August a Simonnal közös streamük után félve nézett fel CratC-re. A főoldalát ellepték az üzenetek, amik a játékválasztásról áradoztak, többen is a játék későbbi szakaszáról folytattak beszélgetést. Felkapottakba került a #SimonésAugust és a #Kacsa hashtag is, mindegyikkel több ezer poszt született az elmúlt pár órában. August képtelen volt megszokni azt, hogy akármi történt, a közönség úgy beszélt róla, mintha megváltották volna a világot. Pedig semmi érdekes nem volt se Augustba, se a baráti társaságukban. Mindig ott voltak egymásnak és segítettek, amikor a másik valami problémával rendelkezett, viszont minden barátság ilyen, nem?

A Theoval való kapcsolatáról nem is beszélve. Legjobb barátok voltak, semmi többek, az emberek mégis bele láttak valamit a barátságba, amit ő elképzelni sem tudott.

Lehet, hogy legközelebb többször át kell gondolnia a döntését, mielőtt egy randiszimulátorral játszik, mert akaratlanul is felrobbantották a platformot Simonnal.

Miközben ezen törte a fejét a fiú, megütötte a fülét egy CratC értesítés hangja.

"Sürgős, gyere hívás" Ennyi állt az üzenetben, amit Bradtől kapott és a következő pillanatban már új ablak ugrott fel a monitorán.

A képernyőn Brad neve jelent meg, a profilképével együtt, ami egy fanart volt, amin a SUB karaktere egy kosárnyi kenyérrel pózolt egy erdő előtt. Augustnak fogalma se volt arról, hogy mit szeretne tőle a fiú, de egy nagyot sóhajtva rányomott a zöld gombra, ezzel felvéve a hívást.

– Nem fogod elhinni mi történt – kiáltott fel Brad. – Akartam tartani egy fanart nézegetős streamet, mert megihletett a fogadás, de valamiért a program nem engedi megosztani a böngészőmet, ha meg sikerül akkor nem hallatszódok. Van valami ötleted, hogy mi lehet a baj?

– Próbáltad már újratelepíteni a programot? Az általában megoldja a problémákat – ráncolta a homlokát gondolkozás közben August. – Esetleg ha az nem működik, akkor ha egy másik böngészőt kipróbálsz, az működhet.

– Igen és nem. Már mindent megpróbáltam és semmi sem működik. Várj, kapcsolok kamerát is. – Egyszer csak Brad felhasználóneve helyett már Brad maga volt a képernyőn. A haja kócos volt és láthatóan stresszesnek tűnt a szituáció miatt. A háttérben a szobája rendetlen és sötétebb is volt, mint ahogy streamben szokott lenni. – Bocsi a sötétség miatt, nem kapcsoltam fel a nagy lámpát.

– Semmi baj – vágta rá August. – Oszd meg a képernyőd, és rájövünk mi a baj, oké?

Brad csak bólintott egyet, és az arca mellett megjelent az asztala is. Az asztalon véletlenszerű mappák és fájlok voltak, August semmi rendezettséget nem tudott felfedezni. Brad háttérképe is alig látszódott ki a mappák alól, de August ezer közül is felismerte volna azt a fanartot, amit a fiú háttérképnek választott. A társaságuk volt rajta, méghozzá a SUB karaktereikként. Ez volt az egyik kedvenc fanartja az összes közül.

– Mutasd a hangbeállításaid először, most lett új mikrofonod, lehet, ott van valami baj – utasította August. Brad követte azt, amit August mondott. – Szerintem itt minden jó. Próbáltad már úgy, hogy az overlayek ki vannak kapcsolva? Vagy van valami alkalmazás, ami fut a háttérben és akadályozhat? Ezeket is próbáld majd meg, az overlayek elég gyakran be tudnak zavarni.

– Amikor felhívtam Harveyt, ő is azt mondta, mint te most. Egyikőtök se tudta megoldani a problémámat, hiába streameltek évek óta, milyen streamerek vagytok ti? – nevetett fel Brad. – Mindegy, azért köszi. A böngészős bajt majd megoldom valahogy, rákérdezek CratC-n.

– Nagyon rég beszéltem Harveyval, hogy van? – August lefagyott, amikor meghallotta Harvey nevét. Rosszul érezte magát, hogy már hetek óta nem beszélt vele, de mindketten elég elfoglaltak voltak a saját dolgaikkal. – Hogy halad az együttműködése? – érdeklődött August.

– Harvey jól van, egy picit fáradt, mert rengeteg dolga van a munkája miatt, de nagyon jól haladnak az együttműködéssel. Azt tervezgeti, hogyha létrehozta a saját kávé márkáját, akkor majd egy receptkönyvet is ír a kedvenceiről – mesélte Brad. – Neki is hiányzol, azt mondta adjam át, hogy valamikor muszáj lesz beszélnetek. Esetleg streamelhetnénk majd hármasban valamit, van egy kávézós játék ami tetszene nektek, nemrég találtam – hadarta a fiú. – Ha már streamek, valamikor jöhetek én is a randi játékkal játszani? Meg, kijött egy új SUB játékmód is, nem tudom hallottál-e róla.

– Keresni kéne majd egy időpontot, ami mindenkinek jó, az új SUB játékmódot együtt lenne jó kipróbálni – gondolkozott hangosan August. – És ha megint játszunk a randiszimulátorral jöhetsz, ennél rosszabb már nem igazán lehet.

– Tökre jó játéknak tűnt, karakter-Brad nagyon realisztikus volt. Nem tudom, hogy ki csinálta a játékot, de büszke vagyok rá. Kenyeres viccet adott a karakteremnek és még vicces is volt. – Brad hangjából sugárzott az izgatottság. – Esetleg hívhatjuk majd Theot is, ha gondolod.

– Neki elég sok dolga lesz majd mostanában.

– Akkor ezért nem válaszolt az üzeneteimre már vagy egy napja! Még nincs Franciaországban, mivel van ennyire elfoglalva?

– Fogalmam sincs, honnan kéne tudjam? Nem tudok mindent a napirendjéről, lehet pakol vagy vásárol – vont vállat August.

– Nem tudom, ti beszéltek folyamatosan privátban – túrt bele a barna tincseibe Brad.

– Ez nem is igaz – tagadta August.

– De igen. Múltkor Simon streamje alatt is ott beszélgettetek, azt hittétek nem tűnt fel? Tizenhat vagyok, nem idióta – háborodott fel Brad.

August kínosan felnevetett, majd annyit válaszolt:

– Ez nem azt jelenti, hogy folyamatosan Theoval beszélek.

– Akkor miért van az, hogy most rámírt Theo, hogy tudom-e hogy mi van veled, mert nem válaszolsz neki? Összevesztetek? Na ne, a TAAS dráma van? Mi történt? – halmozta a kérdéseket Brad, miközben a képernyője hirtelen megváltozott a CratC profiljára. Brad a Theoval közös beszélgetést nyitotta meg és August meglepetten látta, hogy Brad nem hazudott.

"Jössz streamelni???? Kell konkurencia Simonék streamjére, van egy ötletem hogy mit csinálhatnánk"

"Theoooooooooooooooooooooooooooooo"

"Értem én, egyszerűbb lennél ha csak annyit írnál hogy nem"

"Nem szeretem ha ignorálnak légyszi válaszolj Teddy életem"

"Oké, ha ennyire elfoglalt vagy akkor legközelebb ne is keress"

"megjegyeztem, nem férek bele teddy király napirendjébe" – August szórakozottan olvasta el magában Brad üzeneteit. Ezután már csak egy üzenet érkezett, ami nem Brad spamelésére érkezett, hanem teljesen elkülönült.

"Brad, nem tudod mi van Augusttal? Aggódom picit, egy napja nem válaszolt, nem szokott ilyen sokáig aludni"

– Nincs semmi dráma, nem láttam hogy írt – csodálkozott August. Theo aggódik? – Ki ne írd CratC-re, hogy TAAS dráma van, látom, hogy mit csinálsz éppen.

Brad csak hümmögött egyet, majd kinyomta a képernyő megosztását. August tudta, hogy nem állította meg a fiút, pár másodperccel később már ott volt az idővonalán Brad bejegyzése. August csak nyomott rá egy likeot, nem írt hozzászólást. Túlságosan el volt foglalva az olvasatlan üzenetével. A fiú képernyője szélén egy egyes volt az üzenet fülön, de August nem mert rá kattintani. Mit szeretne Teddy, ami ilyen fontos? Augustnak fogalma se volt arról, hogy mi állhat az üzenetben, még találgatni sem tudott, főleg Theo fanfictionos kérdése után.

– Nagyon csendben vagy, megint Theoval beszélsz? – érdeklődött Brad visszafojtott nevetéssel. – Hahó, August.

– Itt vagyok, figyelek – motyogta August. – Majd később beszélünk tovább, jó?

– Ezt még behajtom rajtad, mert nem fejeztük be a beszélgetést. Meg egy-két dolgot meg kellene beszélni a Crat találkozó miatt, meg hamarosan szülinapod is van – felelte Brad, majd mielőtt lelépett a hívásból még elköszönt.

Augustnak teljesen kiment a fejéből, hogy mik fognak még történni a hónapban. Az elmúlt pár nap olyan hosszú időnek tűnt, hogy August azt hitte már a hónap végén vannak, pedig alig egy hete kezdődött el az augusztus. Az időérzéke teljesen elveszett a fiúnak, a gondolatai pedig ellepték az agyát és nem tudott tőlük szabadulni. A Crat találkozótól kezdve, Theo repüléséig egy csomó minden várt még rá ebben a hónapban, és nem érezte magát felkészülve egyikre sem.

August egyszer csak meghallotta a csengőhangját. Nem a CratC-s hívó hangot, hanem a mobiljára beállított fura zenét amit még viccből kerestek ki Theoval pár hónappal ezelőtt.

Ez az ő csengőhangja volt, Teddyé. Aki aggódott érte, mert nem írt vissza neki. August kisimította a szeme elé esett hajtincset és felvette a hívást.

– Szia August – köszönt előre vidám hangon Teddy. – Írtam CratC-n és nem válaszoltál, szóval úgy döntöttem, hogy akkor szóban mondom el a jó híreket.

– Lemondta a találkozást Lilo? – replikázott August.

– Ne légy féltékeny Lilora, mert vele hamarabb találkozok, mint a szent Augusttal.

– Nem is vagyok féltékeny.

– Aha, és én egy csillámpóni vagyok – vágta rá Theo. – Nem baj, August, nem gáz, ha féltékeny vagy. Csak ne vidd túlzásba. Nem fogom felvenni a telefont, amikor az Eiffel-tornyot nézzük meg Liloval, csakis azért mert unatkozol.

– Kisujj eskü, hogy nem vagyok féltékeny – magyarázkodott August. – Mit kell csináljak, hogy elhidd?

– Küldj képet a kisujjadról és mindent elhiszek neked – jelentette ki Theo. – Nem kötelező, de ha azt akarod, hogy higgyek neked, meg kell tenned.

– Biztos, hogy ez az első dolog belőlem, amit látni akarsz? – kérdezett vissza August viccelődve. – Mondjuk, mást nagyon nem is kapnál.

August komolyan vette minden szavát Theonak, már a telefonja kamera alkalmazásában volt és próbálta megcsinálni a tökéletes képet a legjobb barátja számára. A kezét ökölbe tette, egyedül a kisujja nyújtózkodott a billentyűzete felé.

– Nem kell, hiszek neked – ijedt meg Teddy. – Nehogy elküld a kisujjad, mert letiltalak.

– Már késő – nyomott rá a küldés gombra August. – Remélem tetszik a kisujjam.

– Jézusom, te tényleg elküldted – hüledezett Theo. – Nem kellett volna, August, miért csináltad ezt?

– Érzelmileg kicsaltál tőlem egy kisujj képet, inkább örülnél neki – játszott sértődöttet August. – Remélem, megérte.

– August, nem hiszem el – hitetlenkedett Theo. – Nem csinálhatsz ilyeneket.

– Mire gondolsz?

– Ez nagyon meglepett, nem hittem volna, hogy elküldöd, csak vicceltem – makogott Theo. – Ez a te kisujjad?

– Nem, nagyanyámé, szerinted? – kuncogott August. – Figyelj, ne érezd rosszul magad vagy semmi, a saját döntésem volt. Ha viszont neked hirtelen ez sok volt, akkor sajnálom.

– Segít elhinni, hogy tényleg valós vagy – vallotta be Theo. – Előfordul, hogy nem hiszem el, hogy valójában te is éled az életed a neten kívül, hogy te is leviszed a szemetet és nem csak a gépemben élsz, mint egy kis szörnyeteg.

– Ez csak egy kisujj kép volt, nem olyan mély, Teddy – mondta August, de átérezte amit a legjobb barátja mondott. Még sosem gondolt bele abba, hogy a másiknak milyen nehéz lehet ez a helyzet. Nem ő volt az egyetlen, aki szenvedett, hanem Theot is ugyanúgy érintette az egész, mint őt. Az egész rajongótábor, az összes ember, aki azt akarta hogy ők ketten együtt legyenek, az összes TAAS shipper csak erősebbé tették a közöttük lévő köteléket, mivel ebben ketten voltak benne az elejétől kezdve.

– Visszatérve a jóhíremre – terelte a témát Theo. – Brad már biztos mondta, hogy korábban már meghirdették az idei Cratos találkozót, ahová nagyobb tartalom készítőket hívnak minden évben. Képzeld, engem is meghívtak!

– Gratulálok! Örülök nagyon, Teddy – ült ki egy óriási mosoly August arcára. – Tényleg.

– Esetleg az jutott eszembe, ha engem hívtak, akkor valószínűleg téged is megkérdeztek – próbálkozott Theo. August rögtön tudta, hogy mire gondol a fiú. – Én igent mondtam, és nagyon várnak.

– Igen, hívtak. A nagy August vagyok, a CratC egyik feltörekvő streamere, elég sokáig győzködtek. De tekintettel egy csomó dologra, nemet mondtam – magyarázta August. – Az augusztusom minden évben nagyon hosszú, ezen kívül nem terveztem felfedeni az arcom csakis egy találkozó miatt. Máskor tudunk majd találkozni, Teddy, mert tudom hogy szeretnéd, de én még nem állok készen.

– Oh, értem. – August szinte hallotta a csalódást a fiú hangjában. – Gondoltam, de azért rákérdeztem, hátha.

– Sajnálom. – Augustnak bűntudata támadt, hogy a legjobb barátjának csalódnia kellett benne. – Figyelj, Liloval úgyis találkozol előtte, sok lenne, ha rá pár napra velem is kéne találkozz. Majd lesz erre jobb időpont is. Ez amúgy sem lenne elég ideális, most gondolj bele. Fő Attrakció lennék nekik mint az eddig arctalan streamer, aki felvállalja magát több év után egy publikus eseményen. Mondtam, hogy csak veled csinálnék ilyet, de nem ennyire nyilvános helyen. Ez nem a komfortzónám – szabadkozott August folyamatosan.

– Ugyan, semmi baj, nem a te hibád. – August rossz híre teljesen elrontotta a beszélgetés hangulatát. Ezután August hiába próbált akármilyen témát bedobni, Theo csak kedvtelenül válaszolt neki. Rövidesen elköszöntek egymástól, mivel Theonak pakolnia kellett a repülőút miatt, August pedig egyedül maradt a gondolataival és a gépén megnyitott CratC-vel.