1.Évad 8.Rész ~Lövöldözés~
*le ültünk az ágyra mindketten majd neki estünk a pizzának*
- Kérdezhetek valamit?
- Persze, mond csak! - válaszolt Ötös.
- Honnan ismered ezt a nőt és mit akar tőlem?! - kérdeztem le téve az ételt.
- Neki dolgoztam.. - mondta le sütött szemmel. - És nem tudom tőled mit akar..
- Hogy érted?! Akkor te is ugyan olyan voltál mint akik ránk támadtak?! - kérdeztem idegesen.
- Nem tudnék neked tovább hazudni.. Igen. - még mindig csak ült le sütött szemekkel.
- Hé, nézz rám! Figyelj már!!
- Tudom el kellett volna mondanom de egyszerűen nem mertem! - állt fel majd el kezdett mászkálni. - Amikor múltkor meg tudtam, hogy...tartasz tőlem.. Ezek után nem akartalak jobban el tolni magamtól..
- Ötös! Butaságot mondtam akkor! - mondtam, erre egyből fel kapta a fejét.
- Igen féltem.. De utána minden megváltozott! Megismertelek és azt hiszem..beléd is szerettem. - sütöttem most le én a szemem.
*oda jött hozzám majd fel emelte a fejem*
- Tényleg? - nézett rám, mire én bólintottam.
*megöleltük egymást*
- Mindennél jobban meg foglak védeni. - jelentette ki Ötös.
*megcsókoltuk egymást hosszan*
- De most együnk mivel holnap el kell indulnunk. - mondta.
- Utána rá szeretnék nézni a sebedre. - mondtam majd fel vettem egy újabb pizzát.
- Hogyan tudtad ki szedni amúgy a golyót? - kérdezte.
- Hát valamit majd mutatnom kell. De előbb a pizza, mint mondtad! - mosolyogtam rá.
*mikor végeztünk Ötös le feküldt az ágyra és kíváncsian várta mit szeretnék mutatani*
- Húzd fel a pólód! - parancsoltam rá.
- Öhmm..igen is nővér! - nevetve fel húzta.
*rá tettem mindkét kezem a hasára majd koncentrálni kezdtem. Egyszer csak el kezdett gyógyulni a seb helye *
- MI A.. - ordított fel Ötös.
- Nyugii! Nem tudom mi ez de valahogy így sikerült ki szednem a golyót.. - mondtam.
- De hát akkor emiatt akar téged az Intéző! De hát honnan lehet ez az erő?! - kérdezte, mintha tudnám rá a választ.
- Szerinted tudom?? - csattantam fel. - 2 napja még csak nem is ismertem egy rakás képességel bíró embert.
- Jó, nyugi! Bocs nem gondolkodtam. De ha már itt tartunk ideje lenne azt is.. Ki kell találnom, hogy hogy kéne el bánni az Intézővel mielőtt valakinek baja esik.
- Segíteni szeretnék benne! - mondtam.
- Nem, az nem lehet! Nem tudnám el viselni ha valami bajod esne! - ezzel fel állt és el kezdett gondolkodni.
- Hé! Nem fog semmi bajom esni és nem hagyom hogy te kockáztasd értem az életedet míg én valami biztonságos helyen ücsörgök! - kiáltottam fel.
- De ez nem csak erről szól! - csattant fel Ötös is.
- Hát én pedig nem fogok változatni a véleményemen azt biztosra veheted! - álltam vele olyan közel hogy éreztem a kávé és a lőpor illatát.
- Hahh..ki készítesz! - mondta majd megcsókolt.
*mosolyogtam majd el mentem fürdeni*
Remélem jól a fejébe vertem, hogy tőlem nem fog olyan könnyen megszabadulni! És ez az erő...hihetetlen! Tudom hogy nem szabad de a nőnek igaza volt.. Fel kell majd keresnem, hogy megtudjam mi van velem.
*fel öltöztem majd mikor ki mentem észre vettem hogy Ötös már el aludt*
- Jajj, annyira édes mikor alszik. - mondtam mit sem sejtve.
- Hidd el te még édesebb vagy! - szólalt meg hirtelen.
- Hé! Nem ér alvást színlelni! - nevettem fel.
*egyszer csak le rántott a derekamnál fogva az ágyra*
- Gyere aludjunk inkább mivel holnap reggel indulni kell! - mondta álmosan.
- Mint mindig megint igazad van.. - forgattam meg a szemem mosolyogva.
- Persze hogy igazam van! - mondta vigyorogva.
*be takaróztunk majd egymás karjában aludtunk el*
*korán reggel*
- Ahhj biztos nem maradhatunk? Nekem biztonságosnak tűnik.. - mondtam Ötösnek.
- Hát ezek szerint nem kellett még neked bújkálni. - nevetett fel. - Sajnálom, de nem maradhatunk.
*ekkor kopogtatnak*
- Igen? - kérdezte Ötös.
*válasz nem jön, de Ötös egyből vette a lapot és be lökött a fürdőbe mivel egy hatalmas golyózápor indult el*
*hirtelen el hallgatott a golyózápor*
- Figyelj! - mondta Ötös. - Most ki megyek! Ne aggódj nem lesz semmi gond!! - próbált nyugtatni.
- Mi?! Várj veled megyek! - mondtam vissza rántva.
- Ne! Kérlek!! - nézett bele a szembe jó mélyen. - Nem akarom hogy lásd!
*rá tettem az arcára a kezem majd el engedtem*
Nem akartam el ereszteni, hisz mi van ha baja esik?! De ez butaság, inkább azokat kell félteni akik neki támadnak.
*ujjabb golyózápor indult el*
Jesszusom! Annyira féltem. Mi van ha valami történik, már vagy 3 perce ki ment Ötös.
*ekkor újabb csend lett, valaki az ajtó kilincséért nyúlt majd lenyomta*
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro