Otthon gyors kajáltam majd lezuhanyoztam és bebujtam az ágyamba.
Hihetetlen hogy Jihyun nem akar békén hagyni ezel a barátnős témával,  hisz már ezerszer megmondam neki nincs szükségem barátnőre, de még lány barátra sem megvagyok én egyedül, fiú barátokal.
Minek legyen barátnőm ha az vagy elhagy vagy megcsal ?  ezek közül bármelyik megtörténhet.

Nem hiszek a felhőtlen boldogságba ahol nem történik semmi rossz csak is jó.
A gyenge pontom épp az ha megszeretek valakit, ahoz képes vagyok sokáig ragaszkodni ezért ha megtetszene egy lány ahoz képes lennék ragaszkodni egy életen át is, és nekem erre határozotan nincs szükségem.

Már javába mehet a buli Jihyunál, amire nem mentem el és milyen jól is tetem.
A telefonom egyszer csak hangosan csörögni kezdet.
-Halo?-vetem fel a telefont
-Szia Yiboval beszélek?-az ismeretlen hangját alig halodtam a hangos zene miatt
-Igen én vagyok az, de kivel beszélek? És miért van nálad Jihyun telefonja?
-Nos Jihyun verekedésbe keveredet és gondoltam felhivok valakit akit ismer és mivel a telefonjába az volt be írva hogy " "Egyetlen szerelmem Yibo baratom" igy felhivtalak.-magyarazkodot
-Komolyan igy irt be a telefonjaba?-zsörtölödtem-5perc és ott vagyok-ezel le is tetem.

Gyorsan felvetem a kabatom és a cipőm majd leszalatam az emeletről és miután bezártam az ajtomat elindultam Jihyun baratomért aki megint valami hülyeségbe keveredhetet.

Gyorsan mentem már szinte majd nem futotam mikor is véletlenül nekem jöt valaki.
-Jaj nagyon sajnálom, figyelmetlen voltam-gugolt le hogy felvegye a leeset füzeteit.  Én is legugoltam és segitetem neki összeszedni a füzeteit majd felálltam és átnyujtotam neki.
-Semmi baj megesik az ilyen-mondtam
-Mégegyszer sajnálom-hajolt meg majd gyorsan kikerülve engem elindult.

Furcsa volt ez mert a hangja nagyon ismerős volt de mivel maszk volt rajta és nem nézett rám hanem csak a földet bámulta igy nem tudtam megfigyelni őt. Mindegy is.

A barátom háza elé értem, ahol csak ugy zenget a zene csodálom hogy a szomszédok még nem hivták ki a rendőrséget, birtokháboritásért

Ahogy benyitotam megcsapot a pia tömény illata ami cigaretta szagal keveredet.
Átvergetem nagy nehezen magam a nagy tömegen majd a barátom keresésére indultam, körbe nézve probáltam keresni egy ismerős személyt aki talán tudna segiteni de sajnos egy ismerős emberel sem talalkoztam.
Ezért utálom Jihyun bulijait mert olyanokat hiv meg akit nem is ismer.

Végül csak meg let a konyhába volt és a bárszéken ült az asztalra hajtot fejel.
Mellete egy velem egy idős, barna hajú, srác állt aki agodva és fejet csoválva nézet a valószinűleg ittas barátomra.

-Mégis mi a fenét csinált megint?-sietem oda hozzájuk
-Te vagy Yibo igaz?-kérdezet rá a barna hajú srác mire bolintotam egyet.
-Én zhan vagyok, Jihyun évfolyam társa-nyujtot kezet amit meg is ráztam illedelmesen.
-De mi történt?
-Jihyun sokat ivot, és pont akkor lépet be ide az a lány akibe már réges rég oda meg vissza van,  amikor jöt ki a nappaliból.
Amint meglátta a lányt oda akart menni hozzá csak hogy nem beszélgetni hanem szobára vinni, a lány ellenkezet és ekkor topant be a lány bátya akivel összeverekedet Jihyun,  összeségében ennyi-magyarázta
-Nem hiszem el Jihyun -sóhajtotam a barátomra nézve
-Ne hibáztasd érte a pia mennyisége miatt tete ezt, a lánynak is tetszik csak egyikük sem mert lépni és a pia most kihozta belőle az állatot.
-Értem én, de akkor sem igy kellet volna cselekednie-néztem rá-megyek bocsánatot kérek a lánytól-és már indultam is -addig vigyáz rá kérlek.

A lányt és a batyát nagy keresgélés után a kanapén találtam meg.
-Segithetek valamiben?-kérdezte meg a bátya mikor oda mentem és megálltam előtük
-Csak bocsánatot akarok kérni a barátom viselkedéséért
-Ez nem a te dolgod lenne hanem az öve-felete
-Tudom de nem önszántából tete hanem ezt csak a pia mennyisége váltota ki belőle
-Ha már kijozanodik akkor álljon ő a hugom elé és kérjen bocsánatot-válaszolta

Annyiban hagytam mert teljesen igazuk volt,  ez nem az én dolgom lenne de mivel a legjobb barátom igy agodok érte .

-Áh vissza jötél szép szerelmem-emelte fel a fejét Jihyun igy láttam a arcát , ami tele volt sebbekel a szeme lila a szája felszakadva.
-Na gyere induljunk haza-emeltem fel és tetem át az egyik kezét a nyakamon
-Tehát akkor nálad fogjuk csinálni?
-Nem vagyok buzi-válaszoltam
-Ja Yibo szia-nevetet fel

Mivel gyalog jötem és nem akartam cipelni egész hazáig ezért elkértem zhan kocsijat hogy haza vihesem.

                 ---------------------------------
Meg is hoztam a folytit🥰ezt valamiért engedte a wattpad de a képeket nem töltöte be, igy a 18 napos és a 30 napos bias challenget nem tudtam megcsinálni.

Viszont akartok külön Szereplős részt ahol bemutatom én hogyan kébzelem el őket?ha igen akkor írjátok meg kommentbe☺😊😉

Ha tetszet akkor voted vagy komment❤puszaa van