Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

2.rész

Péntek este a hotel szobában:
A délutánom nagy része eseménytelenül telt. Magdával megbeszéltük az interjún történteket, bár nem mertem neki mondani, hogy meghívtak egy buliba, először Ritával akartam megbeszélni, de egyből mikor hívtam gyorsan csak felvett és mondta, hogy majd este hív.
A jövő heti programjaimat böngésztem, közben pedig zenét hallgattam, mire láttam, hogy Léna videóhívást kér, így felvettem.
- Szia! - integettem álmosan a kamerába.
- Mesélj el mindent! - kezdte. - Annyira helyesek élőben is, mint amúgy? Milyenek voltak? Úristen, mesélj - hajolt közelebb. Felnevettem. Teljesen érthető volt a túlbuzgósága, hasonlóan tettem volna, ha ő van ilyen helyzetben.
- Először is: Helyesebbek. Másodszor: Aa nagyon kedvesek és közvetlenek, meg viccesek. Úristen... - és elmeséltem neki az egészet az elejétől a végéig. Ő meg csak hallgatta, hallgatta, olykor együtt fangirlködtünk a történteken.
- ...szóval elkérte a számom, hogy majd megbeszéljük a részleteket. - fejeztem be a mondatom, mire a barátnőm feltette a mutatóujját.
- Na várjál-várjál Y/n! Azt ugye vágod, hogy az egészből amit elmondtál, egyértelmű,hogy a drága Rapmonsterünk flörtölt veled - vonta le a következtetést. Egyből rákvörössé vált az arcom.
- Nem,dehogyis semmi ilyesmiről nincs szó, csak kedves volt egy rajongójával. - ráztam meg a fejem.
- Ó, ennyire még te sem lehetsz kishitű! Még a számodat is elkérte! - háborodott fel. És erre a mondatára, jött egy üzenetem egy ismeretlen számról. Rányomtam.
péntek, 20:36
Szia! Most jutott eszembe, hogy te megadtad a számod, de én az enyémet nem... Most tök ijesztő lehet, hogy egy idegen számról kaptál üzit. De én vagyok az Rm. 😅🐨
Hatalmasat dobbant a szívem, mikor elolvastam a sorokat. Mert ÚRISTEN, RÁMÍRT A BIASOM. Mégis mikor csöppentem bele egy klisés tini-regénybe?
- Most mi vaaan? Y/n? A FÖLD HÍVJA Y/N-T! - kiabált Léna.
- ... Rámírt - böktem ki.
- Kicsoda? - értetlenkedett
- Rm... - néztem le a padlóra. Léna sikítani kezdett. Fel kellett neki olvasnom az üzenetet, majd úgy döntöttünk ideje válaszolni.
péntek, 20:45
Szia! ^^ Nem mondanám, hogy megijedtem, de eléggé megleptél. 😮
Még beszélgettünk kicsit, aztán, mikor letettük Léna a lelkemre kötötte, hogy értesítsem majd a fejleményekről.
péntek, 21:05
Gondolom.🤣Na és, mi jót csináltál a mai adás után? 😇
Mosolyogva gépeltem be a választ.
péntek, 21:07
Miután feldolgoztam, mi történt😝 nézelődtünk a főnökömmel a városban, majd megbeszélésünk volt és jöttünk vissza a szállodába. Neked mi volt a program? 😌
péntek, 21:10
Szóval zsúfolt volt. 🙌🏻 Hát mi próbáltunk, meg voltak felvételek is.
péntek, 21:11
Run Bts? 🤔😮
péntek, 21:13
Nem árulhatok el minden titkot😉
péntek, 21:15
Ó, értem értem 😎. És mikor végeztetek ezekkel?
péntek, 21:17
Olyan fél 8 körül, aztán még edzettünk, azzal meg én most végeztem.
péntek, 21:18
Woow, durva napirendetek van tényleg. 😮 Hatalmas elismerésem 🙏🏻
péntek, 21:20
Ugyan,megéri😌 Persze, sokszor nehéz, de álmodni sem mertem volna ilyen életről.
péntek, 21:22
Ez egyszerre nagyon aranyos, és olyan mint egy jól betanult válasz 🤔🤭
péntek, 21:23
Megfogtál riporter lány! 🧐De nem, ezt teljesen őszintén értettem. 😋
péntek, 21:24
Néha az én megérzéseim is lehetnek rosszak 🙄
Láttam, hogy pont írt volna nekem vissza, de a kijelzőmön felvillant Rita neve.
- Ritaa. - szóltam bele a készülékbe
- Na szia tündérkém! Tudom, kicsit késői vagyok, de nem kellett csalódnom, hogy fenn találtalak még - hadarta, közben pedig feltehetően a táskájában keresett valamit.
- Igen-igen, még nem alszom, beszéltem Lénával, meg ilyenek...így...igen - böktem ki. Rita abbahagyta a matatást. Kihallhatta a hangomból, hogy történt valami, mert így folytatta.
- Na, mondd mi a helyzet, de mindenről ejts szót, hangsúlyoznám, hogy MINDENRŐL. Ha valamit kihagysz, esküszöm repülsz! - fenyegetett meg. Nyeltem egy nagyot, majd előlről kezdtem a kis storytime-om,amit már a legjobb barátnőm végighallgatott. A főnököm csak néha néha szólt közbe, általában csak azért mert épp velem örült.
- Szóval...meg lettél hívva egy partyra, amiről lehet nem tudod, de tudomásom szerint elég fancy - mondta
- Elég fancy? - értetlenkedtem.
- Igen. Olyanokat hívnak meg akikről tudják, hogy ha ott valami hülyeséget csinálnak nem szivárogtatják ki... Szóval újságírók, riporterek és társaik nem szoktak rajta lenni a listán. Melyik hívott meg?
- Igazából mindegyikük. De Jimin kérdezte - válaszoltam
- Ahaa... Értem. Mert, kaptam egy e-mailt az egyik producertől, amiben mellékelték a titoktartási megállapodást is, amit alá kéne írnunk. De, sok minden nem tetszett benne, szóval holnap lesz egy igen hosszú megbeszélésem velük erről. Ha sikerül megegyeznünk, akkor természetesen elengedlek - lágyult el a hangja.
- Komolyan? Úristen, imádlak! - ujjongtam.
- De! - emelte fel a hangját. - Nem is kell mondanom remélem, hogy a szokásos feltételekkel. Nem érdekel, melyik sztárért vagy oda, az sem érdekel mit csinálsz vele. De, ha botrányt csinálsz, vagy az adott híresség rád akar erőltetni valamit és te hagyod. Fel is út, le is út.-szólt szigorúan,majd szelidített a hangján. - Pontosan tudom, hogy a múltkori nem a te hibád volt és, hogy maximálisan megbízhatok benned. Én a többiekben nem bízom és sajnos olyan közegben vagy, ahol nem feltétlenül elegek a kapcsolataim. - fejezte be.
- Rendben, értettem. Nem fogok csalódást okozni - ígértem.
- Pontosan tudom - Ez után, még kicsit pletykált velem az otthoni dolgokról, majd sok sikert kívánt holnapra.
- Ja és Y/N... Még egy probléma van az estéllyel kapcsolatban - suttogta.
- Mi?
- Inkább ki... Magda. Neki is rá kell bólintania, hiszen ő vigyáz rád, én utasításba adhatom neki, hogy márpedig elengeded, az neked nem lenne túl jó. Puhítsd légyszíves! Bizonyítsd be, hogy bízhat benned! - kért, majd elköszöntünk egymástól.
Nagyot sóhajtva elterültem az ágyamon. Magdát meggyőzni nehéz falatnak tűnt. Hiába bizonyítottam már rengetegszer, hogy nem az vagyok, mint anno. Megváltoztam, ő mégsem tud beletörődni az egészbe.
Benyomtam a telefonom: 22:10 volt, pár értesítés a barátaimtól és mellette két új üzenet Rm-től.
péntek, 21:26
Remélem a velünk kapcsolatos megérzéseid jók voltak 🤭
péntek, 22:05
A keddi estélyre, itt a helyszín, az időpont és pár tudnivaló *link*. Az egész banda vár szeretettel 💜
Mosolyra húztam a számat, majd pötyögni kezdtem.
péntek, 22:13
Valószínűleg jók voltak. 😎 Elnézést, hogy így eltűntem, csak elbeszéltük az időt a főnökömmel 😌 holnap lesz döntés arról,hogy velem buliztok-e majd, vagy nélkülem. 😬 Mindenesetre még egyszer köszönöm, hogy meghívtatok 🥰
Épphogy megnyitottam a többi üzenetem, jött is a válasz.
péntek, 22:15
Igazán semmiség. Szülessen jó döntés 🙏🏻
péntek, 22:16
Támogatom 🙏🏻
péntek, 22:18
Most viszont én tűnök el, mert holnap korán kell kelnem. Jó éjt Y/N!🌙
péntek, 22:20
Oo,még jó, hogy mondod, nekem már 7:30kor van egy adásom😧😬 Jó éjt! 😴
Erre kaptam egy "Good luck!" giffet, amin halkan felnevettem. Válaszoltam gyorsan mindenkinek, majd levakarhatatlan vigyorral az arcomon álomba merültem.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
- KELJ MÁR FEL, HÁT NEM HISZLEK EL! - üvöltötte Magda ébresztésképpen az arcomba. Csapkolódva felriadtam, és hatalmas lendülettel felültem az ágyon. Ennek köszönhetően gyönyörűen lefejeltem a főnököm, aki egy nagyot káromkodva hátraugrott.
- Y/N! JÉZUSOM! -kapott a fejéhez. Kábán hebegtem egy bocsánatféleséget, majd megnéztem a telóm. Negyed hat volt. Kiugrottam és felvettem a ruháimat.
- Lennének kérdéseim - néztem  Magdára, miközben tettem fel az alapozóm. A fejét jegelve fordult felém.
- Tedd fel őket - sóhajtotta.
- Először is: Még időben vagyunk, miért rohansz? Másodszor: Hogy gondoltad, hogy jó ötlet, ha úgy keltesz, hogy az arcomba hajolsz és kiüvöltöd a lelked? Harmadszor: HOGY-HOGY VAN KULCSOD A SZOBÁMHOZ? - akadtam ki.
- Valószínűleg nagy lesz a forgalom, így jobb ha sietünk,meg ott kell lenni fél 7re - kezdte, de félbeszakítottam.
- 10 percre van a stúdió,GYALOG!
- Te ne kiabálj velem kishölgy! - tette fel a mutatóujját fenyegetően. Az utolsó simításokat végeztem a kinézetemen, majd elkezdtem felvenni a cipőm.             - Megfejelsz és még meg is kérdőjelezel - puffogott, majd folytatta a kérdéseim megválaszolását. - Nem volt jobb ötletem, hogy keltselek, mert a szokásos dörömbölésre nem keltél fel. A szobádhoz, meg már az első nap kaptam egy kulcsot.
- Hogy mi? -kaptam felé a fejem idegesen, mire elfordult tőlem és az ajtóhoz sétált.
- Ha kész vagy, indulhatunk is reggelizni - lépett ki az ajtón
- De várj már! -szedtem össze gyorsan a dolgaimat, majd utána futottam.              - MINEK NEKED KULCS A SZOBÁMHOZ?

A korai kezdéshez képest egész jól lehoztam a műsort, mint műsorvezető. Magda is elismerően biccentett rám, mikor végeztem. Semmilyen információt nem kaptam még Ritától a tárgyalás állásáról, ezért tiszta ideg voltam akkor, mikor visszaértem a szállodába.

- Miért mászkálsz így fel- és alá? - kérdezte Magda. Éppen a szobájában tartottunk egy megbeszélést a további napirendről. Mivel tudtam, hogy ő még nem tud az estélyről, ezért nem mertem neki ezt Rita előtt tálalni.
- Csak izgulok. Ma még 3 adásom lesz,húzósnak tűnik - füllentettem. A nő elmosolyodott.
- Ugyan, csak az egyik lesz élő, simán megcsinálod. Egyre ügyesebb vagy. - mondta, majd visszafordult a laptopjához. Elöntött a boldogság, nagyon nagyon jól esett, mikor tőle hallottam ilyeneket.
- Ja, amúgy Rita azt mondta, hogy 9től lesz egy hosszú tárgyalása, nem tudja mikor végez, majd ő keres minket - szólalt meg, miközben valamit gépelt.
- Oh, és nem mondta miről tárgyal? - kérdeztem félve.
- Nem, azt nem. Miért? - nézett rám kíváncsian.
- Semmi,semmi csak gondoltam, te hátha tudod - hadartam. Magda csak megrázta a fejét és tovább írt a gépén.
A megbeszélésünk után felhívtam a szüleimet, majd készülődtem a következő műsorra.

Simán lehoztam, semmi hiba nem volt benne, önfeledt mosollyal fordultam Magda felé, aki pont akkor vette el a telefont a fülétől, a szeme szikrákat szórt. Csettintett egyet és ujjával a kijárat felé bökött.
- Most! - tátogta és megindult az ajtó felé. Gratulációkat fogadva siettem utána. Átverekedtem magam az embereken, majd lenyomtam a kilincset és kiléptem a főnököm után a folyósóra.
-Miért nem szóltál nekem arról a hülye buliról a hülye bandával? - őrjöngött.
- É-én...
- T-t-te. IGEN TE! Gondoltad majd szépen kisurransz vagy mi? Én vagyok itt veled! Velem kell az ilyeneket először megbeszélned! Nem pedig Ritával a hátam mögött! - csak úgy köpte a szavakat, meg sem mertem szólalni.
- Azt hittem teljesen más vagy! Erre ez? Mennyire nézel te engem hülyének?
- Egyáltalán nem nézlek annak! - mondtam dacosan.
- Akkor ezt mire véljem? - lépett felém. Körülbelül egymagasak voltunk, mégis úgy éreztem, mintha felémtornyosulna.
- Féltem... - suttogtam
- Mi?
- FÉLTEM! - sírtam el magam. - Megváltoztam, te meg minden után ugyanúgy kezelsz, mint egy idióta tinit. Féltem elmondani, féltem ettől, hogy ítélkezel - zokogtam. Magda tátott szájjal meredt rám, majd idegesen megfordult. Megdörzsölte az arcát, majd rámnézett.
- Nagyon nyers voltam, sajnálom. Igazítsd meg a sminked és szedd össze magad, másfél óra és kezdesz. - szólt majd sietős léptekkel befordult egy másik folyósóra.
Ekkor láttam egy adag biztonságit jönni, majd mögöttünk megjelent hét, számomra igen ismerős srác.
- A másik épületbe megyünk, csak itt jobb átmenni - mondta az egyik őr headsetjébe, majd megindultak felém.
Próbáltam minél jobban a falnak simulni, mert elmenni már nem lett volna időm.
- Az ott nem Y/n? - hallottam magam mögül egy halk hangot, tippre Jungkookét.
- Y/N! Szia! - kiáltott rám J-hope. Összerázkódtam, nem értettem, hogy kerülnek ide. Megtöröltem kicsit a szemeimet, majd megfordultam és intettem nekik egyet.
- Sziasztok! - erőltettem egy mosolyt az arcomra. Végignéztem rajtuk gyorsan, mindegyikőjük aggódva nézett rám. Ennyire szétsírtam volna a fejem? Összeakadt a tekintetem Rm-ével. Lassan tátogta nekem, hogy:"Jól vagy?" Bólintottam gyorsan, majd elfordítottam a fejem.
- Műsorod lesz? - kérdezte Tae.
- Nem, csak egy interjúm van hamarosan - válaszoltam
- Ez esetben sok sikert! - vette át a szót Suga. Éppen köszöntem volna meg, mire az egyik testőr terelni kezdte a fiúkat el előlem.
- Köszönöm! -kiáltottam utánuk, intettek egyet, majd eltűntek a szemközti folyósón.

Miután nagyjából összeszedtem magam, visszamentem a terembe és vártam az alanyom. Az interjú jól ment, észre sem lehetett rajtam venni, hogy nem sokkal előtte még egy idegösszeroppanás határán álltam. Magda egész végig úgy állt, mint akin a világ összes fájdalma rajta van,teljesen bele volt merülve a gondolataiba. Rita felhívott és mondta, hogy sikerült megegyezniük, ha nekem is megfelel a szerződés, mehetek. Már csak az én drága kísérőm volt az egyetlen akit meg kellett győznünk.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A hotelszobában az utolsó adás után :
Éppen anyukámnak meséltem a telefonban a ma történteket, mikor halk kopogásra lettem figyelmes.
- Várj egy kicsit anya, kopognak - léptem oda az ajtóhoz. Magda állt ott, két papírzacskóval a kezében.
- Zavarlak? - suttogta. Megráztam a fejem, majd elköszöntem anyától és mutattam, hogy jöjjön be.
- Hoztam egy kis nasit - nyújtotta felém az egyik zacskót, amiben kis sütik voltak.
- Aaa köszönöm - mosolyodtam el. Majd leültem a kanapéra, ő pedig mellém telepedett le.
- Figyelj Y/n, - kezdte. - Tudom,számodra érthetetlen lehet, amit teszek. Azt hiszed nem bízom benned eléggé, pedig ez nincs így! Ez a 2 és fél hét amit veled töltöttem bebizonyította, hogy változtál, nagyon sokat és nagyon jó irányba. De még mindig nem tudom, hogy ez csak ideiglenes-e. - mielőtt közbevághattam volna, feltette a mutatóujját és folytatta. - Ezért egy üzletet ajánlok.
- Milyen üzletet? - hajoltam közelebb.
- Elengedlek abba a buliba, de megyek veled, mint kísérő - szólt. Korrektnek tartottam ezt, így egyből rábólintottam.
- Rendben. Akkor kezet rá! - tartottam felé a kezem.
- Még valami, - tolta el a karom. - Tájékoztatsz a hol létedről és felvázolod nekem, hogy mi a helyzet veled és a magas gyerekkel.
- Rm-re gondolsz? - húztam fel a szemöldököm.
- Igen, rá. Nem vagyok vak.
Felnevettem, majd újra odatoltam a kezem, jelezve, hogy benne vagyok. Megrázta,majd elővette a laptopját.
- Most pedig nézzük át a szerződést.
Rita nagyon jól elintézte, hogy emberibb legyen, beszélhettünk az ott történtekről egymás közt és közeli barátokkal, de őket meg kellett neveznünk, hogy ha kiszivárogna valami, tudják kihez kötni. Illetve semmit nem tehettünk közzé, kivéve, ha a tagok nem engedélyezik.
Még eszegettünk meg beszéltünk a másnapi teendőkről, amikor is jött egy üzenetem.
Kim Namjoon🤯 szombat, 22:05
Bocsánat, hogy ilyen személyes kérdést teszek fel, de azóta nem hagy nyugodni. Mi történt a stúdióban? 😟A fiúkkal találgattuk, hogy vajon mi a baj, de nem jutottunk dűlőre. Ha nem publikus ne válaszolj😅
szombat, 22:07
Semmi baj,és tényleg nem volt semmi komoly, csak kicsit összevesztünk a főnökömmel, de azóta megoldódott, minden a legnagyobb rendben. 😌
Kim Namjoon🤯 szombat, 22:08
Huh, akkor jó, megnyugodtam, hogy nincs nagy baj 🤐
szombat, 22:10
Édes,hogy így aggódtok. Btw kedden találkozunk, ha minden igaz 🥳
Kim Namjoon🤯 szombat, 22:10
YEEY🥳🥳
Felnevettem, majd jó éjszakát kívántam Magdának, beszéltem még a barátaimmal és Namjoon-nal,majd lefeküdtem aludni.

A vasárnap délelőttöm eseménytelenül telt, azon kívül, hogy egyre többet beszéltünk Rm-el. Délután volt egyetlen egy interjúm, a nap többi részén pihentem.
Hétfőm telített volt, reggel 2,este 2. Közben Magdával a megbeszélések, Ritának, a barátaimnak és a családomnak a beszámolók. És a folyamatos chattelgetések a kedvenc leaderemmel.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
- Léna! Értsd már meg, te vagy az első a listámon,azok közül akivel megbeszélhetem oké? - oktattam ki a barátnőmet.
- Még jó! Aaa majd mindent mesélj eel! - kérlelt. Felnevettem, majd közben válaszoltam az Rm-től kapott üzenetemre.
- Hallom, hogy pötyögsz. Azért szólhatnál Mr.Rap Monsternek,hogy egy fontos személlyel beszélsz, ne zavarjon  - nevetett Léna.
- Honnan tudod, hogy ő az? - kérdeztem.
- Ki lenne? Velem épp hívásban vagy, többieknek meséltél a csopiban, anyudék ilyenkor alszanak már, bátyád is valószínűleg. Csak ő maradt - magyarázta.
- Jó, nyertél. Épp kondiznak amúgy.
-Kérj képet V-ről! - kiáltotta.
- Az nagyon hülyén jönne ki...
- Tény, de kérj! - röhögött. Még egy ideig beszéltünk, majd Lénának mennie kellett, szóval elköszöntünk egymástól. Ritától kaptam egy üzenetet, amiben ennyi állt:
"Menj aludni, mert úgyis tudom, hogy izgulsz, mint állat, szóval húzás, hogy sokat tudj aludni!!!"
Kim Namjoon🤯 hétfő, 22:13
Az egyik próbán akkorát estem, a stáb 20 percen keresztül röhögött, én meg csak feküdtem ott, többi tag gondolhatod fulladozott a földön mellettem, aztán Suga segített fel egy idő után 🤦‍♂️🤣🤣
hétfő, 22:15
🤣🤣🤣🤣 Na széép mondhatom, mondjuk érthető. Viszont lehet eltűnök, majd holnap találkozunk, jó éjt! 🥰😴
Kim Namjoon🤯 hétfő, 22:16
Akkor holnap! 😉💕

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro