkel.
-Jólvan, de kérlek ne csinálj semmi hülyeséget!-mondtam, majd felkaptam a pörölyömet az ágyam mellől és intettem Lokinak, hogy jöjjön utánam. Ő vigyorogva követett engem.
-Nagyon köszönöm bátyám, hogy végre szakítottál rám is időt!-nézett rám, hálás szemekkel.
-Amúgy miért akarsz te a parkba menni és miért nem jó itt a palotában? Miért nem apánkkal beszélsz?-kérdeztem értetlenkedve.
-Mert ő tuti azt hinné, hogy valami bajom van és nem hinné el amit mondok, ezért elküldene a gyógyítókhoz.-mondta lesütött szemekkel.
-Értem, szóval valami olyasmit akarsz közölni velem, ami a te esetedben nem normális?!?-kezdtem kicsit aggódni mert ő mégiscsak a testvérem...
-Igen.- sóhajtott egy nagyot.
Végre megérkeztünk és leültünk egy padra.
-Szóval Loki, hallgatlak!-mondtam teljes komolysággal.
-Oké, akkor...... szóval...... ömmm...... Az van, hogy a bál óta folyamatosan úgy érzem, mintha pillangók repdesnének a gyomromban. Még sose éreztem ilyesmit!Te éreztél már ilyet?-kérdezte, félelmét kimutatva.
-Hát persze! Nyugi ez normális!-válaszoltam és elnevettem magam.
-Te meg mit nevetsz??? Most nekem is nevetnem kéne?!?-kérdezte értetlenül.
-Semmit, csak nem hiszem el, hogy szerelmes vagy!-válaszoltam, a nagy röhögőgörcs közepette.
-Mi??? Én??? Szerelmes?!?!? Csak szivatsz, ugye??? Hagyd már abba a röhögést!
-Oké!-vettem egy nagy levegőt és komolyra váltottam hangulatom.
-Biztos megőrültem, igaz?!?-kérdezte pánikolva.
-Nem testvér! Te nem őrültél meg, csak szerelmes vagy!
-Na, és ki a szerencsétlen???-már megint elröhögtem magam...
-Ne már, Thor!
-Na, bögd már ki!-kezdtem nagyon kíváncsi lenni.
-Hát...... Hát, nem fogod elhinni, deeee......-még mindig nem tudott normálisan válaszolni...
-Ugye nem Viola!?!?-jutott eszembe a lány és az öcsémre szegeztem pöröjömet.
-Neeeeemmm, dehogy!!!! Ő már foglalt!!!-kezdett el ő is röhögni.
-Akkor jó!- mondtam, majd eltettem fegyverem.
-Akkor, elmondanád végre???-türelmetlenkedtem.
-Igen, csak..... csak......-akadt meg a lemez....
A szembe lévő padon ült Viola és Szelina. Szerintem Szelli miatt akadt meg Lokinál a lemez...
-Szóval Szelli!-fordultam öcsém felé vigyorogva.
-Hát, igen.-válaszolt halkan.
-Miért nem megyünk oda hozzájuk?-kérdeztem, mire ő egy kicsit megszeppent:
-Mi??? Odamenni????? Miért???
-Csak köszönni nekik!-nyugtatgattam kétségbeesett öcsikémet.
-Nem! Thor erre most nem vagyok képes!!!-ellenkezett.
-Miért?
-Azért mert rögtön lefagynék és ott állnék, mint egy oszlop, ráadásul meg se tudnék szólalni!-sorolta kifogásait...
/Viola/
-Nézd ki van ott, Szelli!-mondtam uncsitesómnak, miközben simogattuk a sárkányainkat.
-Thor?-kérdezte értetlenül.
-Hát..... ő is, de a másik...
-Loki?!?!?-lepődött meg és picit elpirult.
-Igen, menjünk oda és köszönjünk nekik!-álltam fel a helyemről.
-Neeemm! Én inkább itt maradnék, menj csak!-ellenkezett, de én megfogtam a kezét és magammal húztam...
-Sziasztok fiúk!
-Ó, sziasztok!-Thor felállt és megölelt engem, Szellinek pedig adott egy pacsit.
-Loki! Hahó!!! Jól vagy, tesó?-bögdöste meg a bámészkodó Lokit.
-Mi??? Ömmm, helló lányok!-köszönt zavarodottan.
-Szi-sziasztok!-szólalt meg végre Szelli is.
-Mi lenne, ha elmennénk valahová együtt ebédelni?-tette fel Thor ezt a furcsa kérdést.
-Én nem vagyok éhes!-jelentette ki Szelli.
-Én se!-tette hozzá Loki.
-Akkor csak ketten megyünk, ugye?-kacsintott rám a villámok istene.
-Hát, igen.
-Akkor mehetünk!-mondta, majd hozzátette:
-Loki, a távollétemben ne csinálj semmi hülyeséget!
-Rendben, bátyám!-válaszolta engedelmesen. Ez azért elég fura volt tőle...
Thorral elmentünk egy étterembe enni...
/Szelli/
-Úgy látszik, ketten maradtunk!-ült le a padra Loki.
-Hát, ja!-ültem le a pad másik végére.
-Csak nem félsz tőlem, hogy ilyen messze ültél?-kérdezte vigyorogva.
-Mi??? Nem, csak ide sikerült leülnöm!-válaszoltam mentegetőzve.
-Akkor jó.-mondta miközben csak maga elé bámult.
-Amúgy te tudsz varázsolni?-kérdeztem érdeklődve.
-Hát, mondhatjuk, igen!-mosolyodott el.
-És megmutatnád?
-Persze!-válaszolt, majd egyszercsak megduplázódott. Odin szakállára! Ez hihetetlen!
-Óh, szóval csak megduplázod magad?
-Nem, csak hirtelen nem jutott más eszembe! Mást is tudok, ha érdekel!-fordult felém és a szemembe nézett.
Gyönyörű smaragd zöld szemei voltak! A haja pedig fekete! A kedvenc színem!!! Percekig csak bámultuk egymást, aztán a herceg végre megszólalt:
-Megmutassam, hogyan tudok átváltozni?
-Igen.
-Oké, de kérlek ne sikíts!-állt fel a padról, majd egyszercsak egy zöld fénycsóva járta át a testét és átalakult egy óriás kígyóvá.
-Úristen!!!!Ez-ez te vagy?!?!?-kérdeztem rémülten a kígyótól.
-Igen!-mosolygott rám a hüllő.
-Na jó, mostmár légyszi változz vissza!-mondtam, mire ő visszaváltozott.
-Na, milyen voltam?-kérdezte vigyorogva.
-Hát.... kissé ijesztő!-mondtam meg az igazat, mert amikor átváltozott majdnem szívrohamot kaptam, annyira megijedtem...
-De azért tetszett!-tettem hozzá, nehogy félre értsen.
-Köszönöm.-mondta és megint a szemembe nézett.
-Mit?
-Azt, hogy őszinte voltál és megmondtad az igazat!-válaszolt kicsit elpirulva.
Ajajj, csak nem tetszem neki!?!? Mi??? Miket beszélek?!?!? Biztos nem!!!
-Öhmm, minden rendben?-nézett rám, aggódó tekintettel.
-I-igen!
-Akkor jó!-mondta megnyugodva.
-Szerinted hova mehettek a bátyámék?-kérdezte a herceg.
-Szerintem abba az étterembe, ahol múltkor voltak....
-Menjünk és nézzük meg őket.-a szeméből csak úgy áramlott a csínytevés vágya.
-Szerintem nem kéne, mert a végén még Thor bepipul rád! Meg Viola is rám!-próbáltam lebeszélni róla.
Amikor Loki felállt volna a padról, megláttam, ahogy Thor és Viola jönnek felénk nevetgélve. Loki egyből visszaült. Már éppen felálltam volna, hogy odamenjek hozzájuk, de szerintem Loki elém varázsolt egy láthatatlan falat:
-Áu! Mi a? Loki!!!-kiáltottam rá, miközben sajogó fejemet fogtam.
-Bocsi, de ezt muszáj volt!-válaszolta.
-Miért?!?!?-kérdeztem felháborodva.
-Mert most jön a legjobb rész!-nevetett és Violáék felé mutatott, akik éppen akkor csókolóztak...
-Óh, mostmár értem!-mosolyodtam el.
-Hát ja! Imádom nézni, ahogy Thor azzal bénázik, hogy nem tudja, hogy hol kell megcsókolni a száját!-válaszolta röhögve.
-Hé! Ez szemétség!!!-háborodtam fel és hozzátattem:
-Hát nem cukik???-lágyultam el, őket látva.
-Jólvan, bevallom! Inkább irígylem, mert őt minden csaj szereti! Engem meg senki! -nézett rám szomorú arccal.
-Nyugi, egyszer biztos téged is szeretni fog valaki!-veregettem vállon.
-Na, mit csináltatok, amíg nem voltunk itt?-jött oda hozzánk Thor.
-Csak hülyéskedtünk!-válaszoltam mosolyogva.
Egy kis idő elteltével Thor és Loki hazamentek. Későre járt már, ezért mi is hazamentünk....
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro