Sokat találkoztam Jakkel az elmúlt hónapokban. A baleset óta mindketten meggyógyultunk. Fél év telt el és egyre közelebb éreztem magamról. Egyik napon elmeséltem Jakenek a gondolataim furcsa viselkedését.

" - Tudod valamit el kell mondanom.- Kezdtem bele.

- Mi az?

- Tavaly óta megtörténik velem egy nagyon furcsa dolog. Nem akartam eddig elmondani, mert féltem, hogy kinevetsz, de most már tudom, bízhatok benned annyira, hogy elmondjam.

- Mi történt? - kérdezte riadtan.

- Tavaly óta megtörténik velem, hogy a gondolataim életre kelnek.- kezdtem bele félénken. - Az első találkozásunkkor, amikor elfutottam az azért volt, mert.. Mert.. rólad írtam angyalként és amikor a semmiből előttem álltál a leírt szavak után megijedtem, hogy megzakkantam, mivel angyalok nem léteznek. Vagyis ezt gondoltam egészen addig, amíg a nagypapám el nem mondta az igazságot. És most már biztos vagyok benne, hogy szeret...

- Várj!!- mondta.- Nekem is be kell vallanom valamit, mielőtt fojtatnád.- tudod én.. Én... Én angyal vagyok, féltem elmondani neked, nem akartam, hogy megijedj tőlem, mivel amióta megláttalak, azóta szeretlek. - Mondta ki végül.

Elállt a lélegzetem, megszólalni sem bírtam a hallottak után. Jól hallottam, vagy csak a képzeletem? Ekkor Jake felállt majd egy fehér villanást láttam, és ott állt előttem angyalzárnyakkal a hátán. Odajött hozzám, letérdelt elém, megfogta a kezem és ezt mondta:

- Szeretlek, Melody.

-Én is szeretlek Jake.- mondtam.

A szemembe nézett, majd mélyen megcsókolt.

- Vannak olyan képességed, ami egy embernek nincs?- kérdeztem tőle.

- Örökké élünk, egyszer leszünk szerelmesek, tudunk egymással gondolatokban beszélni, és ha beleszeretünk az emberbe, akire életünk végéig nekünk kell vigyázni, akkor kialakul köztünk és az ember között egy különös kapcsolat. Ha az ember be tudja bizonyítani, hogy mindennél jobban szereti a társát még az is lehet, hogy a kötelék átváltoztatja angyallá.- sorolta.

- És mi van azzal, hogy bokszolsz, meg a lakással, milyen házban voltam amikor meglátogattalak a baleset után?- kérdeztem tőle.

- Nem járok bokszolni, és a lakás az enyém.- mondta.

- És akkor eddigi életemben te vigyáztál rám?- kérdeztem.

- Igen én.- felelte.

- Na de hol voltál akkor, amikor a régi barátaim megutáltak?- Kérdeztem vádlóan.

- Az, hogy apukád új állást kapott, és ezzel elköltöztetek ide az az én művem. Azért tettem, mert minden rossz elől nem védhetlek meg, és ez volt az egyetlen segítség, amit nyújthattam.- mondta

- Köszönöm- mondtam neki, majd odahajoltam hozzá és megcsókoltam.

-Na de várjunk, ha nem bokszolsz honnan voltak a sebek? - jutott eszembe az utolsó kérdés, amire nem kaptam választ.

- Nem akarok többet hazudni neked, de azt sem akarom, hogy megijedj.- kezdett bele.

- Mi történt? - kérdeztem riadtan.

- Volt egy emberfiú, akibe a tesóm beleszeretett, de én féltettem Alinát, és közéjük álltam. Ari a fekete árnyak vezére kihasználta Brad haragját és most gonosz árny lett a fiúból.  Brad azzal akar bosszút állni rajtam, hogy megakar ölni téged.- mondta

Lesokkoltan néztem Jakere. Nem akartam elhinni, amit hallottam. Nem volt szép tőle, hogy a testvére boldogságába állt. Egyből világossá vált, hogy amikor féltem annak Brad és Ari volt az oka. Nagyon megijedtem. Jake magához ölelt. Ekkor minden elsötétedett. Hűvösen kezdett el fújni az agusztusi lágy szellő és nagyon sötét lett.

- Hiányoztam? - kérdezte egy fekete árny, aki akkor jelent meg.