- Összegezzük, csak hogy biztos jól értem-e...- járkált föl-alá Cisco, miután nagyjából elmeséltem nekik mindent. Én a labor egyik ágyán ültem, az újonnan kapott Star Labs feliratú pulcsimban, Caitlyn mellettem vért készült venni, Barry pedig a falnak dőlve, immáron normális szerelésben csöndesen figyelt.

- Biztos, hogy nem mondom el még egyszer- ráztam a fejem. Közben gyorsan kibújtam a pulcsi egyik ujjából, szabaddá téve a karomat.

- Akkor majd én mondom, te helyeselsz- kezdett bele Cisco- Szóval, ez a srác, Adam, a pasid..

- Ex- pasi- javítottam ki.

- Ex-pasi, igen. Szóval, mindkettőtöket megcsapta a villám, ugyanúgy mint Barryt. Hasonló képességeket kaptatok, ha minden igaz- egy pillanatra rám nézett, hogy eddig jól halad-e.

- Eddig oké... Au- kaptam a fejem Caitlynre.

- Még csak fertőtlenítettem- értetlenkedett.

- Hideg volt...- húztam a számat.

- A lényeg, hogy egy ideig együtt használtátok jó dolgokra, aztán a srác bekattant. Elkezdett metákat toborozni. De miért?- tette fel a kérdést, inkább magának, mint nekem. Csöndben tűrtem, hogy elmúljon a kellemetlen, szúró érzés a karomból, ahogy Caitlyn kihúzta a tűt, aztán a karomat szorítva álltam fel az ágyról. Barry-re néztem, aki kíváncsian mért végig a zöld szemeivel.

- Téged akar- válaszoltam egyszerűen. Barry beletúrt a barna hajába és körbe nézett.

- Nem nagy szám, mások is próbálták már- vont vállat.

- De ők nem kaptak el majdnem a kávézóban- tárta szét a karját Caitlyn.

- Barry!- rontott be egy férfi kétségbeesetten az ajtón. Sötét bőréhez illettek a sötét ruhák amiket hordott. A zakóján a Central City Rendőrség jelvénye virított. Ahogy meglátta, hogy egy emberrel több van, mint számított rá, megtorpant. Először kérdőn Barry-re nézett, aztán rám. Barry kérdés nélkül lökte el magát a faltól és állt elé. Halkan beszélgetni kezdtek, amiből semmit nem tudtam kivenni. Inkább Caitlyn-re kezdtem figyelni, aki a tablet-ét kezdte nyomkodni.

- Túlélem?- hajoltam fölé. Elmosolyodott és felém mutatta a képernyőt.

- Igen túléled, sőt. Minden a legnagyobb rendben- biztatott. Hirtelen váltott és olyan orvosi szaknyelvvel kezdte magyarázni az állapotom, amiből semmit nem értettem. Ahogy befejezettnek véltem a monológját, bólintottam egyet.

- Megnyugodtam, azt hiszem.

- Nem értettél semmit, nem igaz?- ráncolta a szemöldökét.

- Egy szót sem- ráztam a fejem.

- A lényeg, hogy kutya bajod- egyszerűsítette le.

- Szuper- bólintottam. A férfi közben kiment és Barry visszasétált közénk.

- Mennem kell. Munka. Később találkozunk- szólt általánosságban és elviharzott, maga mögött a lendülettől repkedő papírokat hagyott a szobában.

- Minden egyes alkalommal...- zsörtölődött Caitlyn és nekiállt összeszedni.

Hulla fáradtan léptem be a lakásomba. Mélyen belélegeztem az otthon meleg illatát, ahogy lehámoztam magamról a kabátomat.

- Becca?- szólítottam a barátnőmet. Csörömpölés hallatszott a konyhából. Egy másodperc sem telt el, legjobb barátnőm zihálva jelent meg előttem.

- Uramisten Hayley!- tört ki belőle a zokogás és a nyakamba vetette magát- Azt hittem soha nem látlak többet.

- Úgy tűnik nincs szerencséd- mosolyogtam és szorosan visszaöleltem. Pár perc múlva sikerült elengednie és a vállamnál fogva végig mért.

- Jól vagy?- kérdezte, de amint meglátta az ellátott sebeimet értetlenség ült ki az arcára- De ki...

- Hosszú sztori és esküszöm, holnap elmesélem. Most csak egy forró fürdőre és a meleg ágyamra vágyom- sóhajtottam.

- Akkor, csinálok neked addig kakaót. Meg vacsorát, addig fürödj le és megnézünk egy filmet és...

- Becca- állítottam le- Fürdő, alvás. Ennyit kérek. Holnap azt csinálunk, amit csak akarsz...

Kopogtak. Mindketten ijedten kaptuk a fejünket az ajtóra. Először a barátnőmre néztem, biccentettem, hogy nyissa ki, én pedig fenntartott kézzel vártam, ki lehet az. Becca elhúzta a reteszt és résnyire kinyitotta az ajtót.

- Segíthetek?- kérdezte vékony hangon.

- Én..öhm... Hayley-t keresem. Úgy tudom itt lakik- hallottam meg az ismerős hangot. Megforgattam a szemem és eltoltam Beccát az útból, hogy szembe állhassak a látógatónkkal.

- Nem kaphatok 5 perc szünetet tőletek?- néztem már-már idegesen a szemébe, de valami furcsa érzés kerített hatalmába. Barry arca meg sem rebbent, csak lehajtotta a fejét- Mi történt?

- Az öcséd...