A döntés már megszületett a fejemben.

De előtte muszáj volt megkérdeznem, azokat, akikre tényleg rátartozik ez az ügy. Behívtam őket egy külön kis terembe, ahol néhány hangszer volt.

- Ara, nyugi, a felvétel jól sikerült, nagyszerű voltál. Főleg, hogy az ötleted nagyot dobott rajta. - mosolygott rám kedvesen Rapmonster.
- Köszönöm. - hajoltam meg, aztán folytattam az oda-vissza járkálást.

Mi van ha nemet mondanak? Aigoo...
De kínos lenne.

- Ara, hahó! Ara! - szólt rám újra ezúttal J-Hope, azzal felpattant és megfogta a vállamat.

Csak hogy a próbálkozása visszafelé sült el, ugyanis annyira megszeppentem a hirtelen közelségétől, hogy sípolva vettem levegőt.

- Aigoo, de hát megfullad! - ugrott fel Taehyung, és arrébb tolta J-Hope-ot.
- Kö-köszönöm... - pislogtam, és végre normálisan lélegeztem.
- Nos? Mit akartál mondani? - kérdezte Jimin, és a szemembe nézett.

Gyorsan megköszörültem a torkomat.

- A produceretek megkért, hogy legyek a vokalistátok. Legalább addig, amíg le nem érettségizek. - mondtam. Halálra izgultam magamat, a reakciójuk miatt.

Azonban korán sem azt mutatták amire számítottam.

Az arcunkon egy-egy mosoly jelent meg. Még Sugának is!

- Először a ti belegyezéseteket akartam kérni, hiszen mégis csak a ti dalaitokat fogom énekelni...
- De hisz ez nagyszerű! - vágott a szavamba Jin.
- Tényleg? Elfogadjátok? - csillant fel a szemem.
- Persze. - mosolygott rám kedvesen Jungkook.

Sokkal helyesebb az arca mint a képernyőn valaha.

- Akkor saját vokalistánk lesz? - csapta össze a tenyerét J-Hope.
- Már van. - nézett rá unottan Suga. - Jimin. Emlékszel még? Alacsony, a hangja mint egy két évesé...
- Hé! - kiáltott fel Jimin...és én is.

Ne cikizze már szegényt ezek miatt!

- Vagyis. - köszörültem meg a torkom, ugyanis minden szempár rám tapadt. - Ne csináld ezt Oppa! Lehet olyan a hangja mint egy két évesé, de pont ez a jó benne, mert kellemes hangszínt kölcsönöz neki, a magassága pedig...hát nekem nem alacsony, ugyanis vagy 10 centivel magasabb nálam... - motyogtam zavarban.

A kirohanásomat egy hosszú csend követte, amit Rapmonster tört meg hirtelen a nevetésével.

- Nézzétek milyen cuki! - borzolta össze a hajamat.

Totális zavarban voltam, és mivel nem tudok elvörösödni, lesápadtam.

- Akkor elfogadtátok az ajánlatot, én most megyek és meg is beszélem a producer Ahjussivel... - hátráltam, és kirohantam a teremből.

Megint Ara? Folyton csak elmenekülsz!

Nagyot sóhajtva próbáltam lenyugtatni a szívverésem.

Aish, hogy lehetek ennyire hülye? Jimin magát is megtudja védeni...

Most inkább megkeresem a producert.

***

- Most akkor a BTS énekese lettél? - emésztgette a hallottakat a barátnőm.
- Nem énekese, mert nem vagyok bandatag. Csak vokálozok a háttérben.
- De ez akkor is daebak! - ragadta meg a kezemet YoungByul. - Naponta találkozol velük! - ábrándozott.

Omo, ebbe még bele sem gondoltam...

- Most meg miért vágsz ilyen kétségbeesett arcot? - nézett rám a lány.
- YoungByul...én nem tudom hogyan viselkedjek velük ha a közelükben vagyok... - temettem az arcomat a kezembe.
- Én csak azt tudom, hogyan ne viselkedj: Mint egy őrült rajongó.
- Hű, köszi a tanácsot. - néztem rá, majd felvontam a szemöldökömet.

A barátnőm pedig nem túl kedvesen kiröhögött.

- Ismerlek már Ara. Megoldod valahogyan. - kacsintott rám.
- Kösz.

Hirtelen csörögni kezdett a telefonom.

BTS Jimin - állt a telefonon.

- Aigoo... Ez az amire gondolok? - reagált YoungByul elsőként.
- Aish, vajon miért hívhat? - estem kétségbe.
- Yong Ara! Azonnal vedd fel a telefont! - parancsolt rám a mellettem álló lány, mire sóhajtva a telefonomért nyúltam.

- Yeoboseyo?
- Ara? - szólalt meg Jimin a vonal túlvégén.

Jimin. Most komolyan felhívott a Bangtansonyeondan Jiminje.

- Igen. - tényleg megremegett a hangom?
- Szia! Csak azért hívlak, mert a producer Hyung, valami szerződésről akar veled beszélni, gondolom arról, amiről a múltkor beszéltünk...
- Á, igen. - vágtam rá, mire YoungByul kérdőn nézett rám.
- Be tudsz most jönni a BigHithez?
- A-azt hiszem. - makogtam.
- Rendben. Csak ennyit akartam. Szia Ara! - köszönt el Jimin, majd le is tette a telefont.

Szótlanul bámultam az elsötétült képernyőt.

- Naaaa? - rángatta a karomat a barátnőm.
- Be kell mennem a BigHithez. - fújtam ki a levegőt.
- Megint? Híresség lettél.
- Ne mondd ezt. - estem kétségbe.
- Szegény esetlen barátném... - rázta a fejét rosszallóan YoungByul.
- Yah! Nem is vagyok esetlen! - háborodtam fel.
- Persze, én meg igazából G-Dragon vagyok a BigBangből. Na lódulj! - lökött az ajtó felé.

***

- Igen, itt kell aláírnod. - mutatott a papír alján lévő pontsorra a producer.

Gyorsan átolvastam a szerződést, miszerint a BTS új vokalistája leszek.

Aláfirkantottam a papírt.
- Üdvözlünk a BigHitnél Yong Ara. - nyújtott kezet a férfi, mire megráztam.
- Köszönöm.

Kiléptem az irodából, és nagy levegőt véve elindultam a kijárat felé.

Kicsit eltévedtem, és mire észbe kaptam, újra a BTS gyakorló terme előtt találtam magam.

- Ezzel fogod majd lenyűgözni őt Hyung? - hallottam meg egy hangot, ami talán...
Jungkook-hoz tartozott?

Ott van...bent.

Aish, szedd össze magad! - parancsoltam magamra.

- Hogy mondhatsz ilyet? Ez igenis jó volt. - szólalt meg egy másik hang is.
- Persze Hyung. Hiszek neked. - nevetett fel Jungkook.

Amint meghallottam a nevetését, amiért oly' sok ideig odavoltam (és még most is odavagyok), akaratlanul is egy mosoly szökött az arcomra.

- Tudod mit? Inkább gyakoroljunk. - törődött bele a másik, akit még mindig nem tudtam beazonosítani, ki az.

Elindult a Blood, Sweat & Tears a hangszórókból.

Na most már elég kíváncsi lettem.

A hangos zenétől többet nem hallottam, így inkább úgy döntöttem nem hallgatózom tovább, és inkább elindulok.

Azonban Jin részénél, még is megtorpantam, és elkezdtem énekelni.

Lehet furán nézhettem ki, ahogy ott állok a gyakorló terem előtt, énekelgetve, de abban a pillanatban nem nagyon érdekelt, mert mint igazi ARMY, kötelességem volt beleélnem magamat a dalba.

Azonban a zene hirtelen elnémult, vele együtt pedig én is.

- Várj, hozok vizet. - szólalt meg az ismeretlen.

Meglepetten néztem az ajtóra, és még reagálni sem volt időm az egészre, a minket elválasztó ajtó kinyílt.

Jimin egyenesen nekem ütközött, ami miatt egy pillanatra találkozva a felsőtestével, hátraestem, egyenesen a padlónak.

Oké, nem kell szépíteni, konkrétan kiterültem mint egy rongybaba.

- Aish! - kiálltott fel a meglepett Jimin.

A pillanat tört része alatt ugrottam talpra.

- Én... - kerestem a szavakat, amik bent is rekedtek ahogy megláttam az előttem álló izzadt fiút.

Hogy én mekkora bajban vagyok...