-Szóval miért is akartál bejönni a városba?-kérdezi ahogy egy percig se mozdul mellettem. Az őrök pedig két méterrel mögöttünk sétáltak.
-Csak...venni akartam egy két dolgot.-valójában egy pillanatra azt hittem meglátom Lloydot és a fejéhez vághatok mindent amit akkor akartam mikor visszamentem a házba hogy összepakoljam a dolgaim. Ezt biztos tudhatta Andy hisz kétlem hogy egy ártatlan vásárolgatás miatt felborítaná minden tervét csak hogy mellettem legyen.
-Raelynn, nekem feleslegesen hazudsz.-állt meg ezzel arra kényerítve hogy én is megálljak és ránézzek.-Őt akartad látni?-nem válaszoltam.-Ne siess a bosszúddal. Ha elkapkodod csak bajod esik. Légy kicsit türelmes...rendben?-miért nem hallok egy csepp haragot se a hangjában soha?-Mire van szükséged? Mit szerettél volna venni?
-Ruhákat.-mondtam ahogy próbáltam nem rosszul érezni magam az miatt hogy a háta mögött akartam cselekedni és minden bizonnyal ezzel őt is veszélybe sodorni. Igaza van. Türelmesnek kell lennem. Szépen lassan okozni Lloydnak fájdalmat úgy ahogy csak lehet hogy utána térden állva könyörögjön hogy hagyjam életben.
-Menjünk akkor.
-Jössz velem?-lepődtem meg.
-Persze. Elvégre jogom van látni a ruhákat rajtad nem?
-És ha fehérneműt akarok venni?
-Ahhoz is jogom van látni.
-Mi?
-Hivatalosan jogom van. Csak tiszteletben tartom hogy te ezt nem akarod.-nem tudtam mit mondjak. Hirtelen nagyon melegem lett.-Gyerünk, édes.-mondta cseppet sem halkan csak hogy aki a környékünkön volt és figyelt minket, tisztán hallja hogy én hozzá tartozom.
Egy elegáns üzletbe irányított. A személyzet egy pillanat alatt termett előttünk és leste minden kívánságunk. Komolyan....ekkora hatalma van Andynek vagy szimplán ennyire félnek tőle az emberek?
-Mr. Barber....
-A mai nap...minden dolgozó a feleségem szolgálja ki.-láttam ahogy a nő szeme fennakad. Tehát őt is meglepte hogy Andy Barber megházasodott.-Minden kívánságát teljesítsék és...
-Nem szükséges....-súgtam Andynek de ahogy rám nézett belémfojtotta a szót.
-Kérlek...ne ellenkezz.-nem volt ideges mert a szavába vágtam.-Megérdemled. Rendben? Én oda leülök és megvárlak.
-Biztos van jobb dolgod is.
-A feleségemmel való időtöltésnél? Nincs. Menj. Próbálj fel mindent amit csak akarsz. Rendben?

Andy ellépett mellőlem és nem tudtam elhinni amit mondott. Komolyan...képes volt azt hazudni hogy a velem töltött időnél nincs fontosabb. És a szeme se rezzent. Kibaszott maffiák.
A dolgozók mindent megtettek értem. Szerintem ha egy atombombát akartam volna azt is beszerezték volna. A legelső ruha felvétele után kiléptem a próbafülkéből hogy megnézzem magam mikor a szemem találkozott Andyével.

-M-mit gondolsz?-fordultam felé ahogy láttam mekkora odafigyeléssel méri fel rajtam a ruhát.

-Ez...
-Szerinted mondjuk egy adomány estre jó lenne?-kérdezem ahogy én is nézem magamon a ruhát.
-Nem.
-Nem...nem áll jól?-nézek rá.
-Nem...egyáltalán nem.-az arcomról a mosoly amit a ruha okozott hirtelen lekonyult. Csalódottan mentem vissza és vettem le magamról ezt a gyönyörű ruhát.
A következő első látásra szerelem volt. Egy pillanatig elgondolkoztam megmutassam-e Andynek de mivel az álférjem így úgy gondoltam, mi baj lehet ha ezt is megnézi rajtam.

-Erről mit gondolsz?-újra végigmért alaposan. Ahhoz képest hogy az álférjem igazán alapos munkát végez.
-Nem.
-Komolyan?
-Nem.-rázta meg a fejét és én csalódottan léptem vissza a próbafülkébe. Több ruha próbálás után meguntam hogy Andy szinte semmire se bólintott rá.
-Köszönöm a segítségük. Indulhatunk?-néztem Andyre aki bólintott.

☆☆☆

Türelmesen várok hogy kijöjjön a próbafülkéből. Nem akartam itthagyni. Féltem őt az emberek szavaitól és a tekintetétől. Úgy próbálja mutatni hogy a történtek után őt semmi se töri meg de mindez hazugság. Láttam a szemeiben hogy az utcán tett megjegyzések egy cseppet sem peregtek le róla...ellentétben még magában kereste a hibát. Ő ártatlan, aki beleesett egy kibaszott hatalmas csapdába és most én vagyok az egyetlen aki a létrát tudja nyújtani neki hogy képes legyen kimászni onnan.
A gondolataimból felébredtem mikor megláttam őt.
Egy meseszép ruhát viselt. Bár meglehet hogy azért találtam olyan tökéletesnek mert ő viselte. Csodásan kiemelte az alakját és szinte tündökölt benne.
Azonnal tudtam ha ebbe bárki is meglátja vérszemet kapnak. Így azt hazudtam neki hogy nem tetszik a ruha. Pedig ha tudná mennyire a retinámba égett vele.
A következő ruha....bassza meg. Rövid, fehér ruha ami alól tökéletesen látszik a napbarnított bőre. A keblét rejtélyesen takarja csak és...nem. Nem engedhetem hogy ilyet felvegyen bármikor is nyilvánosság előtt. Elég nekem megvívnom a harcot azzal a rohadék Hansennel, még az kell hogy mások is vérszemet kapjanak és ellenem forduljanak Raelynn miatt.
Látom az arcán a csalódottságot. Főleg miután az összes ruhát leszavaztam. Vagyis....csak előtte.
-Hölgyem....-szóltam az eladónak.
-Tessék Mr. Barber.
-Mindegyik ruhát ami egy picit is tetszett a feleségemnek csomagolják be. Megveszem. Sőt...azt a részleget teljes egészébe kérem.-mutattam a kezemmel irányába.
-A fehérneműket?
-Mindet. Eltudja képzelni milyen éjszakáim lehetnek egy ilyen szexi feleség mellett igaz?-az eladó zavarba jött de ez volt a célom. Azt akartam hogy mindenki rohadtul irigyelje Raelynnt és azt hogy a tenyeremen hordozom.-Szállítsanak mindent a házamba. Világos?-bólintott és már el is viharzott mellőlem. Addigra Raelynn is végzett.
-Indulhatunk.
-Nem veszel semmit?-kérdezem.
-Mindet leszavaztad.-motyogta.-Köszönöm a segítséget.-mondta az eladó felé aki egy bólintással jelezte nekem hogy értette mi a feladata.

☆☆☆

Még pár üzletbe berángatott Andy de teljesen elment a kedvem. Ő akarja hogy ruhát próbáljak erre mindet leszavazza. Kissé csalódottan tértem vissza ,,haza". Azt hittem a vásárlás picit majd feldobja a kedvem de nem így lett.
-Raelynn...-szólt utánam Andy miután látta hogy az emeletre készülök.
-Tessék.
-Van egy meglepetés neked a szobában. Remélem hasznát veszed majd.
-Remek.-motyogtam ahogy tovább vettem a lépcsőket. A szobába lépve megláttam a rengeteg szatyrot a boltokból ahol jártunk. Mi a fene ez? Az egyikhez lépve megpillantottam a ruhákat amiket a boltban próbáltam. Ezek meg mégis hogy kerültek ide? Nem...azt mondta egyik sem áll jól? Majd megláttam egy dobozt egy borítékkal a tetején. A borítékot kinyitva egy apró mosoly kúszott az arcomra.
,,Mindegyik mesésen állt rajtad. De ha lehet csak előttem hord őket. Nem akarom hogy mások is az én feleségemről álmodjanak. A dobozban az én személyes ajándékom. Remélem tetszik."
Kinyitva a dobozt egy apró kacaj tört fel belőlem.

Andy Barber...te rohadék. Ebben ugyan soha se fogsz engem látni.

*Kérlek szavazzatok ha tetszett és iratkozzatok fel az oldalamra ❤️*