A kávézoban éget még a villany és még a zárva tábla sincs megforditva.
Kinyitotam az ajtot majd bementem a kassza felé mentem és mit làtok? Jihyun egy rakat pénz felet alszik asztalra hajtot fejel, visszatartot nevetésel vetem elő a telefonom és fotoztam le Jihyunt aki nyitot szájal alszik igy a nyála is folyik igem undi de lesz mivel basztasam.

Ahogy kőzelebb sétáltam az asztalhoz éazre vetem a könyvet amibe bekell írni hogy mennyi let a mai kereset és mivel be írta arra következtetek sikerült össze számolnia
Ősszecsuktam a könyvet az asztalon lévő pénzt vissza raktam a kasszába, majd a bejárati ajtonál megforditotam a táblát hogy most már azt mutasa hogy zárva és nem hogy nyitva.

Az asztalon szemet szurt egy vers is ami papira van vésve, lehet hogy Jihyun hülye de sose gondoltam volna hogy verseket ír mellesleg elég jokat.

"A szivem kitárom neked madárkám
Remélem hogy a kulcsot  amit a szívemhez megszereztél nagy becsben tartod majd mert ez egy olyan fontos dolog amit ha egyszer eldobsz többé nem kaphatsz vissza" -olvastam el a verset és még a szám is tátva maradt tőle olyan jó let.

Még csodáltam egy kicsit a verset majd a bejárati kulcsot elvéve az asztalról és egy sunyi mosolyt villantva bezártan a kávézot Jihyunt ott hagyva bent. Ez a büntetése mert mindig a tutom nélkül cselekedik.

Haza sétáltam ettem, lezunyoztam majd lefeküdtem aludni.

Time ship:
Komásan indultam el a tánc iskola felé,és amint beléptem a bejárati ajton neki is mentem valkinek annyira nem figyeltem.
-Jaj nagyon sajnálom-néztem a lányra aki ismét Eun volt
-Semmi baj reggel van-legyintet mosolyogva
-De tényleg nem akartam csak-ásitotam
-Nyugi nincs hari-kuncogot majd elindultunk a szekrény felé egymás mellet sétálva
-És várod már az újfajta tánc gyakorlását ami éppenségel ma lesz?-kérdezte eun
-Igen nyitot vagyok az új dolgok felé-válaszoltam

A szekrénynél elváltal utjaink mert neki a folyosó legvégén van a szekrénye nekem meg az elején, kivetem a táskámba belepakolt vizes üvegem majd a tőrölkőzöm és miután ezel mind megvoltam bezártam a szekrényem.
Jihyun csak mergesen toporgot elálva az utamat hogy bemenjek a táncteremve
-Kösz hogy bezártál a kávézoba-mondta
-Szívesen-mosolyogtam-Amugy megkérhetlek hogy ne a hátam mőgöt csináld a dolgokat?-döntötem oldalra a fejem
-Csak azt akartan hogy szorakoz mint a mai tinik is csinálják-forgatot szemet
-De mint már vagy ezerszer elmondtam neked nekem erre nincs szükségen-vontam vállat-Ha szorakozásra vágynék akkor már rég nem itt lennék hanem egy szorakozó helyen-mondtam karba tet kezekel
-Nem tudlak meg érteni-sóhajtot egyet beleturva a kocos hajába
-Nem kell megértened csak annyit kérek hogy ne csinálj dolgokat a tudtom nélkül-mondtam amire csak bolintot egyet és  elindultunk Jihyun még előtem be akart menni az ajton csak hogy eun is pont akkor akart
-Te meg mit nézel?-főrmet rá Jihyun-nem látod hogy én akartam bemeni elsőnek szóval elálnál draga best friendem-mondta amire eun csak karba tete a kezét és felvont szemöldökel nézet Jihyunra
-Jihyun-mondta ki a nevét-Talán lány vagy?-kérdezte amire muszály volt felnevetnem ami miatt Jihyun ugy nézez rám mint aki elakarna ásni igy inkább abba hagytam
-Nem vagyok az-felelte Jihyun
-Ha tudnád lányoké az elsőbbség
-tudom de akkor is én akarta elsőnek bemrni szoval engedj -probált bemeni de eun nem engedte
-Esetleg nem akarod hogy letérgyeljek előted?-nevetet fel cinikusan eun
-Ha akarod nyomhatunk egy oralt de ne ma jó?-mosolygot Jihyun
-Én aztán ha az életrmen is mulna még akkor se nyulnék hozád -fintorgot eun
-Szeretnék még ma bejutni -mondta minhyun nyávogva majd a kezével jelezte hogy hutanak az utjábol Jihyun fére állt de Eun csak felvont szemőldökel mér3gete a festet szőkét
-Parancsolsz?
-Utban vagy ribi-mondta minhyun amire eun csak felnevetet
-Te minden utba eső lányt leribizel?-tere karba a kezét eun mosolyogva
-Semmi kőződ hozzá-vagot vissza neki minhyun gyerekes beszolásán meg Jihyun csak visszatartot nevetésel  figyelte őket.
-Szeretsz a kőzéppontba lenni ribanc de előszőr inkább néz tűkörbe mielőtt csak ugy lekurvázok másokat-felelte eun gunyosan majd a haját hatra dobva ami pont minhyun arcába csapta ment be a terembe.
-Na ez oltári volt-jegyezte meg Jihyun szorakozotan, minhyun meg csak hisztizve dobantot egyet a labával majd bement a terembe ahogy mi is Jihyunal.

Dohyun a kis kőnyvét nézegete amég mi szokásunkhoz hiven lepakoltunk a teremben lévő kispadra és ezután meg beálltunk egy ugyanolyam félkőrbe mint mindig.
-Na gyerekek-csukta össze a könyvet dohyun majd mosolyogva pillantot körbe-akkor mondom a párokat
-Na végre megtudhatom kivel leszek -let izgatot Jihyun
-Tehát-köhintet egyet dohyun- a párok: hana-Jihyun
-Eun-Yibo
-Minhyun-kihyung
-Euhyu-Jihoon
-Dohyun én nem akarok kihyungal lenni-ellenkezet minhyun
-Márpedig itt én parancsolok és ha nem tetszik valami arra va  az ajto-mutatot dohyu  minhyun háta mőgé
-De miért az a ribancnak kellet megkapnia Yibot-duzogot eun meg halva amit mondot már ment volna neki ha a melete lévő fiu nem fogja le
-Ki a ribanc ?huh?-orditot rá Eun. Minhyun összerezenve huzta be a nyakát.....