** Dave szemszöge**

- Gyere ide. - szóltam neki. Idejött és hozzám bújt majd kitört belőle újra a sírás. - Ne sírj! Nem éri meg miatta sírni! Te egy fantasztikus lány vagy és ha ő ezt nem veszi észre akkor úgy kell neki. Nem érdemel meg. - simogattam a hátát nyugtatásképp. 

- De akkohr ish... szhar. - szipogott, majd nyelt egyet. - Látnod kellett volna, ahogy bejelentette.

- Figyu - néztem a szemébe. - Elhiszem, hogy most szar érzés, de próbálj meg nem rá gondolni.

- De nem megy. Egyfolytában ő jár a fejemben - és újra sírni kezdett.

- Eli - sóhajtottam. - mondok neked valamit. - Abbahagyta a sírást és kíváncsi, ámde könnyes szemmel rám nézett. - Most pont, hogy össze kéne magad szedned és megmutatni, hogy mit veszített. -  mosolyogtam rá biztatóan. - Legalább gondolkozz el ezen, rendben? - bólintott. - A többieket nem akarjuk beengedni?

- De. 

Kiszóltam, bocsánat, ki kiabáltam nekik mire bejöttek. Mindegyikük végig ölelgette Elit, aki még egy kicsit a meghatódottságtól elkezdett pityeregni. Újra hozzám bújt, majd közkívánatra betettünk egy vicces filmet. A film közben Eli elaludt.

******

A film végén mindenki összeszedte magát és úgy döntöttünk, hogy itt maradunk. Lau és én már ismertük a járást, a fiúk is valamennyire, mivel voltak már itt, de azért segítettünk nekik. A két vendég szobán osztoztunk. Mivel az egyikben kettő francia ágy van a másikban pedig csak egy, így Lau befogadta Calumot így ő mentek abba, ahol csak egy ágy van mi meg Mikeyval a másikba. Mielőtt bementem volna a szobába bementem Elihez. Betakartam és adtam a homlokára egy puszit.

- Hosszú volt ez az este. - sóhajtottam és dobtam egy hátast az ágyra. 

- Hát jah. Azért remélem hamar kiheveri. 

- Nem hiszem. Ő soha nem volt olyan aki hamar túl teszi magát a dolgokon. Ha valamin mégis hamar túl teszi magát, akkor az később tör ki rajta. Úgyhogy csak abban reménykedek, hogy nem mélyek az érzései, és ezért fogja hamar kiheverni.

- Jó, hogy ilyen jó a kapcsolatotok egymással!

-Ühüm. Én is örülök neki, és nagyon szeretem Elit, olyan, mintha a húgom lenne.

- Látszik. Na de aludjunk. Jó éjt!

- Neked is! - az oldalamra fordultam és kis idő múlva el is nyomott az álom.

** Luke szemszöge**

Eli egy kicsit furán viselkedett. Nem tudom mi baja lehetett. És fura volt, hogy sorban eltüntek a fiúk is. Mivel estére se jöttek meg így írtam Ashnek, hogy mi a helyzet. 

Luke: "Hello! Merre vagytok?"

Pár perccel később jött is válasz.

Ash: "Szia! Ma este nem alszunk otthon. Vigyázz a házra!"

Luke: " Okés."

Én ezt nem értem. Sarah is már elment. Úgy tűnik ma egyedül leszek itthon.

Sziasztok! 

Régóta nem volt rész tudom, ennek meg van az oka is, de erről majd lesz egy külön rész. 

Tényleg sajnálom a sok kihagyást! 

Remélem tetszett! 

xxSimpleandComplicated