-Rick ennek nézz utánna kérlek.-adtam át egy adag papírt neki. Most valahogy több időt fordítottam munkára. Nem azért mert nem akartam Raelynn mellett lenni...hanem hogy a gondolataim eltereljem.
-Kezdjek aggódni?-lépett be a nő akinek a világon a legédesebb hangja van. Elmosolyodtam.
-Miért?-kérdeztem. Nem válaszolt hanem csak Rickre nézett és én tudtam mit akar.-Rick amit kértem akkor kérlek intézd. Mára végeztünk. Elmehetsz.-adtam ki az utasítást majd megvártam míg bezárul mögötte az ajtó. Hátradőltem a fotelben és Napsugarat néztem.-Mondhatod.
-Elhanyagolsz.-vágta oda nekem ezt az egy szót.
-Én? Téged?-kérdeztem vissza meglepetten.
-Miért? Van más is akit el tudsz hanyagolni?
-Ez költői kérdés volt?
-Andy.
-Raelynn?-sóhajtott.
-Hiányzol.-lépett hozzám ahogyan egyenesen az ölembe ült. A szemei engem néztek és én lassan hajoltam az ajkai után ahogy megcsókoltam.

-Te is hiányzol nekem Napsugaram.-jegyeztem meg ahogy gyengéden simogattam őt az ölembe.-Hogy tudnék segíteni azon hogy ne légy ilyen szomorú?-simogattam meg az arcát mire elmosolyodott.
-Mondjuk....nézel velem valami filmet?
-Erre vágysz?
-Csak arra hogy veled lehessek.
-Rendben. Akkor legyen ahogy szeretnéd. Nem tudnám elviselni ha miattam lenne rossz kedved.
-Komolyan?-csillant fel a szeme aminek a látványától képtelen lettem volna nem elmosolyodni.
-Átöltözök, addig választasz valami filmet?
-Meg készítek nasit és üdítőt és....úristen de jó!-sprintelt szinte ki az irodámból boldogsággal a hangjában. Istenem de szeretem őt.
Fél óra múlva már érkeztem is a nappaliba ahol az asztalon sorra sorakoztak a különböző chipsek, édességek, gumicukrok, üdítők, borok. Minden ami a jó hangulathoz kell.
-Te valóban nagyon akartad ezt.-figyeltem ahogy az utolsó simításokat végezte.
-Ülj le.-paskolta meg a kanapét.
-Nyugtass meg hogy nem a szerelmünk lapjait nézzük.
-Dehogynem! Azt körülbelül havonta illik egyszer megnézni.
-Raelynn ugye nem?
-Mi bajod a szerelmünk lapjaival? Szerintem csodás film.
-Én jobban támogatnék valami horrort.
-Biztos hogy nem!-ellenkezett azonnal.
-Hozzám bújhatnál.
-Amúgyis hozzád fogok.
-Minek néznek a nők nyálas szerelmi történeteket?
-Mert reménykedünk benne hogy ez nekünk is kijár.
-Figyelmeztetnelek kell hogy a nő benne máshoz akar hozzámenni?
-Figyelmeztetnelek kell hogy mindvégig az anyja hibája miatt nem találta meg őt újra?
-Raelynn.
-Én imádom ahogy....végig hallgatja őt hogy mire vágyik. Ott a ház. Az a mesés ház. Minden apró részletet amiről beszélt neki a lány ő megcsinálta. És....akkor se adta fel mikor a felesége elfelejtette. Igyekezett hogy újra napról napra elérje hogy emlékezzen rá.-figyelem ahogy keményen dolgozik Raelynn azon hogy meggyőzzön hogy a szerelmünk lapjai igenis olyan film ami minden szívet megmozgat. De az én szívem csakis ő tudja.

Figyelem őt és egyre biztosabban tudom hogy ő rá vágyom, mindennap.
-Most már érted?-szegezte nekem a kérdést.
-Na jó, hallanom kell.-néztem rá.
-Mégis mit?-nézett értetlenkedve.
-Mi az amire vágysz?
-Komolyan? Azok után kérdezed meg hogy megkérted a kezem?
-Mert azt hiszed nem vennélek el más helyzetben?
-Hát ha kiderülne milyen nyálasan romantikus terveim vannak nem biztos.
-Had halljam.
-Andy.
-Gyerünk édes.

-Egy esküvő ahol te állsz velem szembe. Egy nászút ahol csak te és én vagyunk. Éjszakák ahol minden alkalommal megmutatjuk egymásnak hogy még mindig akarjuk egymást több év után is. Egy család amit mi hoztunk létre. Egy élet....amit melletted élhetek végig.
-Ennyi a kívánságod?-kérdezem.
-Túl sok?-nézett csalódottan.
-Egy valamit tudok mondani Napsugaram.
-Hogy lemondod az esküvőt?
-Soha.
-Soha?
-Soha.-mondtam határozottan.
-Akkor...?
-Hogy mindezt valóra fogom váltani. Mindezt megadom neked Raelynn. Még ennél többet is. A világot és annál többet is megadok neked. A csillagokat lehozom neked csak egy szavadba kerül.
-A....világot és a csillagokat?-kérdezte.
-Tudnod kell Rae...hogy történhet bármi most már a szívem csakis a tiéd. Csakis a tiéd.
-Csak nem....őrülten szerelmes vagy belém?-mászott egyenesen az ölembe ahogy a karjai a nyakam ölelték át. Egy édes mosoly ült az arcára.
-Nem tagadhatom. Őrülten...szerelmes vagyok beléd.
-Annyira hogy megnézd velem a szerelmünk lapjait?
-Ha kell mindennap megnézem veled.
-Mindennap?-ült egy szélesebb mosoly az arcára.
-Mindennap. Ha kell megállás nélkül nézhetjük. De figyelmeztetlek hogy hülyén fog kinézni ha egy romantikus résznél duglak meg keményen pont a kanapén. Elvégre...akkor valamikor keményen kellene dolgoznom azon hogy az én drága menyasszonyom...az én jövendőbeli feleségem minél hamarabb várandós legyen.
-Most mások lehet azt mondanák ez milyen bunkó megjegyzés volt a legromantikusabb pillanatban. De én csak arra tudok gondolni hogy most azonnal belekezdenék veled.
-És mi lesz a filmmel?-markoltam bele a fenekébe.
-Hogy mivel?-hajolt közelebb egészen közel az ajkamhoz.
-Édes....a film.-mosolyodtam el mikor már az ajkai az ajkam súrolták.
-Francba a filmmel, tegyél magadévá.-kezdte mozgatni a csípőjét az ölembe.
-Hogy mit mondtál? Francba a szerelmünk lapjaival?
-Ne húzd az agyam Barber. Dugj meg és legyenek kisbabáink.
-Igenis....drágám.-mosolyodtam el és akkor egy gondolat jutott eszembe.
Mi lesz ha elvesztem őt? Mi lesz ha megtudja az igazságot? Mi lesz ha megtudja a múltját? Nem akarom hogy összetörjön. Nem akarom hogy a szíve darabjaira hulljon. Nem akarom elveszíteni őt. Nem akarok ezekről az álmainkról lemondani. Nem akarom a közös életünk elveszteni. Nem akarok újra....nélküle élni.

*Kérlek szavazzatok ha tetszett és iratkozzatok fel az oldalamra ❤️*