Fáradtan feküdtem a padlón miután még 2 órát gyakoroltam az 1 után. A nyitó tánc gyakorlása közben szerencsére nem volt semmi baj de egy valami nagyon nyuktalanitot még pedig hogy amnyira hevesen vert a szívem hogy azt hittem kiszakad a mellkasamból. Csak betudtam a fáratságnak hogy csak bekébzelem.

A padlon feküdtem mikor meghalodtam újra azt a csodálatos zongora hangját.
Felkeltem a padloról és elindultam a földszintre.
A 108 -as terem ajaját kinyitva találtam szembe magam újra Eun zongorázó valójával.

A dalam amit játszot teljesen ismeretlen volt számomra. Lágy hangzása volt ami képes megnyugtatni.
Olyan könnyedségel ütöte le a billentyüket és ahogy bele élte magát. Eun mit csinálsz velem? Nem akarok rád másként tekinteni.

Eun egy időután észre vete hogy újra az ajtó félfának dölve hallgatom ahogy játszik ezért mosolyogva felém fordult ültébe.
-Megint itt?-mosolyodot el
-Igen megint itt, ide csábitot a gyönyörü zongora hangja-mosolyogtam
-Nem is tudtam hogy ennyire szereted a zongora hangját-jegyezte meg Eun visszafordulva a zongorához majd várakozoan rám pillantot hogy leülök-e igy leültem mellé mert máshol nem volt hely.
A szívem megint örült tempoba vert.
-Kis korom otta oda vagyok érte-vontam vállat amire eun csak szélesen elmosolyodot-Na de mi a neve ennek a dalnak amit játszotál? Még sose halodtam
-Ez a dal saját
-Saját? Azta igazán szép-dicsértem meg kitágult pupilákal
-Köszönöm-bazsajgot
-Eun-szolitotam meg mikor eszembe jutot valami-Van kedved eljöni velem valahová?-kérdeztem amire meglepeten kapta felém a fejét
-Ez most egy randi akar lenni?-vonta fel a szemöldókét
-El kell hogy keseritselek mert nem, Jihyun is ott lesz
-Aha -grimaszolt ami írtó aranyosá tete, felnevetem ábrázatán
-He! Ne neves!-nevetet ő is saját magán-De van megyek-adta a választ a kérdésemre-Mikor és hol?
-Holnap délben a sarki pizzázó előtt
-Mint ha láttnám Jihyun-t  amint tömi a fejét-kuncogot
-Amugy az a Party mikor is lesz?-kiváncsiskodtam
-Jövőhónap 2-án-mondta
-Értem alig várom-letem izgatot hisz kiváncsi vagyok hogy a nagy Jihyunak ki tetszet meg és a lány milyen képet fog vágni amikor kinyitja Jihyun ajándékát ami egy melltartó. már előre nevetek rajta.
-Elbambultál-lengete a kezét előtem amire megráztam a fejem hogy vissza térjek a való világba
-Áh nálam ez normális-nevetem fel
-Tényleg tetszik Jihyunak a barátnőm?-komolyodot el amire abba hagytam a nevetest-Nem tudom mastól megkérdezni mint csak is tőled te jobban ismered őt hisz a legjobb barátja vagy. És bár én és ő régota ismerjük egymást te csak sokal többet logsz és beszélsz vele. Nem akarom hogy a legjobb barátnőmet bántsa elég fájdalom érte már őt.-sóhajtot egyet
-Szereti, hidel mármint akkor miért kérte volna ki a véleményemet hogy a piros vagy a fekete melltartót vegyen neki-nevetem fel-Mellesleg csillog a szeme akárhanyszor csak megemlited őt
-Mit is vártam Jihyuntól-sóhajtot fel újra-komolyan egy melltartot akar adni a barátnőmnek-nevetet fel ő is-remélem felkészült hogy a barátnőm bátya kifogja nyírni a szobára viszem ügy miatt
-Nem mondtam neki direkt a meglepetés kedvéért
-Igazi barát vagy-tete a vállamra a kezét
-Sajnálom Jihyunt de most ezt igazán megérdemli
-Ebben igazad van-mosolygot
-Nekem most menem kell-mondtam majd egy hirtelen ötlettől fogva megöleltem látszik hogy ő is meglepődöt de azért viszonozta az ölelésem.
-Szia-köszönt el amit viszonoztam majd amint kiléptem a teremből hangosan véve a levegőt döltem neki a falnak majd tetem a szívemre a kezem ami iszonyúan hevesen vert.