32. rész
** Luke szemszöge**
Ma van az ebéd. Kíváncsi vagyok, hogy Eli mit fog felvenni. Biztos csinos lesz, mint mindig. Hihetetlen, hogy beférkőzött ilyen rövid idő alatt mind a négyünk szívébe.
-Luke. -szólt be Ash.
- Igen?
- Készen vagy? Indulni kéne.
- Igen egy fél perc. - raktam még magamra a kedvenc parfümömből. Nem szoktam magam ilyenekkel fújkálni, csak ha valami rendezvény vagy valami ilyesmi van.
Fel vettem a cipőmet és készen nyilvánítottam magam. A többiekkel együtt mind egy fekete nadrágban voltunk felül pedig egy kicsit csinosabb ingben.
Luke ingje:
Ashton ingje:
Michael ingje:
Calum ingje:
Beszálltunk a kocsiba és elindultunk Eliért. Ash vezetett, én ültem az anyós ülésben hátul meg Michael és Calum.
A sulijukhoz megérkezve a parkolóban megálltunk.
- Szólsz neki?- kérdezte Cal tőlem.
- Aha. - elővettem a telefonom és tárcsáztam Eli számát.
Pár csengés után felvette.
**Eli szemszöge**
Reggel eléggé kómásan keltem. Lementem a konyhába ahol ettem gabonapelyhet reggeli gyanánt, aztán a szobámba fel, hogy átöltözzek. Amikor felvettem a ruhát a fürdőbe vonultam, ahol nagyjából megcsináltam az arcomat, ami alatt azt értem, hogy kijavítottam az apró bőrhibákat és szempilla spiráloztam. Mikor készen nyilvánítottam magam a táskámat felkapva a kocsimba ültem és a suliba vettem az irányt. Egy volvo v40-esem van, amit imádok!
(A rendszámot ne nézzétek, mert ez nem az igazi)
Mikor bementem az osztályba, leültem Dav mellé.
- Szia! - köszöntem neki.
- Hello!
- Mizujs?
- Semmi extra. Veled? Készen állsz az ebédre? -húzogatta vigyorogva a szemöldökét, én meg lefagytam. -Mi az?
- Basszus, elfelejtettem, hogy ma van az ebéd így nem hoztam el a ruhámat.
- Hát gratulálok. Mit fogsz csinálni?
- Előbb elkéretőzöm bioszról és akkor így lesz húsz percem, hogy haza menjek a cuccokért.
- Húsz perc elég lesz?
- Hát ki van készítve a ruha, csak befutok érte és már jövök is vissza.
- Milyen óránk is lesz utána?
- Asszem töri. De arról úgy is szokott késni a tanár egy tíz percet.
- Az igaz. Annyi idő alatt meg tudsz fordulni.
- Remélem.
- Jah és ma elmarad a tesi.
- Hogy- hogy?
- Az tesi tanárnak valami családi ok miatt elutazott a mai napra.
- Nem bánom. Legalább nem halok meg.
Nevettünk egyet és már kezdődött is az óra.
A bioszról tíz perccel előbb elkéretőztem azzal az indokkal, hogy el kell intéznem egy pár dolgot.
Hazafutottam, ahol a szobámba felfutva a szekrényemre akasztva várt a kikészített ruha.
Tegnap este már összehajtogattam szépen, így már csak bele kellett tennem egy táskába. Mikor mindent elintéztem bezártam a ház ajtaját és gyorsan a kocsiba pattantam. Szerencsére hétköznap az emberek általában dolgoznak, így napközben nincs nagy forgalom, amiből következik, hogy gyorsan visszaértem a suliba. Amint beléptem az épületbe üzenetem jött.
Dave: Hol vagy már?
Elmosolyodtam és bementem a terembe. Dave a telefonjába volt esve, így lehuppantam mellé a töri cuccomat pedig a padra raktam.
- Itt vagyok. - fújtam ki a levegőt.
- Fhu. Gyors voltál.
- Kételkedtél bennem?- mosolyodtam el.
- Öhm - vakarta meg a tarkóját.
- Valld be, hogy igen.
- Na jó, tényleg kételkedtem benned egy kicsit.
- Csak egy kicsit?
- Igen.
- Biztos? -vontam fel a szemöldökömet.
Felém nézett egy kicsit méregettük egymást, majd egyszerre elnevettük magunkat. Ekkor belépett a tanár és elkezdődött a töri óra. Nincs bajom a törivel, viszont Dav nagyon utálja a tanárt, mivel akárhányszor ír jó dolgozatot, 3-asnál jobbat soha nem kapott. Volt amikor Dav az egyik dogára nem tanult én viszont igen, így az egészet rólam másolta néha talán ha egy két szó eltérés volt benne. Én megkaptam az 5-öst ő neki meg aláhúzta meg hiány jeleket rakott és mit kapott? Hát persze, hogy 3-ast. Ilyenkor betelt nála a pohár és elkezdett vitatkozni a tanárral, aki kiküldte, ő pedig az én és a saját dolgozatával a kezébe kiment a teremből. A tanár Dav távozása után még bosszankodott egy kicsit és kifejtette a véleményét, ám az óra végén nem várt látogató jött a terembe. Az igazgató, Davvel a nyomában. Mi is történt? Mint kiderült, amikor kiment a teremből megnézte még egyszer a dolgozatainkat utána pedig elment az igazgatóiba és megmutatta neki. A diri meg bejött óra közben és megkérdezte, hogy ez hogy történhetett, a tanár nő meg csak nézett és elkezdett szabadkozni, hogy nem figyelt és végül megkapta David az 5-öst, majd nevetve visszaült mellém. Na jah, ha addig nem utálták egymást akkor onnantól kezdve biztos volt a dolog.
Így történt, hogy Dav egész óra alatt kommentelt halkan, úgy hogy csak én halljam. Izgalmas óráink vannak.
Az utolsó órám után, mivel nem volt tesink így elmentem átöltözni a mosdóba és gyorsan megigazítottam azt a kevés sminket, ami rajtam volt. Kentem fel még egy kicsit szemhéj festéket és készen is nyilvánítottam magam. A folyosón amikor bepakoltam a szekrényembe, Dav és Lau megdicsértek, hogy milyen jól nézek ki, persze hozzá tették, hogy mind ez az ő érdemük, amikor is megcsörrent a telefonom. Luke volt az.
- Szia. Mizu?
- Szia. Semmi. Itt vagyunk a parkolóban, készen vagy?
- Igen. 5 perc és kint vagyok. A parkoló melyik részén álltok.
- Öhmmm, ha kijössz a suliból akkor a bal oldalra állunk, ahogy látom itt van kettővel arrébb a te kocsid.
- Jah, okés, tudom, hogy hol. Akkor mindjárt ott vagyok.
- Rendben. Szia.
- Szia - letettük.
- Na srácok, mennem kell.
- Rendben, érezd jól magad. - mosolygott Lau majd megölelt.
- Okés.
- Na akkor csak ügyesen. - ölelt meg Dav.
- Rendben. Ki jöttök ti is a parkolóba?
- Aha - bólintottak.
Megfogtam a cuccaimat amire szükségem van és kiindultunk a parkolóba. A kocsimba beraktam azt a ruhát ami napközben rajtam volt.
A fiúk kiszálltak és üdvözöltek minket Cal és Lau ölelése szerintem egy kicsit sokáig tartott, lehet, hogy van valami.
Amikor megláttak Michael és Ashton elégedetten méregettek Lukeon is látszott, hogy eleget tettem a feltételnek, miszerint csinosan kell felöltöznöm, és ahogy láttam Cal is meg van elégedve.
Beszélgettünk egy kicsit, majd elindultunk, mivel asztal rendelés volt időpontra. Jézusom, vajon hova visznek. A kocsiban Ash vezetett mellette Luke, én ültem Ash mögött mellettem Calum mellette pedig Mikey. Egy 20 perc után meg is érkeztünk. Hát wow! Egy gyönyörű étterembe mentünk, hallottam már róla és anyuék is elakartak már hozni, de még nem jutott rá idő, na de most majd. Bementünk, ahol egy pincérnek szóltak a srácok, hogy asztal foglalásunk van, így elvezettek minket a megfelelő asztalhoz. Luke kihúzta nekem a széket, ahova a figyelmességét megköszönve leültem.
_______________________________
Sziasztok!
Remelém tetszett a rész, a héten még ha lesz rám időm akkor hozok egyet!
Utána meg lesz egy izgi rész!! 😋
xxSimpleandComplicated
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro