4.Fejezet.
**Másnap**
-Szerintetek azért csorog a nyála mert rólam álmodik?-hallom meg Mikey hangját. Szemeim azonnal kipattannak,majd négy vigyorgó idiótával találom szembe magam.
-Tuti csak álmodom!-ásítottam. Átfordultam a másik oldalamra.
-Kicsi, nem álmodsz!-húzta le a takarót rólam Calum.
-2 másodpercetek van kitakarodni a szobámból.-keltem fel. Calum kezébe volt a paplanom, amit kiettem a kezéből. Megfogtam alkarját majd kirángattam a szobából. A többiek követtek minket.
-Most hova viszel?-vigyorgott perverzül Cal.
-Le. Mégis ki a franc hívott titeket ide ilyen korán?
-Kicsi, 11 óra múlt. Tegnap Ronalddal megbeszéltük, hogy fél 11-re itt leszünk. Közbe benéztünk hozzád. Nagyon csábos ahogy alszol-lökte meg a vállam.
-Érdekes, hogy Ronald azt mondta legyetek itt fél 11-re. Ilyenkor mindig értekezlete van, és elviszi Martat dolgozni. Steven meg suliba van. Szóval ti valamit nagyon félre hallottatok- nevettem el magam.
A fiúk összenéztek. Csak még jobban kezdek el nevetni. Ők is elvigyorodnak azon, hogy jól szórakozom rajtuk.
-Kértek reggelit?-téptem fel a hűtő ajtaját.
-Nocsak a mi kis Stephanienk tud jó fej is lenni.-nevetett erőltetetten Luke.
-Van gabonapehely, kakaós csiga, vagy puding-
-Én gabonapelyhet kérek!-lóbálta magasba a kezét Ashton
-Puding-kántálta Mikey.
-Na nem! Közösen eszünk 1 kaját. Ez nem kívánság műsör!-ráztam meg a fejem.
-Visszavonom, hogy az előbb jó fejnek tartottam-morogta Luke
Csendben kezdtük el enni a gabonapelyhet mikor Calum megszólalt.
-Egész jó lett az új dalod. Hozzád illik.-tömte be a szájába az ételt.
-Köszönöm.-
Befejeztük a reggelizést, én pedig elmosogattam. Közben Ronald is megérkezett. Beszélt a srácokhoz valami közeledő fellépésről én meg gondolatba fejbe vágtam magam egy tányérral. Először is reggelit csinálok nekik, majd el is mosok utánuk? Megmondtam nekik, nem leszek a csicskájuk. Fintorogva töröltem bele a kezem a kéztörlőbe. Kikerültem a kupaktanácsot, majd felsiettem az emeletre. Kiválasztottam egy virágos ruhát, sietve átvettem, megcsináltam a hajamat. Átsiettem a fürdőszobába fogat mosni. Kedvenc parfümömet magamra fújtam, és elégedve bámultam a tükörképemet. Vissza le a lépcsőn megköszörültem a torkom.
-Mi a mai program?-tereltem magamra a figyelmet. Sikerült.
-Énektanárhoz megyünk. Nem ártana neked is megvizsgálni a hangszálaidat minden rendben van e.-vette fel a zakóját a keresztapám.
-Szuper!-
-Csini vagy-dicsért meg.
Felkaptam a cipőmet, majd kisiettem a a garázsba. Vártam Ronaldot de nem jöttek.Kénytelen voltam kisétálni a kapuhoz, ahol az ismerős Audi parkolt.
-Kicsi, velünk jössz?-szállt be a vezetői ülésbe Calum.
-Ronald kocsija tökéletesen megfelel nekem.-pillantottam a garázs felé de még sehol.
-Ronald is velünk jön!-értetlenkedett Ashton.
-Na és én hová üljek?-döbbentem le.
-Az ölembe-vágta rá Michael.
Felpillantottam az égre, és elszámoltam 10-ig. Végre Ronald lépett ki a házból.
-Stephanie!-elfelejtettem mondani de kifogyott a benzin a kocsimból-húzta el a száját.
-Remek! Akkor te gyalogolsz!-pattantam be az anyósülésre hirtelen. Lehúztam az ablakot és kihajoltam rajta.
-Ja jó igen persze.-toporzékolt. -Én voltam a felelőtlen, most tanulok a hibáimból.-tette maga elé a kezét.
-Ilyen tökéletes menedzsert el sem képzelhettünk volna!-ölelte meg Ashton Ronaldot.
Nagyon kényelmes volt a kocsi. Végigsimítottam a műszerfalon ami kissé poros volt. Becsatoltam az övem. Calum mosolyogva nézte végig a jelenetet.
-Örülsz, hogy mellettem vagy mi?-húzogatta a szemöldökét.
-Ha nem ütsz el senkit, talán-bámultam ki az ablakon. Ronald lediktálta a címet. Calum rátaposott a gázra, amitől nekem a szívem majdnem kiugrott a helyéről.
-Nyugi kicsi, még visszafogtam magam-nevetett. Belesüppedtem a kényelmes ülésbe és a biztonsági övet kezdtem el piszkálni.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro