Egy kellemes,átlagos hétfő reggel volt.Elindultam a munkahelyemre(ami egy pékség) és amint odaértem belehuppantam a munkába.
--Dél van.
Bámulom a tv-t meredten amikor szörnyű híreket közölnek velem:evakuálják a várost.Kiléptem az ajtón egy
katonatisztel akki valamiféle nagyobb rangban lehetett,mert három pirított vonal volt a vállán.Elvezetett az autójáig és azt mondta egy biztonságos katonai kenyértatróba visznek engem.
-De uram a családom még otthon van-mondtam.
-Ne aggódjon már értük küldtem egy egységet.
--Este 7 óra
Itt ülök a családomra várva egy túlzsúfolt kenyerektől hemzsegő szobában.
--Este 10 óra
Egy katona odasétál hozzám és azt mondja
-Sajnálom uram,de a családját szállíto autót megtámadták a penészesek...és nem élték túl-mondta szomorúan.
-Jaj,ne-kiálltottam fel és sírni kezdtem.
--Másnap reggel
-Segítsééééég-valaki kiáltott vérfagyasztó,rémült hanggal.mindenki odasietett.már kezdett...penészedni.
Hirtelen még egy sikoly,és még egy az egész bázist ellepték a penészesek.A szobámba futottam és elbújtam két penészest hallottam bejönni.Nagyon féltem ,reszkettem és véletlen megböktem az ajtót...