Ahogy lefeküdtem aludni képtelen voltam kikapcsolni az agyam. Folyamatosan újra és újra lejátszódott a fejembe az esti zongorás esetem Andyvel. Az ahogy tanított, ahogy gyengéden hozzámért, ahogy...gyengéden csókot nyomott a kézfejemre. És arról megint nem beszélve hogy újabb virágok díszítik a ház különböző pontjait. Álházasságban vagyok vele mégis a cselekedetei összekuszálják a gondolataim. A szoba sarkába néztem ahol Lulunak felállítottam a kis alvó birodalmát. Békésen aludt amitől egy mosoly kúszott az arcomra. Halkan kisurrantam a szobámból ahogy egyenesen a konyhába vettem az irányt. Szerencsére a személyzet ilyenkor már nem volt itt illetve Andy is biztosan mélyen aludt már. Csakis én lehetek ilyen szerencsétlen hogy a gondolataim cikázása jobban elfoglal mint az alvás.
Egy pohár vizet szorongattam a kezembe de még inni is elfelejtettem mert újra csakis az én maffiózó férjem volt a gondolataimba.
-Ugye nem a zongorázás miatt nem alszol? Ennyire izgatott lettél?-hallottam meg a konyha ajtaja felöl a hangját. Ahogy odakaptam a tekintetem a szemeink találkoztak.

-M-mi? Nem! Egyáltalán nem.-miattad.
-Akkor? Mi az oka hogy hajnalok hajnalán itt vagy?
-Csak...felébredtem és szomjas voltam, így lejöttem.-válaszoltam összeszedve magam.-Jobb kérdés hogy te miért nem alszol?
-Mindjárt megyek.
-Voltál....valahol?-az öltözékéből ítélve igen. Mire ő bólintott és az istennek nem tudom befogni az én kíváncsi lepcses számat.-Talán...egy nőnél?
-Egy nőnél?-lepődött meg a kérdésemen.-Miből gondolod ezt?
-Hát mert...-közelebb sétált és a pultnak támaszkodott.

-Igen, nőnél voltam.-mondta és a gyomrom hirtelen összeugrott.
-É-Értem.
-Miért? Mi a baj?
-S-semmi.-és újra az a nagy szám ami nem tud csendbe maradni.-Csak emlékeim szerint megállapodtunk hogy amíg mi házasok vagyunk egyikünk se fog ágyba bújni másokkal.
-Mert melléd kellett volna bebújnom este?-az arcom hirtelen tűzvörös lett.
-Mi? N-Nem, dehogyis. Én...egyáltalán nem vonzódom hozzád. Csak...
-Férfi vagyok, vannak igényeim.-válaszolta.
-És ezeket az igényeket a kezeddel nem tudtad volna kielégíteni?
-Csak női kezekkel szeretem.
-Ne értsd félre. Mármint...mit fogunk tenni ha az a nő elkotyogja magát? Hogy Andy Barber most házasodott de máris megcsalja a feleségét?
-Az miatt nem kell aggódnod.
-De....
-Nem vagy éhes? Csinálok valamit gyorsan kettőnknek.-gyors váltás szinte követni nem tudom.
-Én....
-Remek amerikai palacsintát tudok csinálni.
-Te?
-Az esti nassolások során hamar megkellett tanulnom.-mosolygott rám és én nem tudom a szívverésem kontrollálni. Bár...azt se tudom miért reagáltam így arra hogy ő más nőnél töltötte az estéjét. Mit gondoltam? Hogy majd a kis zongorázásunk után ő békésen lefekszik és ő benne is ezer meg ezer gondolat indul meg? Ugyan már ébredj fel Raelynn. Ez a pasi...csak azért segít neked hogy láthassa Hansennek a szenvedését. Nem másért. Mindketten kaptok ezzel az álházassággal valamit és ez a lényeg. De....vajon ez a nő is számára csak egy futókaland volt vagy....vagy komoly? Lehet...én ennek a nőnek a helyét foglalom jelenleg? Utálnom kellene a férfiakat de őt....őt nem tudom. És a legrosszabb...hogy most is azon gondolkozok hogy újra bárcsak olyan közel érezhetném az illatát mint mikor együtt zongoráztunk. Vajon....az a nő már hányszor érezhette a bőrén Andy Barber illatát miután ő távozott? Hányszor....érezhette Andynek az ujjainak a perzselő érintését? Annyi gondolat van a fejembe és fogalmam sincs miért. Miért agyalok ezeken.
-Nagyon elgondolkoztál.-ébresztett fel a gondolataimból.
-Nem csak...kicsit fáradt vagyok.-hazudtam.
-Nekem feleslegesen hazudsz Raelynn.-nézett rám egy mosollyal.
-Nem hazudok.-dehogynem.
-Rendben.-mondta ahogy visszafordult a tűzhely felé. Némaság ült közénk.-Én hazudtam.-felkaptam a tekintetem. Nem nézett rám de lehet jobb is.-Nem voltam egyetlen egy nőnél sem. Azóta nem foglalkoztam eggyel sem amióta a feleségem vagy.-rakta tányérra a palacsintát majd nekem nyújtotta.-Tessék. Remélem ízleni fog.-elvettem de nem tudtam hogy az előbb kimondott szavait milyen gyorsan tudja a szívem feldolgozni.
-Nem voltál...nőnél? Akkor...?
-Munkaügyben voltam oda de a személy akivel üzleteltem túl van már az ötvenen, és férfi.-mosolygott rám.
-Én...-most találj ki valamit nagyon gyorsan Raelynn.
-Elmondanád nekem...hogy pontosan mi ez ami köztünk van?-felkaptam a tekintetem.
-Mi-mire célzol?-egy pillanat alatt lépett hozzám és emelt fel egy könnyed mozdulattal egyenesen a konyhapultra ültetve engem. És ahogy engem nézett...úgy éreztem helyben az övé akarok lenni.

☆☆☆

Féltékenykedik. Még ha tagadja is és....a kurva életbe meddig akarja tagadni hogy valami van köztünk? Vagy csak én szívem kalapál az ő jelenlétében ilyen idiótán?
Tény, kurvára nem ez volt a terv. Kurvára nem így terveztem. Kicsit örültem hogy Hansen ellen végre találtam egy kis kaput és ez a személy még segíteni is akar nekem. Mert ugyanúgy bosszúra vágyik mint én. De kurvára nem vettem számításba hogy az őzike szemeivel és...a kibaszott édes illatával, dús ajkaival ennyire elveszi az eszem. Főleg amióta....megláttam menyasszonyi ruhába. Valami történt. Valami aminek nem kellett volna. Elkezdtem a gondolattal játszani mi lenne ha ő valóban az enyém lenne. Mi lenne ha ő...hozzám tartozna. És én kibaszottul nem bántam ezt a gondolatot. Sőt. Nagyon is tetszett a gondolat. Hogy egyszer talán megízlelhetem magamnak azokat az ajkakat hogy egyszer az érintésemre fog perzselni a bőre, hogy egyszer azt mondja majd nekem...akar engem. És én gondolkodás nélkül adok meg mindent neki amit csak kér. Legyen szó nappal vagy éjjel. De most is itt áll mögöttem és érzem a tekintetét a hátamon. És úgy érzem majd felrobbanok. Ez pedig nem csak a farkamat illeti amiért ő egyszál pólóban van itt mögöttem ami szinte alig takarja el a combjait is. Elég volt. Tudnom kell hogy mi ez közöttünk.
Egy határozott mozdulattal ültettem fel a pultra és a szemeit látva meglepődött.
-Elmondanád nekem...hogy pontosan mi az, ami köztünk van?-szegeztem neki a kérdést.
-Andy...
-Mit művelsz velem?-lehet picit durvábban kérdeztem mint akartam ezért gyorsan vettem két mély levegőt.

Majd elé lépve a kezeimmel a két oldalán megtámaszkodtam. A szemei engem néztek. Azok a gyönyörű őzike szemek.
-Én...-kezdett volna bele de a szavába vágtam. Talán attól féltem hogy azonnal elutasít? Vagyis miről beszélek én...nem félek semmitől. De akkor...mikor azt mondja addig marad amíg a bosszúját végre nem hajtja miért tölt el idegességgel?
-Az ellenségem exfelesége vagy. Kibaszottul nem tudok rólad semmit és az érzelmeidről mert egy kibaszott csukott könyv vagy számomra. De...a kurva életbe Raelynn mi a francot művelsz a szívemmel? Ha ideges vagy, a szívem majd megzavarodik mert nem tudja hogy segítsen. Mikor szomorú vagy majd megszakad mert nem tudja mivel tudna felvidítani. Mikor boldog vagy...meg majd kiszakad olyan hevesen lüktet a boldogságtól. Kibaszottul olyan érzéseket váltasz ki belőlem amiket nem kellene éreznem érted? Mert te csak egy terv része vagy ahogy én is számodra de....-idegességébe beleharapott az alsó ajkába.-....bassza meg ne harapdáld a szád mert ígyis alig tudom levenni a szemem róla.-azonnal abbahagyta.-Elkezdtem...felrúgni a szabályaim miattad és...a francba egy pillanatig se bánom. De...tudnom kell. Tudnom kell mi a franc ez köztünk mert nem tudom meddig tudom magam visszafogni. Vagy...mond most azt azonnal hogy esélytelen hogy te valaha is ugyanígy érezz irántam és esküszöm valahogy leállítom a szívem. De hallanom kell Raelynn....hogy te mit érzel. Ugyanígy érzel mint én?

*Kérlek szavazzatok ha tetszett és iratkozzatok fel az oldalamra ❤️*