Theo először azért nem írt August szülinapjára, mert bízott benne, hogy a fiú még alszik, és korán kellett kimennie a reptérre. Aztán azért, mert a repülőn nem volt térerő, természetesen. Aztán azért, mert Liloval volt, és ilyenkor nem illik másokkal beszélgetni, ráadásul először találkoztak, és ennek igazán az ő pillanatuknak kellett lennie. Aztán meg este nagyon fáradt volt, és elfelejtette. Vagyis ezt mondta magának, miközben augusztus tizenharmadikán Lilo villámtúrát tartott neki a Szajna partján. Louvre, Tour Eiffel, Cathédrale Notre-Dame, Arc de Triomphe. Lilo már vagy nyolc képet készített Theoról mindenféle csodálatos háttérrel, és Theo igazán élvezte, de tényleg, mert Lilo olyan lelkes volt. Nagyon jól esett végre a lány társaságában lennie, kihúzta őt az elmúlt napok magábaforduló éjszakáiból, és most Párizs fényes, nyári, túristákkal teli utcáin találta magát.

De most már egy óra volt, ami azt jelentette, hogy August már biztosan felébredt, ráadásul már el is telt a szülinap és Theo igazán írhatna neki egy boldog szülinapot üzenetet. Végülis a legjobb barátja, vagy mi. A barátságuk még azt az egymillió fanfictiont is kibírta, amivel a nettel tele van. És igen, aki csak a legjobb barátja. Theo csak így gondolhat rá. És el kell felejtenie minden mást.

De Theo mégsem tudta rávenni magát, hogy üzenetet írjon. Lilo és ő egy jó drága étteremben ebédeltek, Theo kagylót evett és francia palacsintát, és Lilo ragaszkodott hozzá, hogy pezsgőzzenek is. Theo igazán nem volt abban a hangulatban, hogy szórakozzon, de a legkevésbé sem akarta elrontani Lilo kedvét.

– Arra gondoltam, hogy kereshetnénk egy nyugisabb környéket, mondjuk egy parkot, és sétálás közben streamelhetnénk – mondta csillogó szemmel Lilo, miközben áthajolt az asztalon Theo felé. – Már az egész CratC tele van a cuki pofiddal meg Párizzsal.

– Jól hangzik – felelte Theo, mert tényleg jól hangzott. A stream egy jó módszer volt arra, hogy elterelje a figyelmét. – De előtte át kell adnom neked egy ajándékot.

Lilo arcára óriási vigyor költözött.

– Ajándékot hoztál nekem? Amerikai szuvenírt? Ugyan, Teddy, igazán nem kellett volna.

– Dehogynem – mondta Theo, és amíg visszaautóztak Lilo apró belvárosi lakásába, egyáltalán nem nézte meg a telefonját.

Lilo izgatottan pattogott, amíg Theo előbányászta a bőröndje aljára rejtett nejlonzacskót.

– Nem nagy dolog, nem kell ennyire felpörögnöd – jegyezte meg zavartan Theo. Aztán végre a kezébe akadt a csomag, Lilo tekintetét kerülve gyorsan átadta neki az ajándékot. – Viszont a közös streamhez nélkülözhetetlen.

– Jézus, egy Theo-pulcsi! Van saját Theo-pulcsim! – kiáltott Lilo. Theo elmosolyodott. Lilo azonnal áthúzta a fején a pulcsit, amiről még lógott a címke. – Életemben nem gondoltam volna, hogy ez a pillanat is eljön. És lesz saját Theo-pulcsim.

– Kérlek, ne használd többször azt a kifejezést, hogy Theo-pu...

– Theo–pulcsi, emberek, igazi Theo-pulcsi!

Theo a kezébe temette az arcát, de azért elröhögte magát. Lilo hihetetlen energiája mintha rá is átragadt volna.

– Gyere, képet, készítsünk képet!

Theo nevetve állt Lilo streamekben gyakran látszó könyvespolcja elé. Lilo megfogta Theo karját, és átvetette a saját válla felett. Theo nem tudott reagálni, Lilo máris elkészítette a képet. Nem, mintha bármi furcsa lett volna ebben a pillanatban, Theo mégis kellemetlenül érezte magát. De hát ő Mr. Kellemetlen, soha az életben nem érezte magát még teljesen komfortosan.

– Indulhatunk? – kérdezte Lilo. – Tudom, hová menjünk.

Theo bólintott, és nyakukba vették Párizst.

Valahol az Eiffel torony közelében elindítottak egy streamet Lilo telefonján, és amíg Lilo felvázolta Theo érkezésének körülményeit, Theo egyszerű látványelemként bámészkodott a háttérben. Párizs csodaszép volt, és Theo még sosem járt Európában. Az eddigi mozgástere teljesen leszűkült Torontóra és néhány Egyesült Államok beli nagyvárosra, ahová osztálykirándulásokon látogatott el főleg múzeumokat nézni. Párizs elegáns házai a Victor Hugo könyveiből készített filmeket idézték meg Theo emlékezetében. Szinte el tudta képzelni, ahogy királyi testőrök vonulnak az egyik sétálóutcán, útban a leverendő forradalom felé.

– Theo, itt vagy? – szakította meg Theo filmszereplő jelenetét Lilo. – Ugye nem mentél neki egy villanyoszlopnak sem?

– Miért mentem volna? – kérdezte felháborodva Theo.

– Asszem beleléptél valamibe – jegyezte meg Lilo. – Azért figyelj az orrod elé. És lehetnél olyan kedves, hogy köszönsz a nézőknek.

Theo lopva megnézte a cipője talpát, és közelebb lépett a kamerához.

– Öhm... helló! – Ez a köszönés olyanra sikerült, mintha Theo nem évek óta lenne profi streamer. Ezt Lilo is észrevette, mert halkan felnevetett, de nem mondott semmit. A chatet nézte.

– Igen, tudjuk, hogy milyen nap volt tegnap, August szülinapja tudom. Egyébként is, nehéz lenne nem tudni, több, mint negyvennyolc órája folyamatosan a felkapottban van.

"Mert August úgyis mindig felkapott", gondolta Theo keserűen, és megint eszébe jutott az el nem küldött üzenet. Szinte kínos lenne most írni Augustnak. Ja, egyébként még mindig legjobb barátok vagyunk, bocs, csak figyelmetlen vagyok, és előbb köszöntenek fel idegenek, mint én. Már vagy hatszor nekiállt megírni azt az idióta üzenetet, de egyszerűen nem bírta elküldeni. Mindig kitörölte.

– Boldog szülinapot, August – mondta Lilo.

– Boldog szülinapot Augustnak – mondta illedelmesen Theo, és nem nézett a kamerába.

– Reméljük, hogy szuperül telt a napja. Később biztos lesz közös stream, csak még meg kell beszélni. Apropó, stream, ha van valamilyen menő IRL stream ötletetek, amit látni szeretnétek velem meg Theoval, lehet mondani. Csomó minden szuper dolgot terveztem, de minden ötletre nyitottak vagyunk.

Theo a galambokat figyelte az utcán.

– Európában mindenhol ennyi a galamb? – kérdezte Lilót, mert egyáltalán nem akart arról beszélni, hogy milyen kötelességeik vannak még.

– Nem tudom, de itt igen. – Lilo úgy tartotta a telefont, hogy a kamera a galambok között álló Theót mutassa. – Figyelj, elvihetlek az állatkertbe, ott van oroszlán, meg kaméleon...

– Galamb – jelentette ki Theo morcosan.

– Valakinek nincs jó kedve – vigyorgott rá felhúzott szemöldökkel Lilo.

– Lilo, kapj el nekem egy galambot!

– Micsoda? – röhögött fel Lilo, de Theo tudta, hogy nyert ügye van. A stream nem maradhat unalmas, különben nézőket veszítenek el. Ez szórakoztatóipar. És mindketten ezzel foglalkoztak egy ideje. Lilo tudta, hogy nincs más választása, mint galambot fogni Theonak, vagy búcsút mondhat egy jó adag pénznek.

– Je veux un pigeon, Lilo ! Une pigeonne, petite pigeonne ! S'il te plaît, Lilo ! – Theo a galambok gyűrűjében fél térdre ereszkedett, és a szívére szorította a kezét. – Mon seul désir est une pigeonne. Je vais la nommer Jeanne. Lilo ! Eloise ! *

– D'accord, Theo. ** Szerzek neked egy galambot.

– Mais je veux que ce soit une fille ! *** – figyelmeztette Theo.

– Oké, oké, aranyszínű ne legyen? Vedd át a kamerát.

Theo óvatosan kilépett a galambok köréből, és Lilo a kezébe nyomta a telefont.

– Bonjour, chat! – Theo máris magabiztosabbnak érezte magát. Szeretett irányítani, ráadásul nagyon szórakoztatónak ígérkezett Lilo akciója. – Láthatjuk, ahogy Mademoiselle Lilo megszerzi nekem a kis Jeanne-t. Én hősöm.

És ekkor Theo elkövette azt a végzetes hibát, hogy a chatre pillantott. Alig tudta leplezni a döbbentségét, és a szeme sarkából Lilóra nézett, aki franciául káromkodva üldözte a galambokat. Mert a chat fele ugyan Theo galambos monológján nevedgélt, de a másik fele hosszabb üzenetekből állt.

venezu-32: nem értem, hogy teddy mit hülyéskedik itt, amikor augustnak éppen szülinapja van. már akkor is nagyon felháborodtam, hogy pont august szülinapján utazott lilóhoz. ez milyen ötlet már??? remélem, legalább beszéltek tegnap, vagy valami. én mostanra vártam a meetupot...

mmitsun: kb három szót beszéltek august szülinapjáról. theo nem is posztolt semmit :(((((

redsleepover: ÉS MI VAN AUGUSTTAL???? TEDDDY, VELE KÉNE MOST STREAMELNED :((((

Theo egy másodpercre összeszorította a száját, és gyorsan visszatért Lilo kommentálásához.

– Lilo mégsem a hősöm. Kezdem úgy érezni, hogy nem lesz soha Jeanne-m.

– Dögölj meg, Theo! – visított Lilo. – Tudod, milyen nehéz elkapni egy ilyet?

guillotin879: látta a chatet és nem reagált :((( remélem teddy és august nem vesztek össze...

– Az engedelmeddel nem döglök meg. Akkor zuhanni fog a nézettség, ugye, chat?

A legkínosabb dolog lenne most írni Augustnak. Olyan lenne, mintha Theonak eszébe sem jutott volna az egész, pedig az eszébe jutott, ezzel a kibaszott gondolattal kelt, már tegnap, és azóta nem tudta elfelejteni.

August úgyis remekül megvolt nélküle. Nincs szüksége Theora a szülinapján. August, ő az August, ő sérthetetlen, és valószínűleg éppen a családjával vagy Simonnal ünnepel, és ez volt a legjobb szülinapja eddig. És Theonak sincs szüksége Augustra, itt van neki Lilo, és ez ugyanolyan szuper, mintha Augusttal találkozott volna. Mert Lilo is a barátja, nagyon kedves, csodálatos, és Theo imádja őt, rettenetesen várta a találkozót, és nem érdekes, hogy August mit csinál egy másik kontinensen, több ezer kilométerre.

Egyszerűen szánalmas, ahogy kapaszkodik August gondolatába. Egyszerűen szánalmas, ahogy kiskutyaként őt követi még mindig, és ilyen távol sem tud szabadulni tőle. Igen, ő önálló személy önálló élettel, Auguston kívül, és nem a legfontosabb dolga boldog szülinapot kívánnia Augustnak. Kész.

– Hé, ugye nem csináltál valami baromságot? – kérdezte Lilo.

– N-Nem, miért?

– Csak mert egy perce csak a földet bámulod, és észre sem vetted, hogy szereztem neked egy galambot!

Lilo büszkén felmutatta a kissé felborzolódott tollazatú városi galambot.

– Jézusom, Lilo, te őrült vagy – nevetett fel Theo. – Engedd el a pici Jeanne-t, hadd szálljon a szabadság szárnyán.

– Te hülye, ezért dolgoztam ennyit? – sóhajtott Lilo, és engedelmesen elengedte az állatot, aki azonnal a távolba repült, kisebb tollvihart hagyva maga után. – És még csak meg sem nézted, hogy lány-e?

– Az volt. Éreztem

– A galamb nemét nem tudod érezni – jegyezte meg Lilo, és visszavette Theotól a telefonját.

–

A stream még körülbelül két óráig tartott, amikor Párizst már annyira ellepték a túristák, hogy Lilót és Theot minden második utcasarkon felismerték. Theo körülbelül húsz autogrammot adott és képet készített. Ekkor úgy döntöttek, már semmi értelme folytatni a sétát, ezért inkább elköszöntek a nézőiktől.

Lilo elégedetten lóbálta a kezét, amíg hazasétáltak.

– Ez szuper volt! Nagyon jó volt, hogy nem zsibbadtak el a lábaim, hanem végig gyalogoltunk, meg ilyenek. Annyi lehetőség van egy ilyen streamben. Nagyon menő.

– Igen – helyeselt Theo. – Szereztél valamilyen jó ötletet későbbre?

– Mondták az Activity-t meg a Monopoly-t. Megoldhatjuk ketten is, bár többen jobb lenne. Talán festenünk kéne, vagy valamilyen sport játékot játszani, vagy tényleg, Just Dance, tuti kell Just Dance.

– Egyáltalán nem tudok táncolni – mondta Theo.

– Az csak jó.

Lilo és Theo együtt vacsoráztak a lakásban, hideg ételt ettek, és régi emlékekről beszélgettek. Lilo egy pillanatra elhallgatott, és Theora nézett.

– Mondd csak.

Lilo csücsörített.

– Nem nézünk valami filmet? Még korán van.

– Oké, nézzünk! – kiáltott lelkesen Theo.

Lilo kinevette.

– Chihiro? – kérdezte reménykedve Theo.

– Ha szeretnéd. Választhatsz akármit.

– Chihiro – jelentette ki Theo.

Lilo kanapéján a párnáknak dőlve elhelyezkedett a filmnézéshez. Amíg Lilo kukoricát pattogtatott, Theo elővette a telefonját. A munkaköréhez tartozott megnézni a közösségi médiát. A CratC még mindig August szülinapi rajzaival meg a posztjára való reakciókkal volt tele, de azért Lilo és Theo streamje sem maradt figyelem nélkül. Theo fanartokat talált saját magáról és Jeanne-ról, aki úgy látszik, egy időre a nevéhez lett kötve. Meg persze ott voltak a rajongókkal készített szelfik városszerte, és ő automatikusan nyomkodta a like-okat, mint az udvarias internetes személyiség.

August a szülinapi poszt meg néhány kedves komment óta nem jelentkezett. Sem üzenet, sem stream bejelentés, se semmi. Pedig August sosem hagyta sokáig békén Theot.

Mielőtt a gondolatmenet magával rántotta volna Theot, Lilo megérkezett egy nagy tál popcornnal, és kényelmetlenül közel ült Theohoz a túl nagy kanapén.

– Chihiro – mondta Lilo, és a szemében még mindig csillogott az adrenalin.

– Chihiro – mondta Theo, és egy kicsit arrébb kúszott Lilótól.

A film is Augustra emlékeztette Theot, és már tudta, hogy nagy hiba volt ezt választania. Nem tudott másra gondolni, csak a közös filmnézős alkalmaikra, amikor csak tudta, hogy August is ott van, nem látta őt, de hallotta, és folyamatosan kritizált és panaszkodott, hogy jaj, megint a Chihiro, jaj nemár. De igazából nagyon szerette a filmet, Theo meg volt győződve róla, hogy August kedvence a Chihiro, csak még a tagadás stádiumban ragadt.

Ahogy nézte a filmet, folyamatosan August hozzáfűzött kommentárjai jutottak az eszébe. August nagyon utálta a pók embert ("Ennél gusztustalanabbat még életemben nem láttam, nem akarom, Teddy, kérlek, pörgesd át, megnézem veled ezt a filmet még húszszor, csak a pók embert ne!") és mindig felkiáltott, hogy "Jézusom, a szívem!", amikor Chihiro lecsúszott a lépcsőkön. Minden egyes alkalommal.

Amikor a film végéhez értek ("Én meghalnék, ha téged disznóvá változtatnának, Teddy. Nagyon undorító lennél disznónak. Ez volt az utolsó alkalom. Vége. Chihiro túladagolásom van, el kell mennem hányni."), Lilo szórakozottan elcsámcsogott az utolsó popcorn darabokon, Theo meg megint megnézte a telefonját. Boldog szülinapot, August...?

– Theo – szólt Lilo csendesen, mire Theo felkapta a fejét. – Nem vagyok vak. Látom, hogy kellemetlenül érzed magad egy ideje, és ez nagyon bánt. A barátod vagyok, és szeretnék segíteni. Ugye tudod, hogy nekem mindent elmondhatsz?

Theo meglepetten pislogott. Aztán elöntötte a Lilo iránt érzett hálája. Milyen rettenetes barát, hogy csak Augusttal foglalkozik? Liloban megbízhat. Mindig is megbízhatott. Lilo talán tud neki segíteni, és végre nem egyedül lesz ebben az érzelmi káoszban.

– Köszönöm, Lilo – mondta. – Azt hiszem, van valami, amiben tudsz segíteni.

*: Akarok egy galambot, Lilo! Egy (lány) galambot, kicsi galambot! Kérlek, Lilo! (...) Az egyetlen vágyam egy galamb. Jeanne-nak fogom nevezni. Lilo! Eloise!

**: Rendben, Theo.

***: De azt akarom, hogy lány legyen!