4. Rész
Balázs szemszöge:
Már egy hét is eltelt mióta volt az a bizonyos meccs mikor annyi év után találkoztam Lilivel és az ő csodás kisfiával.
Azóta mást sem csinálok csak számolok.
Ákos azt mondta, hogy januárban lesz nyolc éves.
És ha 2016-ból kivonok nyolcat akkor az 2008, és januárban született. Szóval ha 2008. januárból kivonok kilenc hónapot. Akkor az 2007. áprilisra jön ki.
Amikor először lefeküdtem Lilivel, majd két hét múlva elhagytam.
Bár hogy is számolok és gondolkodok Ákos az én fiam. A fiam. Egy gyerek aki a részem. Aki belőlem van. És ha jobban visszaemlékezek az arcara akkor saját magam vélem felfedezni benne.
És Lili miért tagadta le?
És, hogy kerültek a meccse?
-Haver minden rendben?-ült le mellem a csapat társam Gera. Aki egyben Nagy Ádámmal a legjobb barátaimat képviselik. Igaz, hogy hármunk között óriási nagy a korkülönbség. Hisz Zoli 37 éves, Ádám 21 én pedig 29 vagyok, de mi pont így vagyunk hárman legjobb barátok.
-Mi?-eszméltem fel bambulásomból.
-Azt kérdeztem minden rendben van-e?-nézett rám Zoli.
-Nincs..
-Miért?-érdeklődött.
És én meg elregéltem neki az egész eddig történteket. Beleértve Ákost és Lilit is.
-Várj ha most jól értem akkor van egy fiad akinek Lili az anyja, de ő letagadta amikor kérdezted. De ha ránézel a kisfiúra saját magad látod benne.-értelmezte.
-Pontosan.-bólintottam.
-Pillanat.-mondta előszedte a telefonját, majd potyogott valamit és felem fordította a készüléket-Te erről a Liliről beszélsz?
-Igen.-feleltem kérdésére, és ő tovább keresgettem.
-Baszki neked tényleg van egy kiad.-ámult el.
-Mit találtál?-érdeklődtem, majd felém fordította a telefont és megláttam egy képet amin Lili és Ákos szerepel. A fiúnak ugyan olyan szőkés barna haja van mint nekem.
-Ez elképesztő.-ámult tovább Zoli.
-Nekem mondod?-kérdeztem ironikusan
-És akarsz vele találkozni?-kérdezte.
-Persze. Hisz ő a fiam.-néztem tovább a képet gyönyörködve a fiamban és az anyjában.
-És hogy?
-Nem tudom, de ki kell nyomoznom hol laknak. Mert nem vagyok hajlandó több időt eltölteni Ákos nélkül. Hisz annyi évet elveszítettem az életéből, hogy nem tudtam róla.
Köszönöm szépen mindenkinek aki elolvasta, szavazott és komizott. Hatalmas örömöt okozva ezzel nekem. Amit nem győzök elégszer megköszönni.
xoxo
-B
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro