Lili szemszöge:

-Lili.-ért vállamhoz egy kéz mire ijedten kaptam fel fejemet. Zoli arcával találtam szemben magam-Mi történt?

-Nem tudom. Még tart a műtét, de az előbb egy orvos azt mondta, hogy elveszítették pár percre. Viszont sikerült újraéleszteni.-sírtam el magam ezen az éjszakán már sokadszorra.

-Shh...-húzott ölelésébe-Minden rendben lesz. Meggyógyul.-vigasztal.

-Köszönöm, hogy itt vagy.-sírtam vállába.

-Ez a legkevesebb, hamarosan itt lesz Ádám is.

-Őt is hívtad?-csodálkoztam.

-Persze. Hisz az ő legjobb barátja is. Meg reggel majd értesítem a szövetségi kapitányt és a többi haverunkat meg az anyukáját.-sorolta Zoli.

-Ott jön egy orvos.-láttam meg egy műtősruhában lévő alakot.

-Elnézést doktor úr. Dzsudzsák Balázs felől érdeklődnénk.-kérdezte Zoli.

-Sikeresen be tudtuk fejezni a műtétet. Igaz akadtak kisebb komplikációk, de megoldottuk. Most egy ideig kómában lesz. Beszéljenek hozzá úgy ahogy szoktak és akkor talán előbb felébred.-magyarázta el a doki Balázs állapotát.

-Mikor mehetünk be hozzá?-érdeklődtem.

-A nővérek áttolták az intenzívre, de oda nem engedhetünk be senkit. Sajnálom.

-Kár.-hajtottam le fejem szomorúan.

-Elnézést nekem most sietnem kell.-ment tovább az orvos.

Csak gyógyuljon meg. Esküszöm akkor mindent megteszek, hogy boldog legyen.-ígértem  meg magamnak.