** Eli szemszöge**

Luke, kihúzta nekem a széket, ahova a figyelmességét megköszönve leültem.

Egy kör alakú asztal volt gyönyörűen megterítve. Jobbra foglalt helyet Luke, mellette Ashton, mellette Calum, mellette meg Mikey aki az én bal oldali szomszédom volt.

A pincér felvette az ital rendelésünket majd az étel rendelésünk felsorolás után türelmünket kérte, amíg elkészülnek a fogások.

A várakozást beszélgetéssel töltöttük.

- Na és hogy tetszik a hely? - kérdezte kíváncsian Ash.

- Nagyon tetszik. Hallottam már erről a helyről és tervben is volt, hogy a családdal valamikor eljövünk de nem jutott rá idő.

- Akkor jól választottunk? - szól a mellettem ülő Mikey.

- Igen. Ti ismertétek a helyet?

- Egyszer voltunk eddig itt. De akkor nagyon finom volt a kaja. - valja be a másik szomszédom, az az Luke.

Calum igen csendben van, valami nem oké. Majd ha lesz rá alkalmam rá kérdezek.

- Na és milyen volt a suli? 

- Hmmm... Elment, szerencsére elmaradt a tesim.

- Nem szereted? - kérdezi Ash.

- Nem a tantárggyal van a bajom, hanem a tanárral. Nem csinálunk mást, csak futunk és nem azt mondom, hogy nem szeretek mozogni, vagy ilyesmi. De azért egy kicsit nagyon sok. Főleg, hogy egyik nap van dupla tesink, és akkor első órán csak mi vagyunk, a másodikon meg jön ügye Matték osztálya is. És mi mind kettőn vagy futunk vagy valami hasonló. Ők nekik meg a tesi tanárjuk tök aranyos mert megcsináltatja a feladatokat meg a méréseket, mikor mit kell csinálni, utána meg játszhatnak. Szóval értitek.

Bólintanak.

- Konkrétan a tanárotok egy szadista. - fordítja le Ash.

- Jah, valami olyasmi. - nevetem el magam.

A többiek is egy jót nevetnek Ash kijelentésén. A pincér kihozza a rendeléseinket. Én kapom meg először és a pincér nekem külön jó étvágyat kíván, amin egy kicsit meglepődöm. Amikor az összeset kihozta, csak akkor mondja a többieknek is egybe.

- Bejössz neki. - szól Luke.

- Hmm? - fordulok felé.

- A pincérnek. Bejössz.

- Gondolod? - kérdezem.

- Biztos vagyok benne.

Megrántom a vállam, majd egymásnak jó étvágyat kívánunk és neki látunk az elénk rakott ételeknek. Hmm, nagyon finom.

Mikor megettem megtörlöm a szám a szalvétában és fújok egyet. Én ettem meg utoljára és a többiek mind engem figyelnek.

- Desszertet? - kérdezi Mikey.

Mindenki bólogat kivéve én.

- Eli? - fordul felém.

Megrázom a fejem. - Nem köszönöm, ti egyetek nyugodtan, de én nem kérek. Mindjárt szét durranok. Ráadásul ma még Davenek fel is kell emelnie.

- Hogy értetted, hogy Davenek fel kell emelnie? - kérdezi Cal, mikor kértek még mindannyian desszertet. Na azért néha megszólalt de nem ő volt a fő duma gép az ebéd alatt.

- Ugye mondtam, hogy fél négyre vissza kell mennem a suliba. -  bólintanak. - Na ugye mivel idén végzünk, ezért van ugye szalagavatón a keringő, amit be kell tanulni meg próbálni, és Dav a párom. A táncban meg van egy része ahova beleraktak egy emelést. - bólintottak, hogy értik.

- Ettél már ilyet? - kérdezi Luke, a sütijére utalva.

Ránézek  a sütijére hát még csak nem is láttam ilyet.

- Nem is láttam még ilyet.

- Akkor meg kell kóstolnod. - mondja , majd a villájával levág egy darabot és felém nyújtja. - Na gyerünk, hidd el finom. - mosolyog.

Először kicsit tartózkodom tőle, de belemegyek és bekapom a falatot. Elmosolyodik és kihúzza a számból a villát.

- Hmm... Ez tényleg finom. - mosolyodom el.

- Ugye? Meg mondtam.

Még befejezték a desszertjüket majd mivel már három óra elmúlott egy pár perccel így mennünk kellett. Megpróbálkoztam hátha hagyják kifizetni a saját részem, de nem engedtek. Calum külön várt míg Luke, Ash és Michael elmentek rendezni a számlát. Áhá, itt a tökéletes alkalom.

- Calum. -szóltam neki.

- Hm?

- Azt vettem észre, hogy ma nem igen szólaltál meg. Talán baj van? Vagy rejtegetsz valamit? - húzom fel a szemöldököm.

- Nem, dehogyis - túl gyorsan válaszolt és rossz hangsúllyal. Hoppá! Még is igazam volt.

- Valóban? Akkor miért sikerült egy kicsit hosszúra az ölelésetek Lauval és mit susogtatok egymásnak.

- Az azért volt hosszú mert olyan jó illata volt. Semmi több. És nem susogtunk.

- Calum. Rosszul hazudsz. Szóval most az igazat.

Sóhajtott egyet. - Na jó. A bulitok után volt egy kis keverés köztünk. - MIIII? Lau miért nem mondta. Na majd ha találkozom vele.

- Mit értesz keverés alatt? 

-Keverést.

- Bővebben?

- Nem mondhatod el senkinek, főleg nem a fiúknak.

- Rendben.

- Szóvaaaaal....

- Igen?

- Lefeküdtünk. - sóhajtott.

- Tessék? - lepődtem meg.

- Jól hallottad.

- De hol? Mikor? Hogyan?

Ám ekkor megjött a csapat másik fele, így nem válaszolt a kérdésekre.

- Történt valami? Vagy min lepődtél meg ennyire? - kérdezi Ash.

- Nem semmi nem történt.

- Rendben. Akkor mehetünk?

- Persze. - bólintottam.

Kimentünk, a parkolóban beszálltunk a kocsiba majd vissza vittek engem a suliba. Dave Mattel beszélgetett a kocsija mellett. Mikor megláttak minket felénk vették az irányt.

- Sziasztok. - köszöntek, amit viszonoztunk.

Beszélgettek egy kicsit értelmetlen dolgokról, addig írtam Launak, hogy este áttudna-e jönni, mivel beszélnünk kell. Belement szóval ma nálam alszik. A fiúktól elköszönve Davvel a suliba vettük az irányt. A próba uncsi volt. Nem történt semmi extra. Dav csak kétszer lépett rá a lábamra. Én csak egyszer az övére. Az emeléses rész még nem tökéletes de azért alakul.

******

- Szia. - köszönt Lau.

- Szia.- beengedtem, majd a szobámba vettük az irányt.

- Na mizujs? Hogy ment az ebéd?

- Jó volt. Jókat beszélgettünk. Viszont észrevettem valamit.

- Mit?

- Calum igen fura volt.

- Miért?

- Nem tudom, azt hittem valamit titkol, és kiderült, hogy ez így igaz.

- Fura.

- Nem tudsz róla?

- Nem.

- Hihetetlen milyen rosszul hazudtok mind a ketten. Szóval akkor szeretném tőled hallani, hogy mi történt.

- Semmi.

- Jó duma. Most akkor az igazságot.

- Na jó. - sóhajtott. Calum is ugyan ezt csinálta. - Lefeküdtünk.

- Tudom.

- Honnan?

- Calumból már egyszer kiszedtem.

- Hogyan?

- Úgy mint ahogy most belőled. Rosszul hazudtok mind a ketten. Na de most mesélj csak. Hogy jött össze.

- Nem tudom. Volt egy kis vonzódás a kezdetektől kezdve. De akkor este ez a vonzódás átment egymás iránti vágyba és megtörtént.

- És hol?

- Nálunk. Anyuék nem voltak otthon.

- Értem. És milyen volt?

- Fantasztikus. - sóhajtott a történtekre visszaemlékezve.

**Lau szemszöge**

- Milyen volt?- kérdezi.

- Fantasztikus.- sóhajtottam, visszaemlékezve a történtekre.

**visszaemlékezés**

....

_________________________________

Sziasztok! 

Remélem tetszett! 

Sejthetitek, hogy mi lesz a következő részben! ;D 

xxSimpleandComplicated