The misbehaving Tesseract
Már csak ketten maradtak együtt, Fury meg Caitlyn. A nő csendben megállt az Igazgatóval szemben, aki egy tapodtat sem mozdult azóta, hogy Hill elment csak fürkésző tekintettel nézte végig a másikat. Kissé kínosnak érezte a Közlegény a légkört, de hamarosan ez is elszállt, amikor Fury megszólalt.
- Közlegény, nagyon esélyesnek tartom, hogy remek ügynök válik magából, ha használja a képességeit. Talán még jobb is lesz, mint az anyja. De hallgasson mindig Coulson-ra vagy rám. Mi tudjuk mi a jó a S.H.I.E.L.D.-nek és magának is. - ezt biztatásnak szánta, mert egyből egyre több önbizalma lett a lánynak.
Ez tényleg Tony hatása volt. Valóban rengeteg olyan tulajdonsága lett az elmúlt pár évben a lánynak, melyek kiköpött Tony Stark jellemzői voltak. Magában kuncogott a férfira gondolva, de kívülről, csak egy elhúzott félmosolyt mutatott az előtte állónak.
- Most pedig - szakította félbe a gondolatmenetét az Igazgató. - Mondjon el mindent arról, amit látott.
Elkezdett besétálni a terembe, ahol már nagyban vizsgálták a kocka viselkedését. Mindenki hevesen próbálta megfejteni a kockát, de még inkább megoldani a helyzetet. Caitlyn követte a befelé haladó férfit miközben belekezdett az összefoglalásba.
- Nem láttam semmit, ami beindíthatta a kocka működését. Senki nem jött be, Selvig is tiszta. - a doktor felé nézett, amíg Fury megállt a Tesseract mellett. - Se hívások, se üzenetek. Barton is megerősítheti. - a fent fészkelő ügynök irányába bökött, aki ebből mindent észrevett, de nem mozdult a helyéről. Fury odahívta a doktort, amíg Caitlyn lehívta Barton-t az adóvevőn.
- Igazgató! - szólalt meg elsőnek Selvig, amikor Barton megérkezett fentről. Ő és Caitlyn a háttérbe húzódtak, amíg a doktor és az Igazgató beszéltek, s hallgatták kettejük eszmecseréjét.
- Mi az, amit biztosan tudunk? - kérdezte Fury.
- Hogy a Tesseract rosszalkodik. - vallotta be a doktor nem tudva mit mondhatna még a kocka viselkedéséről. Ezt humorosnak találta a fiatal nő, így ha hangot nem is adott ki, de a szája mosolyra húzódott.
- Ezt viccnek szánta?
- Nem ez egyáltalán nem vicc, a Tesseract nem csupán aktiválódott, de önállósodott is. - fogalmazta meg leegyszerűsítve Selvig. Tovább sétáltak az Igazgatóval a sorok között, ahol a többi doktor képernyőik előtt ült fejtegetve a hirtelen feltámadt rejtélyt.
- Gondolom próbálta lekapcsolni.
- Sok energiaforrásra van. Megpróbáltuk lekapcsolni, de visszakapcsolta magát. Ha eléri a kritikus szintet...
- Felkészültünk erre, Doktor, - vágott a doktor szavába az Igazgató. - az űrből nyerünk energiát.
- Csakhogy nem fog menni. A számításaim még nem véglegesek. A kocka interferenciát és sugárzást okoz és nem ártalmas, alacsony szintű gamma sugárzást. - a doktor sóhajtott egyet, kimerítve információtárát. Felhúzta a vállát jelezve ezzel, hogy mást nem tudott meg, de még dolgoznak rajta.
- Az ártalmas lehet. - Fury és Selvig végre abba hagyták a másik két ügynök számára érthetetlen fecsegést és az Igazgató Barton felé fordult, amíg a doktor elment ellenőrizni az adatokat egy fehér köpenybe bújtatott szőke hajú, kontyos nőhöz. - Tud valamit mondani a kockáról? Mi indíthatta be? - Barton fellépett a kocka elé és Fury meg Caitlyn követték őt.
- A teremben nem járt senki, amíg figyeltem. A kutatók és Selvig is tiszta. Bármi történt is nem ezen a végén volt. - a sólyomszemű összekulcsolta a kezét a mellkasa előtt és intenzíven kezdte nézni a kék, fénylő eszközt.
- Ezen a végén? - tájékozódott tudatlanul az Igazgató.
- A kocka egy átjáró a világegyetembe. Az átjárók pedig mindkét végről működnek. - a nő szólt közbe, magyarázva Barton állítását. A másik kettő hátra fordult, hogy rá nézzenek. Fury elégedetten, mindentudóan nézett rá, Barton pedig helyeselve bólogatott.
A kocka hirtelen kék fénycsíkokat kezdett kilövellni magából, amelyeket közepes rengések követtek. Ez egyre jobban fokozódott és a kocka is nagyobb sávokat lőtt ki magából, majd egy spirálba gyűltek össze, ami egy hatalmas kék fénysugár kíséretében egy ragyogó portált hozott létre. A térben megjelent körben kavarogtak a kék csíkok, egyik világosabb vagy sötétebb, mint a másik.
Ahogy belenézett az átjáróba, Caitlyn látta a világűrt és a sok százezer csillagot, melyben elveszve észre sem vette, hogy egyre közelebb sétál a bejáratához. Amikor észbe kapott már csak körülbelül öt méter választotta el a hatalmas kék égtől, mely tele volt több ezer ragyogó ponttal.
Megállt ott, ahol volt észrevéve a közelséget és várta a folytatást, amely egy hullámként át is söpört rajta. Hátra hőkölt, de megtartva egyensúlyát, állva maradt, csak egy-két lépést hátrált.
Miután elmúlt a fény egy alakot lehetett kivenni a kékségből. Először guggolt, majd fél térdre emelkedett és felpillantott az ott tartózkodó emberekre. Férfi volt az biztos és furcsa ruhákba volt öltözve, mintha ő egy másik bolygóról származott volna.
Caitlyn csupán pár lépésre volt vele szemben, s érzékelve a bajt elkezdett hátrálni, amíg a fegyveres őrök egyre közelebb mentek. Már biztonságban éreztem magát, amikor mögéjük került és a két másik szervezeti tag mellé ért.
Fury és Barton meg-vagy-te-huzatva nézéssel vonták kérdőre szavak nélkül az előző merész tette miatt. Nem tudott mit válaszolni, mert ő csak kíváncsi volt az univerzumra, melyet csodálatosan lenyűgözőnek talált. Bár belül úgy érezte ő már járt ott és ismeri a kilenc világ néhány helyét.
A férfiak levették róla a tekintetüket és az új jövevényt tüntették ki becses figyelmükkel. A férfi már lassan fel egyenesedett és hirtelen összetalálkozott a tekintetük Caitlyn-nel.
Ő mintha meg lett volna lepődve összehúzott szemöldökkel bámult a lányra. Az arckifejezés kiváltója nem értette a reakcióját, de az a kifejezés hamar átváltozott vigyorgóvá.
Ez gyorsan elrontotta az ördögien jóképű arcát. Caitlyn hirtelen belegondolt, mi futott át az agyán, majd jól le is szidta magát a fejében. Most már megbizonyosodott róla, hogy a rosszfiúk nem csak a filmekben, de a valóságban is irtózatosan jól néznek ki. Most viszont azt kívánta bárcsak ne ez lenne a helyzet az ellenségükkel.
A magával folytatott vita végeztével meghallotta Fury hangját, aki elég merész volt ahhoz, hogy irányítani próbálja a jövevényt.
- Uram, kérem, tegye le a lándzsát! - ez a kérés sajnos az ellenkezőjét váltotta ki a férfiból.
Amikor Fury oly kedvesen tájékoztatta, hogy van egy lándzsa a birtokában ő tanulmányozni kezdte azt, majd utána használta is. Egy ügynököt megölt első próbálkozásra, majd elrúgta a közelében lévőt, aki neki esett a fal egy kiugró részének és annak sarkában eltörte a gerincét.
A fekete hajú, nyúzott képű férfi elemezni kezdte a környezetét.
Caitlyn mindezt a Tesseract állványa mögül látta, ami mögött lebukva próbáltam nem magára vonni a figyelmét, melytől így is kirázta a hideg. Sajnos nem sikerült elkerülnie a férfit, mert ő udvariasságból arra felé vette az útját, amerre a nő volt a kocka mögött.
Ahogy mellé ért megint találkozott a tekintetük. Az ügynök nem merte levenni róla a tekintetét, mert aggódott, hogyha elfordul, talán akkor akarja megölni őt. Egyre közelebb jött, a lány pedig próbált hátrálni, de a mellette fekvő kiütött Fury ebben megakadályozta. Amikor elérte a férfi testét látta, hogy a noszogatására sem tér magához, így biztos elájult.
Mikor Caitlyn visszafordult a félelem kiváltójához a fekete hajú megállt előtte, letérdelt és finom mozdulattal megcirógatta az arcát. Ez kis undort váltott ki a nőből, de mégsem húzódott el. Nem értette miért, de jólesett az érintése, mégis fanyarú arcot mutatott.
- Nagyon hasonlítasz rá. - motyogta miközben fürkészte a nő tekintetét valami után kutatva. A szeme követte az övének a mozgását, mely egyik szemgolyóról a másikra vándorolt át.
- Kire? - kérdezte az ügynök olyan halkan, hogy csak ő és a férfi hallhatta. Meglepődve hátra lépett a simogató és elengedte Caitlyn arcát, hogy felegyenesedhessen. Érthetetlen módon a lány hiányolta a közelségét, de ugyanakkor nagyot sóhajtott, hogy az távozott a közeléből.
Egy utolsó pillantást vetett a lányra, majd elfordult és Barton felé vette az irányt. Amikor magához tért a kábulatból visszafordult az Igazgató felé.
- Uram, uram kelljen fel! - megrázta, ezzel is tovább próbálkozva a férfi felébresztésében, majd szerencséjére sikerült magához térnie. Gyorsan fel is állt, majd együtt nézték végig, ahogy a jövevény a lándzsája egyetlen érintésével lefegyverezte Barton-t. Az ügynök nyakán kék csíkok kúsztak felfelé és a szemében egyesülve átváltoztatták a maguk színére.
Ezt követően a két tiszta elméjű egymásra nézett zavarodva, majd Fury, mivel rajta volt kesztyű, kivette a Tesseract-ot a keretéből és egy biztonságos aktatáskába tette. Caitlyn addig azt figyelte, hogy még egy emberük tehetetlen bábbá válik. Fury már indult is volna a lány pedig követte is a kijárat felé, de egy hang megállította őket.
- Kérem, ne.
Az elbűvölően különleges akcentusa is csak hozzátett a külső jegyeihez és még vonzóbbá alakították a férfi képét Caitlyn számára. Ledorgálta magát, hogy miért kell ilyenekre gondolnia egy veszélyes helyzetben, de még a leszidására sem volt idejük, ki kellett jutniuk a hamarosan beomló épületből.
- Szükségem van rá. - a férfi feléjük fordult, aki most már Caitlyn-nel találta szembe magát. A nő nem bírt mozdulni, megint a velejéig hatoló pillantás fogságába esett. Az Igazgató még mindig háttal volt neki és a válla fölött beszélt hozzá.
- Ne csináljon még nagyobb bajt.
- Már hogyne csinálnék? - nézett Fury után. - Azért jöttem ide olyan messziről. - ez már felkeltette az Igazgató figyelmét, így most már ő is szembenézett a férfival. Az kihúzta magát és fennhangon dicsőítette jellemét. - Loki vagyok, Asgard-ból. És fennkölt céllal érkeztem a Földre.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro