2.Évad 20.Rész ~A Raktár Mélyén~
Tegnap még beszélgettünk Ötössel. Vagyis nem is igazán beszélgetésnek mondanám hanem inkább csak húztuk egymás idegeit.
*ki nyitottam a szemem és egyből megláttam, hogy milyen gyönyörű az idő*
Felöltöztem majd le siettem a konyhába mosolyogva amit persze egyből szóvá tettek.
- Majd ki csattansz kora reggel. - mosolygott rám Allison. - Ki pihented magad vagy mi?
- Hát valahogy ma úgy érzem jó napom lesz. - ültem le a kezemben lévő csészével. - Arra gondoltam ma el megyek sétálni hisz olyan gyönyörű időnk van ma.
- Rendben, de légy óvatos! Ki tudja ki támadna meg..
- Persze, nyugi óvatos leszek. - jelentettem ki majd fel állva az asztaltól fel vettem a kabátom és el köszöntem.
Tényleg kellemes volt az idő. Ezért arra gondoltam a park felé veszem az irányt mikor meg láttam egy gyanús dolgot... Nem más volt az mint Ötös. Mi a fenét keres ő ott azzal a fickóval?! Nem tűnnek barátoknak mivel mind a ketten ridegen sustorogtak egymásnak. De sajna azt nem tudom miről beszélnek.
*közelebb mentem egy fa mögé hát ha hallok valamit*
A férfi valami raktárról beszélt itt a városban. Valamit el kell hozni onnan asszem mivel az utolsó szót nem igazán hallottam.
*még közelebb hajoltam, hogy jobban halljam őket, de pechemre pont fel buktam a fa egyik gyökerében így hasra vágtam magam pár méterre Ötöséktől*
- Basszus.. - motyogtam magamra mikor a fickó fegyvert rántott majd rám szegezte.
- Ki a franc vagy?! Kinek kémkedsz? - kiabált rám a férfi.
- Senkinek.. - hallottam meg egy mogorva hangot a férfi mögül.
Ötös volt az aki persze megvető pillantásokkal méregetett.
- Ismered? - nézett rá a férfi de még mindig rajtam tartotta a fegyvert.
- Tedd már le a rohadt fegyvert vagy tán le akarsz buktatni?! - mordult rá Ötös a férfira.
*Ötös felsegített majd elém állt*
- Most pedig mehetsz.. - pillantott rá Ötös. - Vagy talán gondod van? - lépett közelebb hozzá fenyegetően.
- Nem nincs. - ezzel meg is fordult a férfi és el sietett egy utcába.
*Ötös felém fordult és nagyon morcosan rám pillantott ismét aztán megszólalt*
- Mit keresel itt?!
- Hát én csak sétálgattam.. - mondtam az igazat.
- Aztán hirtelen megláttál és eszedbe jutott, hogy hogyan nyírattasd ki magad?! - csattant fel idegesen.
- Nem történt probléma..inkább azt mond el ki volt ez a fickó és milyen raktárról beszélt?
- Az egyáltalán nem rád tartozik szóval szia! - indult el de én mint egy pióca rá tapadtam. - Szóval hova megyünk?
- Te sehova. Mennyi vissza Fifi. - sietett tovább.
- Úgy sincs dolgom szóval légyszíves avass be a dolgokba.
- Nem. Ez az én dolgom.
- Jajj, ne csináld már! Hát ha tudok segíteni. - álltam elé így megállásra késztetve őt.
- Hah, nem szállsz le rólam ugye?? - nézett rám ismét mogorván mire én meg ráztam a fejem.
Esküszöm ez nem tud más fejet vágni..
- Rendben... - fújta ki a bent tartott levegőt. - Ezt a férfit az Intéző küldte mivel kell neki valami egy bizonyos raktárból.
- És mi az? - indultunk el.
- Nem tudom, nem is érdekel. - rántott vállat. - A lényeg, hogy gyorsan el intézhessem és menjek a saját dolgomra.
- Akkor segítek.
- Meg oldom egyedül is. - nézett rám egy önelégült mosollyal.
- Mindegy, de nincs más dolgom így segítek, hogy hamarabb mehess a "dolgodra" - mutattam az utolsó szónál az idézőjelet.
- Jó, de nem nyúlhatsz semmihez se! - jelentette ki.
- Rendben. - mosolyogtam el önelégülten hisz nehezen de be adta a derekát nekem.
*hamarosan oda is értünk a raktárokhoz majd meg kerestük hol van a nekünk kellő raktár*
- Istenem még jó, hogy el mondta hányas raktár.. - forgattam meg szemeim
Ötös fel törte a lakatot majd ki nyitotta. Tele volt dobozokkal és egy csomó kacattal. De aztán meg pillantottam valamit amire egyáltalán nem számítottam. Egy véres 30 éves férfi ült a székben kikötözve.
- Mi a fene?! - néztem rá Ötösre aki szintúgy meglepődött.
Ötös közeledni kezdett a férfihoz aki el kezdett ficánkolni és segítségért kiáltozni de nem sikerült neki mivel le volt tapasztva a szája.
- Ki ez a fickó? - kérdeztem Ötöst aki egy vállrántással válaszolt.
*le szedte a tapaszt a szájáról amire a férfi fel kiáltott de Ötös időben be fogta a száját*
- Nem foglak bántani ha jó fiú leszel és el mondasz pár információt. - fenyegetőzött Ötös.
Olyan érdekes. Régen ilyen lehetett az élete mielőtt be léptem volna. De olyan nehéz fel fogni, hogy lehet ilyen kemény mindenkivel. Velem mindig is kedves volt akkoriban és próbált nem el taszítani magától de most.. De inkább hagyjuk is..ez már a múlté.
- Szóval..ki vagy? - kérdezte Ötös a rémült férfit.
- Daniel a nevem. Daniel Baker.
- Jó és miért vagy itt Daniel? - kérdezte türelmetlenül Ötös.
- Én..én.. - dadogta a férfi. - Kérem csak ne bántsanak többet! - könyörgött a férfi.
- Nyugodjon meg! - léptem hozzá közelebb. - Csak válaszoljon pár kérdésre és tényleg semmi baja nem fog esni.
*a férfi erre csak hevesen bólogatni kezdett*
- Két férfi le ütött és itt ébredtem fel. Ennyire emlékszem csak. - mondta a férfi.
- És hol voltál mikor el ütöttek? - kérdeztem.
- Én...már nem emlékszem. - hajtotta le a fejét.
- Szuper. - fogta a fejét Ötös.
- De ha lehet...ki lehetne oldozni a köteleket? - mutatott fejével a kötelekre.
*épp nyúltam volna a kezéhez amikor Ötös hátra rántott*
- Megőrültél?! - nézett rám értetlenül. - Amint szabad kezet kap elmenekül.
- Akkor mit tegyünk?
- Válaszol a kérdéseimre majd el viszem. - mondta Ötös nyugodt hangnemben.
- Mi?! Hova? - kérdezte idegesen Daniel.
- Van egy feladatom! - mondta gúnyosan Ötös Danielnek.
- Oké, nyugodjunk meg! Biztos van valami magyarázat, hogy miért rabolta el ezt az egyszerű fickót. Már bocsánat. - néztem Danielre.
- Ha kell az Intézőnek biztos fontos lehet. - ezzel el kezdte ráncigálni a férfit.
- Várj! - kiáltottam Ötösre. - Mi az a jel a kézen?
*Ötös a férfi karjára pillantott ahol egy szimbólumot látott*
- Mi a fene.. - mondta Ötös jobban szemügyre véve a jelet.
- Ismered? - nézett rá a férfi.
- Igen..ezzel jelölték az árulókat. - mutatta a saját jegyét.
Mi a... Hogy nem láttam még?! Hogy kerülhette el a figyelmem?
- De hogy hogy még él?
- Biztosan meg szökött majd most azt akarják, hogy vigyem vissza nekik majd ki nyírják. - mondta Ötös el oldozva a férfit.
- Most mit csinálsz?? - kérdezte idegesen Daniel.
- Minek látszik te barom? El oldozlak, ahogy kérted.. - morogta Ötös.
- Rendben akkor most hova visszük?
- Vissza az Intézőhöz. - mondta Ötös.
- Mi?! De hiszen meg akarják ölni. Nem viheted vissza! - csattantam fel.
- Ha nem teljesítem a feladatom akkor meg TITEKET és ENGEM fognak meg ölni.
- De akkor is van más megoldás! - fogtam meg a kezét, hogy figyeljen rám. - Te is el tudtál menekülni, ő is biztos el tud te pedig azt mondod majd, hogy el tűnt vagy nem tudom.
*Ötös ki tépte kezét a kezeimből*
- Látod megint a régi lemez! Vissza tartasz attól, hogy meg védjelek! - mondta de utána egyből hozzá tette, hogy a többieket is.
- Én csak jó ember vagyok! - mondtam dühösen.
- De én nem vagyok.. - nézett velem farkasszemet. - Most pedig vissza viszem.
*ekkor hirtelen ki tárult a raktár és 3 fegyveres férfi lépett be rajta ránk tartva a fegyvert*
- Ötös! - kiáltottam ezzel meg fogta a kezemet és be rántott a dobozok mögé.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro