Amikor August kijelentette, hogy segítség nélkül megoldja a helyzetet, nem tudta, hogy kinek hazudott nagyobbat; magának vagy Theonak. CratC-n megállás nélkül a felkapottak voltak a #nembírtadkiDante", „#DantevagyAugust", „#kiittbelépsz" hashtagek. Gyorsabban terjedt el az interneten a hír, mint ahogy August ki tudta volna mondani azt, hogy a majom az almafán ülve banánt eszik.

Fogalma se volt arról, hogy hogyan tudná lenyugtatni az embereket, de azzal tisztában volt, hogy ezután válaszokat kell adnia. A követői megérdemelték ezt, August rendelkezett majdnem az egyik legtámogatóbb és elfogadóbb fanbase-el. Arról nem is beszélve, hogy mennyien voltak.

Az interneten az August jelenség picit nagyobbra nőtte ki magát, mint amire a fiú valaha is számított volna. Ha valaki a Subsequent játékra rákeresett, August rögtön ott volt, mint első számú kontent készítő. A hírnévnek két oldala volt, és August mindkettőt tapasztalta. Egyszerre volt nehéz és szórakoztató számára az elmúlt három év e miatt. Gyorsan növekedett a nézettsége a gyakori streamek és videók miatt, és az emberek egyszerűen csak szerették August tartalmát.

Ehhez persze hozzájárult a fiú személyisége is, amit lehetetlen volt nem szeretni.

De mi van, ha ez csak időszakos? Ha egy idő után megunják August tartalmát és eltűnnek? Mi történik akkor, ha valaki más átveszi a helyét a felkapottakban? Ha a tartalma unalmassá válik és már senki sem lesz kíváncsi rá?

Ekkor August rájött arra, hogy már korábban kellett volna valami hiba a karrierjébe. Egy idő után unalmassá válhat az arctalan és névtelen fiú, aki mindent titkol a nézői elől. Egy túlságosan tökéletes és hibátlan maszk mögé rejtőzött.

Biztos örültek az emberek annak, hogy valami kiderült róla. Így közelebb érezhetik magukat hozzá. Az emberek mindig is kíváncsiak voltak mindenre August életéből. De semmit se osztott meg velük, hogy megőrizhesse a nyugalmát. August szerencsés volt, a követői felismerték azt, hogy ő szeretne két lépést tartani mindig tőlük, a magánéletével kapcsolatban. Maga August se értette azt, hogy miért nem nyílt meg hamarabb nekik. Talán félt a reakcióiktól egy ilyen nagy lépés után. Meg nem csak August követőihez jutnak el ezek az információk, hanem mindenkihez az interneten. Ez volt a hírnév egyik árnyoldala, hogy futótűzként terjedt róla a legapróbb pletyka is a közösségi oldalakon. A másik a nézőivel kapcsolódott össze. Nem volt mindenki olyan elfogadó, mint a többség. Nála is előfordult a stan jelenség, amivel nem tudott mit kezdeni, akárhogy is igyekezett. A mániákus követőire többször is rászólt, hogy az állításai ellenére August nem egy istenség, ő is csak egy ember és hogy van egy bizonyos határ, amit nem kéne átlépniük. Sokan nem ismerték ezt és többször is osztottak meg olyan tartalmat, ami túl volt a bizonyos határvonalon. 

Az ismeretség együtt járt rengeteg követővel, és August a mániákusoktól eltekintve a lehető legjobbakat kapta. Aktívak voltak, kreatívak és támogatóak, bármi is történt. Egy ilyen rajongói táborban elkerülhetetlen volt a rengeteg fanart, fanvideó vagy fanfiction. August szerette ezeket a munkákat nézegetni, ezzel is támogatva azokat, akik erőfeszítést fektetnek ezekbe. Természetesen itt is jelen volt az a bizonyos határ, August nem értett egyet azokkal akik összeshippelték Theot és Bradet, vagy bárkit képzeltek is el a tizenhat éves fiúval. Többször is kiállt Brad mellett, mert el se tudta azt képzelni, milyen lehet ilyen fiatalon ennyire ismertnek lenni.

– Miért van az, hogy ahányszor rálesek a fanartokra, te már mindet likeoltad? – érdeklődött egyszer régebben Theo.

– Nem tudom – felelte August, majd miután jobban elgondolkozott eszébe jutott valami. – Szeretek belegondolni abba, hogy az emberek órákon keresztül rajzolnak, hogy megszülessenek ezek a csodák és ezt miattam, miattunk csinálják. Ha érdekeljük őket ennyire, akkor minimum egy likeot megérdemelnek, nem?

– Igazad van – válaszolta Theo. – Erre még nem is gondoltam.

Theo biztos éppen halálra aggódja magát. Nem szabadott volna leráznia a fiút. Szüksége volt Theora, ezt a helyzetet nem tudja egyedül megoldani. Viszont belerángatni se szerette volna, mert ez teljes mértékben az ő dolga. Mégis megnyugtatná Augustot az, ha hallhatná a fiú hangját. Ha megnevettetné, vagy ha hallaná nevetni.

August sose gondolta volna, hogy egy internetes barátság ilyen hosszú életű lehet. Az egészet a chatjének köszönheti. Ha nem ragaszkodnak ahhoz, hogy menjenek még egy kört, akkor August talán sosem kerül ilyen bensőséges kapcsolatba akárkivel is. Persze ott volt neki Simon, az egyik legjobb barátja, de Theoval más volt. Megértették egymást, semmi titkuk nem volt a másik előtt.

– Talán ezt hívják plátói lelkitársaknak – gondolta magában August.

Mindig is csak legjobb barátok voltak, a sok fanteória ellenére is. August nem értette, miért látnak ekkora kémiát közöttük a nézők. Csak együtt játszottak, semmi félreérthetőt nem csináltak.

Miközben August az ágyán fekve ezeken gondolkodott, egyszer csak meghallotta a telefonjának a csipogását.

"Hogy tervezed megoldani ezt?" – villant fel az üzenet a képernyőjén.

"Még nem tudom" – válaszolt Simonnak a fiú – "Az emberek arra várnak, hogy reagáljak valamit, de ötletem sincs arról, hogy mit mondjak."

A következő pillanatban August arról kapott értesítést, hogy Simon hívást indított.

– Beszéltél már Theoval? – hallotta meg August a fiú ismerős hangját. Valószínüleg alig pár perce kelhetett fel, mivel mélyebben beszélt mint szokott.

– Kiakadt rám, mert nem válaszoltam neki, majd mondtam neki, hogy megoldom – felelte August. – De fogalmam sincs, mit kéne csináljak. Hazudozzak tovább, valljam be nekik a nevem? Streambe vagy csak írjam ki CratC-re? Csináljak egy egész videót a témában?

– Én a helyedben megerősíteném a dolgokat – szólalt meg egy kis gondolkodási idő után Simon. – Nem kell túlbonyolítani, csak írd ki, amit érzel. Végülis te szúrtad el, ezután már megérdemlik, hogy őszinte légy.

– Ezt most jól esett hallani – vonta fel a szemöldökét August. – Nem értem mi történt, tisztán emlékszem, hogy kivágtam ezt a jelenetet, de úgy tűnik mégse.

– Figyelj, egy a lényeg. Készen állsz arra hogy az emberek picit jobban megismerjenek? – érdeklődött Simon.

– Azt hiszem. – August válasza bizonytalan volt, egy picit megremegett a hangja.

– Ha így gondolod, akkor csak mondd el nekik. Segítsek megírni a szöveget? – kérdezett rá a fiú.

– Szerintem megoldom, köszönöm hogy felhívtál – köszönt el August. – Nem tudom mi lenne velem nélküled.

– Hogy őszinte legyek, én se – szólalt meg végszóként Simon, majd lerakta a hívást.

A telefonálás után August belépett CratC-re és kicsit szétnézett az üzenetei között. A rajongói üzeneteinek száma a duplájára nőtt és mindegyik csak arra volt kíváncsi, hogy igazak-e a hírek és hogy miért nem ad életjelet magáról. Miután kiválasztott néhány különbözőt belépett a kiírás funkcióba és írni kezdett.

Nem tudta, hogy miről fog szólni az írása, milyen lesz a hangvétele, vagy hogy mik azok a megfelelő szavak, amiket használni kéne. Egy dologgal volt tisztában; megfogadja Simon tanácsát és komolyan veszi.

"Gondolom hallottatok azokról a hírekről, amíg velem kapcsolatban terjedtek el az elmúlt napon.

A legújabb videómban elhangzott egy név, ami eddig még nem történt meg a karrierem során. Nem szeretném, hogy ez az egész átmenjen találgatásokba, ezért a történetet teljesen az elejéről fogom elkezdeni méghozzá úgy, hogy válaszolok a legnépszerűbb kérdésekre.

Először is, Zaraavawhite kérdése az volt, hogy szándékosan történt-e ez az egész.

Én mindig őszinte vagyok veletek, ezért elmondom, hogy nem. Én abban a hitben voltam, hogy kivágtam azt a jelenetet, de úgy tűnik, hogy hibáztam.

A következő Leinneisalone-tól származik, Miért titkolóztál ennyi ideig? Ha nem rombolom le az egészet egy apró hibával, még mindig titkolóznék. Nem tudom, Leinne, nem érzem azt, hogy ez annyira fontos az, hogy az emberek tudják a valódi nevemet.

Thanossupremacy azt kérdezte tőlem privátban, hogy miért nem mondtam csak el egyszerűen a nevemet, miért kellett eljátszani ezt a színjátékot?

Thanossupremacy, nem szerettem volna még leleplezni az igazi nevemet, mert nem sok ember hív így. Egyedül a családom, senki más.

És a legfontosabb kérdés, amire minden második ember rákérdezett: TÉNYLEG DANTE AZ IGAZI NEVED? Igen, tényleg így neveztek el a szüleim, Dante-nak hívnak. Viszont szeretném, hogyha maradnánk az August megszólításnál, mert mint említettem, csak a családom hív Dante-nak. Remélem, hogy még a botrány előtt sikerült reagáljak a hibára ami történt, vigyázzatok magatokra srácok."

Miután egyszer még átolvasta a levelet, rányomott a közzététel gombra. Alig telt el pár másodperc, rengeteg reakció érkezett arra, amit írt. August tudta, hogy a nézői azóta erre vártak, amióta felfedezték a tévedést, de ilyen számú reagálásra nem számított. Pár perccel később már a felkapottakban volt a kiírása, és több száz kommentet írtak alá másodpercenként. Egyszerűen felrobbant a CratC, August pedig nem győzte kapkodni a fejét hozzászólások között.

„Már értem miért titkoltad el a neved, LOL. ha engem hívnának így, már felvágtam volna az ereimet." – olvasta el August az egyiket, majd egy nagyot sóhajtva rányomott a tiltás gombra.

„Miért hazudozol ennyit? Annyira kétszínű és felelőtlen vagy, a nézőid átlag életkora tizenhárom, te pedig rendszeren becsapod őket. Ez az egész egy hazugság, nem hiszek neked." – Állt egy következőben.

„Nem csak a hangod szexi, hanem a neved is."

„Le merem fogadni, hogy a világ legjobban kinéző embere vagy, August, szeretlek"

„Büszke vagyok rád, hogy lett elég önbizalmad felvállalni magad, maradj erős"

„Undorító, amit leművelsz, miért nem tudnál egyszer őszinte lenni?"

„Legegyszerűbb lenne, ha letörölnéd magad az oldalról"

„Ne foglalkozz az utálkozó kommentekkel, csak meg akarnak téged törni. Erős vagy, August!"

August inkább úgy döntött, hogy mára leteszi a CratC-t és hagyja, hogy lenyugodjon az internet. A reakciók elég vegyesek voltak, ez el is bizonyzalanította a fiút.

Biztos jó ötlet volt ez?

A kétely hangja a fejében egyre nagyobbra és nagyobbra nőtt és már semmi se tudta megállítani.

Okkal voltak titkai a nézői előtt, nem üzleti céllal lett a híres arcnélküli streamer. Szerette volna, hogyha a személyazonossága megmarad magának, de a maga köré épített falnak az egyik oldala ledőlt és már semmi sem tudja ezt visszaépíteni.

August nem szeretett hibázni és ez még enyhe kifejezés; volt egy perfekcionista énje, ami a legkisebb hibáit is kiemelte. Idegesítette, hogy hibázott, már a gondolattól is ki volt hogy ezt több millió embernek bevallotta az interneten. A gondolataiból a telefonjának a csörgése ébresztette fel. A képernyő Theo nevét írta ki és August automatikusan elmosolyodott.

– CratC-n nem értelek el – kezdett bele köszönés nélkül a fiú, majd miután August nem válaszolt neki pár perc után sem, újra megszólalt. – Jól vagy?

– Nem igazán – túrt bele koszos szőke tincseibe August. – Nem gondoltam volna, hogy ennyire vegyesek lesznek a reakciók.

– Én se. IDIÓTA, ENGEDJ ÁT AZ ÚTON – kiáltott fel Teddy a vonal másik oldalán. – Bocsánat, csak már olyanoknak is adnak jogsit akik nem látnak el a zebráig.

– Semmi baj – dőlt hátra az ágyában August. – Figyelj, ha zavarlak, miközben mész haza, lerakhatjuk.

– Dehogyis, nem hagyom megint rád ezt az egészet. Mit fogsz most csinálni?

– Várok egy keveset, pár napig nem rakok ki semmit. Hátha lenyugszanak a kedélyek addigra – sóhajtott egy nagyot August. – Nagyon szeretem ezt csinálni, de most elgondolkoztam azon, hogy teljesen elzárkózom a social media felületetektől.

– Az internet már nem lenne ugyanaz a felkapott sztár August nélkül és August se lenne ugyanolyan a semmiről nem szóló SUB streamjei nélkül. – August nehezen szűrte ki a háttérzajból Teddy szavait. – Ha nem lenne ez az egész, mi valószínűleg sosem találkoztunk volna. Én teljesen mással foglalkoznék, te streamelnél gondtalanul és nem is tudnánk egymás létezéséről.

– Biztos vagyok benne, hogy valami véletlen folytán találkoztunk volna a SUB nélkül is – osztotta meg a gondolatait August. – El se tudom képzelni, mennyivel másabb lenne az életem nélküled.

– Ha tudom, hogy a feldúlt August ennyire nyálas, akkor felveszem hangüzenetre ezt a hívást.

– Nem vagy vicces.

– Le is rakhatlak, ha gondolod – dobta be az aduász kártyát Theo

– Te mit szoktál csinálni amikor le szeretnél nyugodni, de már semmi sem segít? – hagyta figyelmen kívül August Theo fenyegetését. – Még meditálni is meditálok, ha muszáj.

– Olyannak nézek ki, mint aki meditálni szokott? – nevetett fel a vonal másik oldalán Theo. – Várj egy pillanatot, már majdnem otthon vagyok.

Mielőtt August válaszolni tudott volna, Theo lerakta a hívást.

-

Nem sokkal a beszélgetés után egy sms-t kapott August a fiútól.

"Bocsi, csak megrohamozott az utcán egy csapatnyi rajongó. Képet kértek és bemásztak az aurámba. Blee" – amikor August elolvasta az üzenetet, óriási röhögésben tört ki.

"te már csak tudod, Teddy" – pötyögte vissza August a válaszát

"Tudom, hogy nevetsz, hagyd abba ez nem vicces :("

"de az"

"Oké, mr. senki se ismeri az arcomat"

"ma nagyon elemedben vagy, Teddy. mit reggeliztél?"

"Mindegy, témára visszatérve itt ez a link. mindig megnézem ezt a videót, ha nem érzem jól magam"

August picit kétkedve kattintott a videóra, félt, hogy egy macskás videó montázst fog találni, de meglepetten tapasztalta, hogy ez az első közös videójuk.

"ez az első találkozásunk" – írta August Theonak. – "tuti ez a jó link és nem valami macskás videót szerettél volna küldeni?"

"Te se vagy valami kedves ma, August" – felelte Theo. – "Amikor nem vagyok jó kedvben akkor megnézem, mert valami fantasztikus."

August csak olvasott-on hagyta Theot és elindította a videót. Kíváncsi volt, hogy miért gondolja Theo azt, hogy ez annyira csodálatos.

Amikor meglátta az első képkockákat, majdnem elnevetette magát. Két évvel ezelőtt még nagyon kezdő volt a streamje, semmi kiírás nem volt a képernyőn, egyedül a játék, az is 720p minőségben.

A sarokban látszódó nézőszámláló háromszázat mutatott, mint akkoriban az összes többi élő adása. Ekkor kezdték az emberek jobban felfedezni a csatornáját és elkezdeni követni a munkásságát.

– A mai streamben rövid SUB játékokat fogunk majd játszani, teljesen random emberekkel – hallotta meg a saját hangját August. A mikrofonja a minősége egy krumpliéval volt egyenlő. – Ez általában viccesen szokott elsülni, úgyhogy el is indítom a játékos keresőt. Amíg társakat keres a játék, addig meséljetek, milyen napotok van? Köszönöm a tíz dollárt, harveyisthebest! Minden dollár a már több napja tartó gyűjtésbe megy. A hétvégén majd közösen döntünk el, hogy kinek adományozzuk el.

August emlékezett erre az adománygyűjtő hétre. August kiegészítése után összesen ezer dollár gyűlt össze egy hét alatt, és mindet az "etess ma még két állatot, mint holnap egyet sem" alapítvány kapta meg.

– Örülök, hogy többségnek jól telik a napja – szólalt meg egy kis chat böngészés után újra August. – Akiknek pedig bármi bajotok van, remélem tudjátok, hogy nagyon erősek vagytok, és bármin túl fogtok jutni.

– Na végre! – váltott át a képernyő a kasztválasztó felületre. Miután kiválasztotta az építészt, szétnézett a csapattársai között. Amikor August meglátta Theo nevét, a szája nagyobb mosolyra gördült mint előtte. – Sziasztok!

– Hello – hallotta meg Theo jellegzetes hangját August. – Még kezdő SUB-os vagyok, úgyhogy ha hibázok, előre is bocsánat.

– Majd beletanulsz, mindannyian voltunk kezdők – vágta rá August megértően. – Majd segítek.

– Örülök, hogy végre ilyen csapattársat kaptam, legutóbb lekiabálták a fejemet. Azóta nem merek csempészt választani.

– Mi szoktál lenni?

– Mindig változik, de legjobban a gyógyítóval élvezek játszani – felelte Theo. – Gyógyítóként elbújhatok a világ elől, és nem kell olyan nagy dolgokat csináljak mint egy bérgyilkosnak. Csak támogatni az embereket.

– Mikor kezdtél el játszani? – kérdezett egy újat August.

– Nagyon sok kérdésed van – nevetett fel Theo.

– Bocsánat, csak nagyon kíváncsi a chatem. Mindent tudni akarnak a játékoddal kapcsolatban.

– Miért? Egyébként alig pár hete. – Theo hangja kétkedő volt, most hogy meghallotta a chat szót minden mondanivalóját kétszer meggondolta.

– Szeretnék, hogyha játszanánk együtt – olvasta fel az egyik üzenetet August – Szimpatikus vagy nekik.

– Ez aranyos – szólalt meg Theo. – Ezek szerint éppen streamelsz, milyen néven talállak meg Crat-on?

– Mint itt is, AugustIsSleeping – válaszolt August, majd kikapcsolta a voice chatet egy pillanatra. – Mit gondoltok chat, legyünk barátok?

– Szerintem megtaláltalak – jelentette ki Theo. – Majdnem négyszáz néző? Váó.

Ezután pár percnyi csend következett a videóban, mert elindult a játék intrója. A megszokott képsorok után a város mellett indult el a játék.

– Köszönöm az egy dollárt, TheOFriendlyFish – pillantott a chatjére August.

August megállította a videót és felült az ágyában. Theonak igaza volt, ez a videó tényleg fantasztikus. A fiú mindig is szeretett nosztalgiázni és ezeket a klippeket még sosem nézte vissza. Érezte, ahogy egyre inkább lenyugszik és egyre kevésbé érdekli a kommentháború a posztja alatt.

Elmosolyodott, majd újra elindította a felvételt.