Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

14.rész

Miután végeztem a melóval elmentünk a közeli parkba. Sétálgattunk, Aurora meg édesen megfogta mindkettőnk kezét.
Míg Noah és Aurora egy mesét taglaltak én pont meghallottam két idős néni beszélgetését, akik minket néztek.
-Milyen fiatal pár!-csodálkozik a bal oldalon lévő néni
-Mi is voltunk ilyenek csak mi előbb élveztük az életet aztán vállaltunk gyereket. De milyen helyesek.-mondta a jobb oldali idős nő
-Igen azok, nem mostanában volt ilyen jóképű a férjem.-picit elvörösödtem miközben Noahra pillantottam
-Miaz Amelia?-kérdezte Noah és az arcomat kémlelte
-Semmi-semmi. Nézd Aurora egy fagyis kocsi!-kerültem ki a kérdést és a lányommal előre siettem. Vettünk mindannyiunknak a nyalánkságból majd visszamentünk Noahhoz.
-Apa-apa megkóstolhatom a tiédet?-kérdezte Aurora könyörgő tekintettel
-Persze hercegnőm, én addig lopok anyáéból.-oda adta a fagyiját a lánynak majd hirtelen belenyalt az enyémbe -Ez fel idéz pár emléket.
Nem tudtam megszólalni majd láttam, hogy az egyetlenem tiszta fagylalt. Gyors legugoltam és törölgetni kezdtem az arcát.
-Anyaaa hagyj! -probált megszökni, ami sikerült is neki azzal, hogy Noah felvette
-Had legyen maszatos, még kicsi.-Noah válasza után csúnyán néztem rá -Jaj ne nézz így, ne mond, hogy te gyerekként nem voltál minden tizedik percben koszos vagy maszatos.
-De csak nem volt ott az anyám, hogy megtisztítson.-feleltem úgy, hogy csak a férfi hallja
-Tényleg megyünk majd a nagyihoz anya?-kérdezte Aurora mire ráemeltem a tekintetemet. A szája szélét és az orrát kék fagyi fedte be, de végül csak mosolyogtam rajta.
-A hétvégén mehetünk, de Mich bácsi nem biztos, hogy itthon lesz.-feleltem
-Felhívjuk, hogy mikor jön haza?
-Ha haza mentünk akkor beszélünk vele.
-Tudja, hogy ők ig..-nem engedtem, hogy befejezze mégha suttogva kérdezte is, belecsíptem az oldalába
-Áú.-kiáltja és értetlenül néz rám, de én csak egy kissé morcos tekintettel válaszoltam
Aurora előre rohant egy kicsit leülni egy padra.
-Nem, és nem is akarom, hogy mostanában megtudja. Úgyse fogja ismerni őket személyesen. - feleltem hidegen és Aurora után mentem a témát egy jó időre lezárva
-Apa találkozhatok a tesóddal? - érdeklődött édesen Aurora mikor Noah is csatlakozott hozzánk
-Persze, legtöbbször úgyis csak lustálkodik az apartmanban. - felel nevetve, de az én mosolyom hamar lekonyult. Vajon az a szegény lány is ott van még velük úgy, hogy nincsenek együtt? Komolyan rosszul érzem magam ez miatt.
-Anya! Anya jól vagy? - rázott vissza a valóságba Aurora
-Persze kicsim, ne haragudj..-egy pillanatra Noahra néztem, aki aggódva figyelt engem majd a lányomra néztem és elgondolkodtam..újra. Szüksége van rá. Nem lökhetem el magamtól, mert csak baj lesz belőle.
-Szerintem induljunk haza, anya biztos fáradt. - szólal meg Noah és fel áll, kezében Auroraval
-Mi, nem-nem vagyok fáradt..csak elkalandoztam kicsit fejben. De valóban haza kéne már mennünk. - mosolyogtam rájuk majd haza sétáltunk. Útközben beszélgettünk, sztorizgattunk Noahnak Auroraval.
Mindenki csak mosolygott és nem gondolt arra, hogy mi lesz később.. Csak élveztük a pillanatot, ami hamar elszállt sajnos.

-Apa fürdetnél ma te? - kérdezte miután kiszálltunk az autóból és a kezeit összekulcsolva lehajtotta a fejét, lábával meg egy földön lévő kavicsot csesztetett
-Hát nem tudom hercegnőm. Mikor szoktál fürdeni? - kérdezte az utóbbit inkább tőlem, mint sem a csajszinktól
-Körülbelül egy óra múlva, de.. Ha van valami dolgod akkor most is fürödhet.-válaszolok miközben kinyitom a bejárati ajtót
-Nem, nem dehogy. Nekem akkor is jó csak fel hívom Helénat, hogy tovább maradok. - vágja rá Noah és Aurorat letéve a földre, arréb megy egy kicsit. Én addig lepakoltam a táskákat majd levettem a cipőmet és a csillagomét is.
-Életem szomjas vagy? - kérdeztem a hűtőnél állva
-Igen.-válaszolja Aurora és Noah is, amin picit meglepődtem és a férfira is néztem, aki még mindig telefonált. Aurora meg egy nagy vigyorral nézett vissza rám. Megráztam a fejem, kivettem a narancslét és töltöttem mindkettőjüknek.
Auroraval leültünk az asztalhoz míg ő ivott és nem sokkal később Noah is csatlakozott hozzánk.
-Jaj ez a lány! Unatkozik és kivan akadva, hogy én itt vagyok veletek míg ő ott "szenved". - Auroraval felnevettünk, ahogy Noah magyarázott imitalva húgát
-Ebben hasonlítotok, mindketten imádtok túl dramatizálni dolgokat. - Noah csak megforgatta a szemét és elment ő is le venni a cipőjét - Pizsit is apa válassza?
-Igen! - kiáltja majd az apjához rohan és húzni probálja a szobája felé
-Hát, ha ez rajtam múlik akkor fölsőben és bugyiban alszol vagy úgy, mint anya régen. - a végét halkan felém mondta
-Nem fogod megélni a holnapot. - megyek mellé és a füle melett suttogtam
Nem tudott Noah reagálni, mert Aurora kivágta a szekrénye ajtajait.
Elkezdtek válogatni és Noah egy fehér rövid ujjút választott, amin egy cuki avokádó díszelgett és a rövid nadrágján meg sok pici avokádó.
Míg Noah megcsinálta Auroraval a fürdőjét addig én is átöltöztem.
Egy fekete trikót kaptam magamra és egy szürke cicanadrágot.
Mire visszamentem a kád már majdnem tele volt vízzel és habbal.
-Mért engedtél ennyi vizet? - kértem számon Noaht kissé mérgesen
-Nyugi anya, akarta és gondoltam, hogy most az egyszer mért ne. - válaszolt nyugodtan Noah majd rákacsintott Aurorara, aki csak vigyorgott
Nem tudtam mást csinálni szóval, amíg ők beszélgettek én elő vettem Aurora samponját, a haj ápolóját és a törülközőjét. A törülközőt Noah vállára raktam majd a másik terméket meg a kezébe adtam.
-A lila a sampon és a fehér a haj ápoló, azt majd mielőtt kijön akkor kell felrakni. - mondtam majd helyet foglaltam a kád szélén
-Egyéb dolgot nem kell rákenni? - kérdezett vissza a flakonokat nézve
-Egy sprét kell majd ráfújni a hajára, de azt később. Azért kell ennyi minden rá, hogy egészséges legyen a kis haja.. Meg fésülhető. - magyaráztam neki mire csak megrázta a fejét
-Apa is itt fürdik?-kérdezte hirtelen Aurora, amin picit meglepődtem
-Majd talán máskor kicsim. - nem néztem Noahra miközben beszéltem
Erre még nem állok készen.
-Talán egyszer, rendben? - Noah kérdésére Aurora bólintott és folytatta a játszást egy hajóval
-Addig nem alszok itt míg te azt nem mondod, hogy lehet róla szó. - mondta halkan Noah mire hálásan néztem rá
Miután a lujza végzett a pancsolással Noah felöltöztette és elkezdtünk vacsorát készíteni.
-Hé apa te is eszel velünk? - kérdezte Aurora miközben az általam kipakolt zöldségeket mosta a pulton ülve és rakta bele egy tálba
-Öhm, ha nem gond? - nézett rám kérdőn Noah
-Ha otthon annyira nem hiányolnak felőlem maradhatsz. Görögsali lesz a menü. - felelem és segíteni kezdek a lányomnak
-Oh egy kis hazai ízek na meg borzasztó kíváncsi vagyok, hogy hogy tudsz főzni. - mondta Noah majd leült az asztalhoz
-Tudod a szüleimnek van egy étterme, szerinted mégis mit csináltam ott? Meg ehhez nem kell valami nagy főző tudás. Még te is megtudnád csinálni. - hangom kissé gúnyos volt, de, mint mindig Noaht ezt nem érdekelte. Csak Aurorat nézte, ahogy adogatta nekem a zöldségeket, hogy felszelhessem.
Miután elkészült a vacsora neki álltunk enni. Noahnak szerencsére nagyon is ízlett az étel. Bár ez semmi különleges nem volt csak egy szokásos kis kaja számunkra az életemmel.
Auroranak meg nagyon tetszett, hogy az apja fürdette, evett velünk és, hogy meg is dícsérte őt.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro