Miután távozott az utolsó férfi is a barna hajú ügynök a rámpához lépett, majd a kóddal egyből be is zárta azt. Visszatért a vezetői helyére, majd visszakapcsolta a társának átirányított vezetést a saját kormányához és egy szó nélkül megfordítottam a gépet, mielőtt az orosz megtehette volna. Natasha nem kérdőjelezte meg, de mégis látta az arcán a kétkedést.

Amikor Caitlyn a rádión nyomogatott valamit, amit nem értett már kíváncsi is lett. A Közlegény hirtelen felpattant, megállt a rakteret és az irányítást elválasztó vonalon és a mennyezetből elővarázsolt egy monitort. Az csak egy fekete fémkeretből állt, ami egy üveglapot tartott és azon pár gombnyomásra megjelent egy számítógéphez hasonlítható kijelző. Ezzel meglepte társát, aki most már nem bírta magában tartani a kérdését és inkább feltette.

- Mit ügyködsz te a quinjet-en? Nem a fiúkat kellene megmentenünk? - mivel a másik ügynök még arra koncentrált, hogy képet varázsoljon a hátuk mögött lehajtott képernyőre, ezért a vörös hajú egy kis gondolkodás után elkuncogta magát és folytatta a tudakolást. - Vagy már nem aggódsz annyira a tiedért?

A sürgölődő megrökönyödött egy pillanatra, de hogy ne adja meg neki az elégedettség érzését inkább meg se szólalt, hanem folytatta tovább a munkáját. Caitlyn aggódott a fiúk miatt, de legjobban az esetleges Steve-vel történő balesetek zaklatták fel. Pont ezért ügyködött olyan serényen. Pár másodperc múlva felvillant a képernyő és Thor arca került vele szembe.

Hátrafordult vigyorogva, mosolyával jelezve, hogy megcsinálta. Intett a társának, hogy hagyja ott a vezérlést és bízza csak a gépre a navigálást. Nat betáplálta az útirányt a gépbe, majd az átváltott robotpilóta segítségével folytatták az útjukat, amíg figyelték az eseményeket élő közvetítésből.

- Ezt meg hogy csináltad? - egy kis ámulatot vett észre a másodpilótája hangjában, amikor mellé lépett. Ez előttük lefolyó jelenet éppen Thor arcának találkozása volt a Vasember páncél öklével.

- Tudod, hogy Stark-nál voltam beépítve egy évig. Ott azért felvettem pár hasznos tudást a playboytól. - a barna hajú rámutatott a képre, amin éppen az ég látszott és szikrák csaptak ki a keret széléből. - Azt látjuk, amit Tony, de ő nem tudja, hogy a fejében vagyunk. Meghekkeltem a kameráját egy kis belső segítséggel. Ne mond el neki, de Jarvis mindig is az én oldalamon állt. - elkuncogta magát az emlékeken, hogy akkor és még most is segített neki bármiben az AI. Szoros kapcsolatot alakított ki vele, amíg egy légtérben éltek. Még akkor is, ha egy mesterséges intelligencia az egyik közeli barátai közé tartozott.

Némán követték az események lefolyását. Tony visszaküldte Thor-ra a villámai erejét, majd felrepültek az égbe és a fáknak csapódott a testük. A körülöttük lévő fák szinte szálkákká törtek, össze vissza hevertek ezzel a harccal kialakított síkfelületen az ágak. Egy fenyőfa kettévágásával landoltak újra, amikor a rádióban megszólalt egy új hang. Egy pajzs ütötte meg a két harcoló fejét és mellkasát. Steve jelent meg a képben egy magas kivágott fán, majd leugrott onnan és szembenézett az istennel.

- Elég ebből! - felnézett először a milliárdosra, aki nem mozdult vagy szólalt meg, de felé fordulva maradt, majd az istennek szegezte a kérdéseit. - Nem tudom milyen céllal érkezett...

- Hogy véget vessek Loki ámokfutásának. - türelmetlenül szakította félbe az idegen férfi, akin látszódott, hogy nem igazán van kedve cseverészni, amíg a testvére szabadlábon van. Az emberiségen jött segíteni, de most pont ők állják útját a célja elérésének.

- Bizonyítsa be. Tegye le a pörölyt. - a két nő izgalommal és félelemmel telien várta, hogy alakulnak a dolgok. Caitlyn azért jobban aggódott, mint vörös hajú társa. Féltette Steve-et és Tony-t, de ugyanakkor tudta, hogy mind a ketten képesek megvédeni magukat.

A képernyőn jártatta a szemét végig, mintha keresne valakit. Egy másik része még valakit féltett, és amikor egy pillanatra meglátta Loki-t, aki az egyik magaslat tetején pihent és ugyanúgy követte a párbajt, mint a két ügynök kifújta a visszatartott mély levegőt és megnyugodott. Valahogy érzékelhette a lány e részének érzelmeit és a képernyőn keresztül szemkontaktust létesített a Közlegénnyel. Ezen kicsit hátrahőkölt, de nem engedte, hogy eltérítse az igazán fontostól.

- Uhm... nem, nem fogja. Imádja a pö... - a képbe Steve tiszteletet parancsoló személye került vissza, akit a géniusz éppen nézett. Tony nagy szájának már megint meg lett a következménye, mert a szőke leütötte őt a kalapácsával és a földre kényszerítette ezzel.

- Azt akarja, hogy tegyem le a pörölyt?! - mintha egy kisgyereket hallottak volna meg a quinjet-ben tartózkodók, aki nem akar elszakadni a játékától.

Mindketten megforgatták a szemüket a jeleneten. Natasha a szeme sarkából vette észre, hogy társa is ugyanúgy tett, mint ő és ezen elvigyorogta magát. Caitlyn tekintete találkozott barátnőjéével és nem tudta megállni, hogy ne mutassa felé az övéhez hasonló vigyorát. Az orosz kém örült, hogy most már a barna hajú ügynök is el tudta engedni magát és nem olyan merev, mint a küldetés elején volt. Tudta, hogy csak idő kellett neki.

Thor a felszólításnak nem tett eleget, előre lendült és a pörölyét átjárta a villámok elektromossága. Steve felkészült a támadásra és bízva az új pajzsában maga fölé emelte és így óvta a testét. Caitlyn-re gondolt, ahogy eltakarta magát, volt benne némi kétség a működését illetően, de tudta, hogy a lány meg akarná védeni őt és nem fordítva, tehát nem volt mitől tartania. Amikor a két eszköz találkozott egy hatalmas lökés hullám hátradobta az ott tartózkodókat és megint az eget látták a közvetítést figyelők.

Ahogy Stark felkelt és a másik kettő is, Thor lenyugodni látszott és körül nézve meglátta, milyen pusztítást végzett a fegyverével. Úgy tűnt elég volt neki ennyi tombolás és nem tervezett a közeljövőben újra a Kapitányra vagy a Vasemberre rontani.

A Közlegény magában diadalmasan ujjongott, hogy a Kapitány milyen erővel rendelkezik, és nem lehetett vele packázni, mert a másik fél bánta volna meg. Ugyanakkor megkönnyebbült, hogy a pajzs megvédte, hiszen egy földönkívüli fegyver ellen nem tesztelték a vibránium-ot, így nem lehetett biztos benne, hogy kibírja a támadást. De mivel bízott benne, ezért kellemesen csalódott.

Örömmel zárta le a közvetítést, majd visszatolta a leengedett képernyőt és visszatért az ülésbe. Visszakapcsolta a manuális irányítást, mert időközben le is szálltak egy közeli erdőrészben, hogy ne a levegőben kelljen várakozniuk.

- Most, hogy ezt lerendezték megyünk önökért. - bár ne rakta volna el olyan hamar a képet, mert most nagyon szerette volna látni Tony megdöbbent arcát.

Fogalma sem volt az egészről, főleg nem arról, hogy mindezt Caitlyn csinálta. Thor megdöbbenve kereste a hang forrását és nézett körül, hogy talál-e még egy emberi lényt, de csalódnia kellett. A nő hangja a háborús hős rádiójából és a zseni páncélja felől jött.

- Vettem. Várjuk a gépet. - Steve férfias hangja szólt bele a rádióba, melytől a hallgatója karján végig futott a hideg. Elvörösödött az arca, ahogy kikapcsolta a quinjet rádióját és visszatért a vezetéshez. A társa viszont észre vette a bekövetkezett színváltozást, melyen elégedetten mosolygott a pilóta kellemetlenségére, mert még sötétebb árnyalatba váltott át az orcája.

Csak pár percig tartott odaérniük a helyszínre, ahol már várta őket a négy férfi. Amint leszálltak Caitlyn kiugrott a székéből és a rámpához sprintelt, hogy kinyithassa a várakozóknak. Amint kinézett látta, hogy mindannyian egymás mellett sorakoznak.

Loki kezéről lekerült a kilincs, de a gépben egy újabb pár várta, hogy feltehessék rá. Thor tartotta a testvére karját, majd minél hamarabb bevonszolta a gépbe, hogy ne szökhessen el. Tony megveregette a lány vállát, aki egy oldal ölelést adott viszonzásul, de akit a legjobban várt az még hátra volt.

Steve lassan közelítette meg a bejáratot, járás közben lehúzta a maszkját és visszaigazította a hátára. A pajzsot még mindig a kezében tartotta, de ez cseppet sem zavarta Caitlyn-t abban, hogy megölelje a férfit. Tudatni akarta vele, hogy ő most neki fontosabb, mint bárki más és az előző ölelkezés Stark-kal csak baráti volt. A hirtelen kontaktus meglepte a szuper katonát, és a tekintete az előtte álló emberekre meredt.

Tony elégedetten húzta el a száját, de ugyanakkor gyorsan el is fordult. Loki és Thor túlságosan el volt foglalva egymással, hogy észrevegyék ezt a másik jelenetet. Natasha egy pillanatra pillantott hátra, de akkor is csak a mosolyát lehetett észre venni. Steve végre megnyugodott és elengedte a pajzsot, hogy minél csendesebben csússzon az ülésre, és viszonozta a lány gesztusát.

- Örülök, hogy jól van. - a Közlegény a férfi fülébe suttogott, amitől végig ment a hideg a Kapitány hátán, de nem azért, mert taszította, éppen ellenkezőleg, kellemes csiklandós érzés terült el benne. Mindaddig így maradtak, amíg nem éreztek egy újabb hideg szellőt befújni a gépbe és Caitlyn elhúzódott, hogy bezárja az ajtót. A lehető legnagyobb mosoly jelent meg az arcán, ahogy engedte, hogy a férfi leüljön egy helyre.

Miután becsukta a rámpát visszament a helyére és a Kapitány előtt elhaladva egy kihívó kacsintást mutatott a férfinek. Mint a katona, úgy a lány is újra elvörösödött, ahogy megközelítette a vezérlőt.

Nat az állapotára való tekintettel inkább átvette az irányítást, nehogy lezuhanjon a gép a társa ábrándozásai eredményeképpen. Rádión tájékoztatta az Igazgatót a küldetés végrehajtásáról és a rövid időn belül várható érkezésükről.