A fickó kilépett az árnyékból.Nagy darab és szakállas volt.fekete bakancsot és terepmintás ruhát.Láttam,hogy egy sebhely tátong a bal kezén ezért előkaptam egy rongydarabot a táskámbol és rákötöttem.
-Ez a hely nem biztonságos-mondta.
-keresnünk kell egy búvóhelyet ahol megtudunk pihenni egy kicsit és ellátni a sebem.
Rábólintottam.
Lassan elindultunk,és csendben haladtunk át az egykor vidám kenyerektől hemzsegő téren majd egy kis házacskához értünk.
-Szerintem ez jó lessz-mondta,majd bementünk a lehető legcsendesebb módon ledőltem az üresen hagyott kanapéra és lenyugodtam egy kicsit.
Szerinted mi a fasz ez az egész?-kérdezte mérges ám kissé ilyedt hangon.
-Nem tudom-feleltem.
Johnaten Breadly vagyok,de nyugodtan hívj John-nak.
Őszintén megmondom nem mertem megmondani az igazi nevem,nem tudom miért ezért így feleltem:
-Én meg James vagyok,de nyugodtan hívj James-nek.
Elmosolyodott.
-Remélem valahogy túl foglyuk élni ezt az egészet.
-Én biztos vagyok benne.-mondtam komolyan hogy ne veszítse el még a megmaradt kis reményt.
-De mégis merre induljunk,mit csináljunk?
-Megpróbálunk meghúzódni egy kis időre nem magunra vonni a figyelmet,mintha nem is léteznénk.
-Oké-mondta
Auuu-sziszegett.
A sebe csak vérzett és vérzett.Ekkor eszembe jutott hogy a táskámban akad egy mini elsősegély doboz.Gyorsan kivettem és kerestem valamit amitől esetleg hatni fog.Találtam kötszert,fertőtleníttőt,tűt és cérnát.Különös véletlen.
Mondtam neki:be kell varrnom a sebet.
-Jolvan,csinálljuk.
Óvatosan levettem a kabátját és megláttam a sebet TE jó ég.Akkora lyuk volt a kezén,hogy akár belefeküdhettem volna.
-Ez lehet fájni fog egy kicsit-mondtam
És ráöntottem a fertőtleníttőt.
Megragadta a kezem fájdalmában,és majdnem eltörte.
-Ne gondolj rá-mondtam
-Most be fogom varrni,ne ficánkolj.
Összeszedtük a bátorságunkat,és bele kezdtem.
Auuu-ordított fájdalmában,elvörösödött és kicsordult a könnye.
-Végeztem
-Hála istennek már az ajulás küszö én voltam.
-De legalább nem fog elfertőződni.
-Szerintem aludjunk egyet és holnap kitaláljuk,hogy mi lessz velünk.
-Jó ötlet!
Azzal eltorlaszoltam az ajtót a mellette lévő kiszekrénnyel és lefeküdtem azzal a gondolattal,hogy majd a holnap jobb lessz...