A nagy forróság után mindig kellemes egy hűsítő nyári zivatar. August a nyakát a széke támlájának támasztotta, miközben a tetőtéri ablakán nézte a zuhogó esőcseppeket. A fiú szemei majd lecsukódtak, miközben az ablakpárkányon kopogó esőt hallgatta. Laposakat pislogva várta, hogy Simon visszajöjjön a konyhából. Alig egy órája játszottak együtt, amikor Simon felkiáltott, hogy a mikróban hagyta a pizzáját és elszaladt. Azóta eltelt tíz perc August pedig a csepegő esőre koncentrált, hogy ébren maradjon. Fáradt volt, nem sokat aludt az éjjel, nem hagyták nyugodni az elmúlt nap eseményei.

Biztos készen áll arra, hogy megnyíljon az egész világnak?

A rajongók teljesen megőrültek a hír hallatán. Minden ismert Dante nevű embert felkerestek és üzeneteket írtak nekik. August alig győzött bocsánatot kérni a nézői nevében, amiért túl messzire mentek. Számított arra, hogy ez fog történni, mert már volt része hasonlóban. Amikor bejelentette a haj, - és szem színét a követői nyomozni kezdtek és minden embert felkerestek akire a fele is igaz. Kíváncsiak voltak és megállíthatatlanok.

– Itt vagyok, csak újra meg kellett melegítsem a pizzát – lihegte Simon a mikrofonjába.

– Semmi baj – biccentett August nevetve. – Még mindig nem tudom elképzelni, hogy hogyan tudod a mikróban hagyni a kajádat, miközben éhes vagy.

– Olyan jó társaság mellett mint te, az olyan dolgok, mint az éhség nem léteznek. – Amikor August a monitorjára nézett, látta ahogy a fiú belekacsintott a kamerába. – Letöltötted már a játékot?

– Ühüm – vágta rá August. – Jó étvágyat.

– Köszönöm.

Amíg Simon evett, addig August megnyitotta a játékot. Általában mindketten csak SUB-ot streameltek és abban csináltak különböző kihívásokat. Egy randi szimulátor mindkettőjüknek kilépés volt a komfortzónájukból.

– Hol találtad ezt a játékot? – kérdezte August, miután már minden készen állt a stream kezdéséhez.

– Láttam a trailerét CratC-n, a nézők többször is megjelöltek alatta. Írták, hogy ez egy fanmade játék, mi vagyunk a karakterek benne. Ha a fanartokat szereted, akkor ez lesz az új kedvenc játékod – csámcsogta Simon. – Meg amúgy is, kell egy kis változatosság, nem játszhatunk mindig Subsequentet.

– Elég nagy váltás – ismerte be August nevetve. – Biztosan felkészültél arra a sok taas üzenetre amit kapni fogunk majd?

– Akárhányszor együtt streamelünk, minden második üzenet veletek kapcsolatos, már észre sem veszem őket – legyintett Simon. – „SIMOOON, TUDJUK HOGY TE JÓBA VAGY VELÜK, A VALÓ ÉLETBEN EGYÜTT VANNAK?" „SIMON, NAGYON ROSSZ SZÍNÉSZEK, TUDJUK HOGY HAZUDTOK MINDANNYIAN" – imitálta a kommentelőket a fiú. – Szóval, már megszoktam.

– Mániákusak, sajnálom, hogy neked is mindezt át kell élned – szabadkozott August. – Inkább nem alszanak, minthogy lemaradjanak egy-egy taas pillanatról.

– Már megtanultam együtt élni vele, meg egyébként is, amikor annyi idős voltál mint ők, nem hiszem el, hogy nem volt valami őrült mániád, amivel megőrjítetted a szüleidet – felelte Simon. – Nem is tudom, neked nem rémlenek azok a barna, vízen úszó madárkák?

– Azt mondtad, hogy sose fogjuk felemlegetni a kacsákat – August hangja csalódottan megkomolyodott, nem számított erre a visszaszólásra.

– Emlékszem, amikor a tehetségkutató előtt megbeszéltük, hogy cowboyoknak fogunk öltözni, de te megérkeztél a kacsa jelmezedben, ezzel felborítva az egész ötletet.

Augustnak egész életében a kacsa volt a kedvenc állata. Ő azt szerette volna, hogyha kacsának öltözve adják elő a bűvész előadást, hogy legyen egy csavar benne, viszont a társai mindenáron cowboyoknak szerettek volna öltözni. Ezért amikor sor került a színpadra jutásra, a bűvész asztal mögött két cowboy és egy kacsa állt.

– A cowboyok unalmasak, a kacsák a menők – szólalt meg August. – De nyertünk, úgyhogy nem kenhetsz rám semmit.

–– És amikor csatlakozni akartunk Crat-ra, és te mindenképpen szerettél volna valami kacsához köthetőt? – csámcsogott Simon. – Örülök, hogy lebeszéltelek róla, mert "dantelikesducks" néven nem hiszem, hogy ennyire elcsábítottad volna Theo-t.

August emlékezett arra a napra, amikor Simonnal elgondolkoztak azon, hogy fellépnek Crat-ra. Nem volt egyszerű olyan nevet találni, ami egyszerre volt egyedi, különleges és figyelemfelkeltő.

"– Simonplays mondjuk? – a két fiú az ágyon fekve gondolkozott el lehetséges felhasználóneveken. – Vagy ez nem elég egyedi? SimonQuent? SimonSubsequent?

– Dantegreen? Etnad? – dobálózott a nevekkel August.

– Etnad az ogre – gondolkozott hangosan Simon August nevén. – Lehetnél Shrek kettő, úgyis szereted a zöldet.

– Oroszlánkirály? Ez tuti foglalt mondjuk. Neked SimonSays? – kérdezte August.

– Ez tetszik, elárulja mennyire menő vagyok.

– Hát persze Simon – vigyorgott August.

– Neked honnan jött a Oroszlánkirály? Ebből lehetne a legtöbbet kihozni – agyalt Simon a vörös haját piszkálva. Miközben gondolkozott, felhúzta a hosszú, szeplős orrát.

– Oroszlán a csillagjegyem – magyarázta August.

– Akkor augusztusban születtél, ugye? – érdeklődött Simon, mire a fiú csak bólintott egyet. – Lehetnél August. Augustissleeping?

– Az August nagyon jó álnévnek hangzik. – ismerte el August.

– Hívhatlak Gustinak?

– Oké, te tudod Süsü – vágta rá August.

– Oké, Gusti."

August úgy érezte, nem tud mit válaszolni Simon megszólalására.

– Ne mondd, hogy megfertőzött a chated és te is taas mániákus lettél – rázta a fejét csalódottan August. – Mikor olvashatok tőled fanficet?

– A mai stream után küldöm az első kéziratot az – Simon a mondat közepén megállt pár másodpercre. – Érzelmi mélyrepülésből. Már hónapok óta dolgozom rajta, úgy érzem, itt az ideje elküldeni neked. Alig várom, hogy publikáljam valamelyik fanfiction oldalra.

– Alig várom, hogy olvashassam – csatlakozott a viccelődéshez August. – Megetted már a pizzádat?

– Ühüm, mindjárt indítom a streamet – bólintott Simon. – Csak előtte rákérdezek Theonál a csábítás témára.

– Te tudod – hagyta rá August, miközben a játék kezdőlapját nézte. A "játék", "beállítások" és a "kilépés" gombok virágokkal voltak díszítve, az írás rózsaszín volt fehér alapon. A gombok felett egy iskolai kép volt látható, rajta Augusték baráti társaságával. Theo a megszokott csíkos pulcsiját viselte, mellette August állt zöld ruhában. A fiú a többieket nem tudta ennyire megfigyelni, mivel távol álltak és Simon hangja elterelte a figyelmét.

– Már megy a stream, helló chat! Már többen is küldtétek ezt a játékot, mivel ez egy fanmade randi szimulátor velünk a főszerepben! Nagyon sajnálom, hogy nem hallottam róla hamarabb, mivel szívesen segítettem volna valahogy a munkálatokat– mondta el a szokásos bevezetőjét Simon. – A mai élő adásban Augusstal fogjuk ezt kipróbálni. Moderátorok, valaki tudja küldeni a linket chatre? Többen is szeretnének vele játszani. Ó és chat, minden ember aki megkérdezi, hogy Theo miért nincs itt, az bannolva lesz, mert szeretnénk élvezni a játékot és ha csak ebből fog állni a chat, muszáj lesz erre figyelnünk. Most válaszolok az elején, de később nem fog érdekelni az, ha valaki nem volt itt és lemaradt, ez nem kifogás. Szóval, Theo éppen pihen, hívtuk játszani de azt mondta, nem szeretne csatlakozni most hozzánk. És egyébként is, nem felelőssége minden streamben szerepelni. Na de, ez az intro már nagyon hosszú lett, kezdjük a játékot. Itt vagy, August?

August egy pillanatra felpillantott Simon chatjére, ami egy másodperc alatt tele lett köszönésekkel és emojikkal. Simonnak igaza volt, többen is megkérdezték, hogy Theo miért nem streamel velük.

– Itt vagyok, persze – pislogott August. – Vettél levegőt intró közben?

– Nem emlékszem – gondolkozott el Simon. – Hogy tudlak bejelölni barátnak? Mi a neved?

– Augustlikesducks.

– Úgy érzem sosem fogsz felnőni – sóhajtott hangosan Simon. – Állítólag küldtem felkérést.

– Mit tudsz a játékról? Hogyan működik? – kérdezte August, miközben Simonnal egy partiba kerültek.

– Az előzetesben az volt, hogy mindannyian egy iskolába járunk és egy baráti társaságban vagyunk és állítólag nagyon fontos az, hogy a társaság egyben maradjon. Ezentúl, ez egy sztori alapú randi játék, a válaszaink alapján tudunk kapcsolatot fejleszteni és minden – magyarázta Simon. – Ez lehetne egy teszt stream, és ha nekünk tetszik a játék játszhatnánk többen is, Lilonak tuti tetszene. Közben pedig betöltött a játék, kivel jöjjünk?

– Magunkkal mondjuk? – ajánlotta fel August.

August picit sem meglepődve látta, hogy amíg ő saját magát, Simon Theot választotta. A chat megtelt Simon "taas-pillanat" nevű emotjával, a nézőszám pedig az egekbe tört.

„Chat, készüljetek a klippekkel, rengeteg taas moment jön a játékba, én már játszottam vele" – olvasta fel az egyik kommentet magában August. – „TAAS, TAAAAAAS"

– Oké, kezdődnek az izgalmak – jelentette be Simon, miután elindult a bevezető. – Nagyon realisztikusak a karakterek, jézusom.

August tágra nyitott szemekkel nézte a kezdést. A karakterek tényleg nagyon hasonlóak voltak. Lilo szeme ugyanúgy csillogott mint való életben, Theo tekintete pedig hasonlóan kételkedett mindenben, csak mint ahogy a streamekbe szokott.

– Ez a játék fantasztikus eddig, a karakterek nagyon szépek – szólalt meg August. Ennél sokkal rosszabbra számított a játék leírása olvasása után.

– A sztori alapján egy táborban ébredünk, mert kirándul az osztály. Az előzetes azt írta, hogy az első benyomás sokat számít majd – mondta Simon. – Chat, nem csak azokat bannoljuk akik Theóról kérdeznek, hanem a spoilerezőket is, szóval semmi spoiler, mert harapok.

– "Jó szórakozást a játékhoz, máskor jövök én is" – szűrte ki Brad üzenetét a káoszból August, aki csak egy like jellel reagált a fiú megjegyzésére.

– August, merre vagy? – kérdezte Simon, miután átvették az irányítást a karaktereik felett. – Én a tizenegyes kabin előtt állok és nem látlak.

– Bent vagyok egy házban, ne mozdulj, megkereslek – vágta rá August. – Tizenegyet mondtál?

– Igen, de nem fogok sokáig rád várni, megkaptam az első küldetést – türelmetlenkedett Simon.

August sietősen hagyta el az épületet amiben éledt, hogy megpillantsa a sorszámát a faház léceire felfestve. Meglepődve látta, hogy az övé is tizenegyest írt, de Simon karakterét sehol sem látta.

– Van egy kis baj – közölte August. – Én is a tizenegyes kabinnál vagyok és téged sehol sem látlak.

– Nincs semmi baj, csak meguntam hogy rád kell várjak, úgyhogy elindultam a menzára.

– Nem bírtál volna két másodpercet egy helyben maradni? – dünnyögte August.

– Nem, izgatott lettem amikor megláttam a küldetést. Inkább gyere te is a menzára, makaróni van – hagyta figyelmen kívül August feldúltságát Simon. – Jelöltem neked a térképen, nincs messze, fél perc alatt ideérsz.

– Mekkora Süsü vagy még mindig – nevetett fel August. – Itt vagyok, mit kéne csinálni?

– Oldalt írja a feladatot, beszélni kell mindenkivel az esti találkozóról – okította Simon a fiút. – Liloval már beszéltem, ő csempészi a piát. Te beszélj velem, kíváncsi vagyok milyen dialógusai vannak a karakternek.

August elindult Simon asztala felé, ahol egyedül ült, láthatóan várva valakire. Idegesen kopogott az asztal felületén, miközben a másik kezével a hajába túrt.

– Oh, szia August – olvasta fel a kiírást August. – Azt hittem, sose érsz ide a pingpong labdával, mert anélkül elég nehéz pingpongozni.

Miután a játékbeli Simon elmondta a dialógusát, kétéle válaszlehetőség jelent meg a képernyő alján. August a "Nem találtam pingpong labdát" és a "Mi lesz az estével? (ezzel eltereled a témát)" válaszok közül tudott választani. Az ő döntése az elsőre esett.

– Oh, pedig azt hittem lesz az éjjeli szekrényemen, bocsi – kért elnézést a karakter. – Azért az esti sörpongra keresni kell majd – tette hozzá.

– Természetesen – válaszolta August karaktere automatikusan.

– Akkor nem is zavarlak tovább, kérek egy pingpong labdát Theótól – ugrott le az asztalról karakter-Simon.

– Elég béna szövegeim vannak, egy viccet sem mondtam. Nem valami valósághű, ThisIsLany – kritizálta Simon, majd nevetésben tört ki. – Miért Brad kapta a legviccesebb sort?

– Mit mondott a karakter? – érdeklődött Simon.

– Csak egy szóviccet, várj elküldöm üzenetben.

August átnézett a másik monitorjára, ahol a CratC volt megnyitva neki és meglepetten látta, hogy már egy üzenete érkezett. Theóról érkezett, alig fél órával ezelőtt.

"Te olvastál már taas fanfictiont?"

August úgy döntött, hogy a stream után válaszol neki és megnyitotta a Simonnal való beszélgetésüket, ahol már ott volt karakter-Brad zseniális szóvicce.

"Két zsíroskenyér megy a sivatagban. Elszáguld mellettük egy harmadik is, mire az első megszólalt:

- Te, ez meg hova siet ennyire?

- Biztos be van sózva!"

– Én addig örülök, Simon, amíg a te karaktered nem kezd el ilyeneket mondani, mert akkor egy kilométerről el fogom kerülni – nevetett fel August. – Egyébként is, egyre durvább a vihar, lehet, hogy elköszönök, mielőtt lecsapja az áramot.

– Rendben August, chat mindenki köszönjön el a lézer tekintetű úriembertől. Szerintem nélküle nem is folytatom ezt a játékot, megyünk pár kör SUB-ot, jó?

– Viszlát Simon, viszlát chat! – lépett ki a hívásból August, majd egy nagyot sóhajtva pötyögte be a válaszát Theonak.

-

authors' note:

sziasztok! először is szeretnénk elnézést kérni azért, mert rég volt folytatás. másodszor, mostmár igyekszünk visszatérni a heti egyszeri posztolásra, mivel a történet és ti is nagyon hiányoztatok!
    puszi: mesi és cheesy :D