Yuuri Victor lábait a mellkasához tolta egy mosoly kíséretében, miközben szabad kezének ujjai kínzón köröztek várakozó bejáratánál, az ujjak feljebb csúsztak  és készek voltak elindulni.

   -Mennyire szeretnéd ezt Victor ? - kérdezte Yuuri, hangja durván csengett, a korai ébredés miatt de az érzés amint Victor ébredező ágyéka a hátának nyomódott felébresztette őt és úgy döntött a másiknak szüksége van egy kis büntetésre.

   -K-Kérlek. Nagyon. - nyögte Victor, ahogy Yuuri ujjai az izomgyűrű körül köröztek, Yuuri mindenféle mozgás formát megakadályozott a karjaival.

Yuuri lágyan hümmögött mielőtt benyomta egyik ujját a férfiba, Victor hosszan kifújta a levegőt. Lazítani próbált és Yuuri lassan benyomta a második ujját is. Lassan, kínzón mozgatta a kezét, azt akarta hogy Victor olyan sokáig ne menjen el ameddig csak lehet. Széttárta az ujjait és Victor fenekének forró falaihoz nyomta őket, jobban kitágítva őt miközben Victor felnyögött, a háta ívbe feszült. Yuuri továbbra is lenyomta őt az ágyra szóval több mozgásra nem is volt képes.

Yuuri végül benyomta a harmadik ujját, Victor még hangosabban nyögött, zihált ahogy Yuuri ujjai lágyan érintették a prosztatáját.

   -Hmf, Yuuri ott. -mormogta Victor mielőtt felnyögött, az ujjak megint lágyan érintették. Yuuri elmosolyodott, ahogy folytatta a szándékosan lágy mozdulatokat.

Victor érezte ahogy az izzadság gyöngyözni kezd a homlokán ahogy begörbültek a lábujjai, a súly a hasában elkezdett nehezedni Yuuri ujjainak minden egyes mozdulatára, lassan és folyamatosan.

   -Még, kérlek. Gyorsabban.- mondta Victor, kérdésnek szánta de kijelentés lett belőle. Yuuri engedte ezt miközben kezei lelassultak, még mélyebbre nyomta az ujjait, majd begörbítette őket. Victor olvadozott, az arca kipirult, egyik keze a hajában a másik az ágy támlájába kapaszkodott. Szinte felsírt minden egyes érintésnél és tudta hogy nem bírja már sokáig, a farka kemény volt mint a kő, és  rásimult a hasára az egyetlen érzés amit ott érzett, hogy a combjai lágyan dörzsölték őt.

De ez csak addig tartott amíg Yuuri támadásai végül a csúcsra juttatták őt, a magja kilövellt a lábai között, rá a mellkasára egy hangos, elégedett nyögéssel.

Yuuri lassan kihúzta az ujjait és Victor felnyögött az üresség érzésére mielőtt a másik férfi segített lerakni a lábait az ágyra. Yuuri segített letakarítani a mellkasát mielőtt homlokon csókolta volna.

   -Mi lesz veled? - kérdezte halkan Victor, a nyilvánvaló merevedésre tévedtek a szemei Yuuri pizsama nadrágjában.

A férfi egyszerűen megrázta a fejét és még egyszer odasimult Victor oldalához.

  -Túl fáradt vagyok ahhoz, hogy emiatt aggódjak. - mormogta a férfi mellkasába, a szemei nehezek voltak az álomtól.