Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

2. Az út

Az a közel hat és fél óra, amit a repülőn töltöttünk egy örökké valóságnak felelt meg. Az elején próbálkoztam az alvással, de valahogy sehogy nem akart összejönni, majd órákkal és többszöri egyik oldalról a másikra fordulás után kivettem a hátizsákomból a korábban elrakott könyvet, hogy azt olvassam. Viszont miután egy oldalt bámultam vagy tíz percen keresztül ez az ötlet sem tűnt megfelelőnek az idő elütésére. Ezért csatlakoztam a magángép közepén elhelyezett fotelekben beszélgető édesapámhoz és csapattársához Valtteri Bottashoz.

-Minden rendben? – szakította meg a kommunikációt apa a társával és fordult felém.

-Unatkozom. – húztam el kedvtelenül a számat.

-Nem próbáltál meg aludni? – kérdezte most Valtteri.

-Próbálkoztam, de miután vagy több tucatszor átfordultam egyik oldalról a másikra, inkább elővettem egy könyvet, hogy olvassak, de az se kötött le teljesen, és most itt vagyok tanácstalanul. – nevettem el magam kínosan.

-Ezt sajnálom. – mondta apa – Kérsz valami ételt vagy italt? – kelt ki a foteljéből apa.

-Egy üveg vizet kérek, köszönöm. – mosolyogtam fel rá.

-Mindjárt hozom. – indult meg a gép eleje felé ahol a mini konyha kapott helyet.

-Apád mondta, hogy az idei szezont velünk töltöd. – fordult felém Valtteri ismét.

-Igen, kénytelen vagyok veletek utazni, mivel apu szeretne szemmel tartani. – forgattam meg szemeimet látványosan.

-Vigyázz még kiesik. – nevette el magát apa, ahogy visszatért kezében a vízzel.

-Nem igaz. – ismételtem meg előbbi tevékenységemet.

-Te aztán tényleg az apád lánya vagy. – nevetett fel Valtteri.

-Majd szépen felöltözök. – nevettem most már vele együtt én is.

-Nagyon viccesek vagytok. – morgott apa magában.

-Tőled örököltem. – mosolyogtam rá kislányosan.

-Hogyne. – húzta el a száját.

-És Samie, hogy megy az egyetem? – kérdezte Valtteri egy kis idő elteltéve.

-Viszonylag jól, de mivel a következő időszakban még csak London közelében sem leszek ezért kénytelen voltam áttetetni magam nappali tagozatról levelezőre. – mondtam egyhangúan.

-Mit is tanulsz? Ne haragudj Samie mondta már apád, de mindig elfelejtem. – vakarta meg tarkóját apa csapattársa.

-Gazdálkodás és menedzsment szakra járok, ami ha jól megy körülbelül egy év múlva fogok belőle diplomázni. – mosolyogtam szerényen.

-Ne dőlj be a szerénykedésének Valtteri, úgy ért a számokhoz, mint senki más az ismerőseink közül. – mondta apa büszkén.

-Az igen akkor, majd írhatod apád könyvelését vagy lehetsz a csapat marketing menedzsere. – nevetett Valtteri.

-Lehet beleőszülnék. – nevettem vele én is – Minden elismerésem azoknak a személyeknek, akik a csapatok marketingjével foglalkozik, de én köszönöm szépen nem szeretném.

-Meg tudlak érteni, néha nehéz kordában tartani a pilótákat. – állította Vallteri – Főleg a fiatalabbakat.

-Mint például? – kérdeztem.

-Samie neked nem kell velük foglalkoznod. – terelte apa a szót.

-Most miért? – néztem egyikükről a másikukra.

-Nem is ismered őket? – kérdezte Valtteri.

-Néhány pilóta nevét tudom, de annyira nem vagyok velük tisztában. – húztam el a számat.

-Akkor majd, ha ott leszünk kapsz egy kis gyorstalpalót, hogy el ne vessz köztük. – nevetett Valtteri.

-Neem, kizárt, nincs az az isten, hogy a lányom azokkal a veszedelmes gyerekekkel vegyüljön. – ingatta fejét apa tiltakozva.

-Most miért? Annyira nem is vészesek, talán. – nevetett még jobban apa reakcióján a finn.

-Kikről beszéltek? Ne már apu. Ki nem vészes? – néztem egyikről a másikra.

-Kis Schumacher nem is olyan vészes, de a többiekről inkább ne is beszéljünk. – próbálta apa lezárni a témát.

-Valtteri kérlek, mondj valamit. – néztem apukám csapattársára esdeklőn.

-Nyugi gyerek mindent elmondok. – nevetett – A korosztályodból az utóbbi pár évben elég sokan felkerültek a királykategóriába, mint például Max Verstappen, Charles Leclerc vagy Lando Norris és még sokan mások.

-Névről hallottam már róluk, de nem nagyon követem a versenyeket még mindig ezért arcot nem tudok hozzájuk párosítani. – nevettem fel kínosan.

-Ez van, ha egy hétszeres világbajnok gyerekéről van szó. – nevetett apa – Még csak a futamokat sem nézte nagyon, helyette esténként írt egy üzenetet, hogy sikerült-e.

-Ez most komoly? Semmit sem tudsz a versenyről? – kérdezte Valtteri döbbenten.

-Jó azért az egy kicsit erős, hogy semmit se, de azért tudok pár dolgot. – mondtam büszkén.

-Na akkor, majd megtanulsz pár dolgot a következő időszakban. – mondta Valtteri magabiztosan.

Beszélgetésünket a pilóta hangja szakította félbe.

-Megkerjük kedves utasainkat, hogy kapcsolják be öveiket, a leszállást megkezdjük. – mondta a pilóta az utasítást.

-Végre. – kapcsoltam be boldogan a biztonsági övemet.

-Ennyire unalmasak lennénk Valtteri? – kérdezte nevetve apa a finntől.

Nem is foglalkoztam velük, inkább készítettem egy fotót a telefonommal a repülő ablakából, ahogy ereszkedtünk le.

Mikor lépkedtem le a repülőről a hideg londoni időjárást felváltotta a meleg bahreini levegő.

-Mondtam én, hogy rövid ujjút vegyél a pulóver és kabát alá, mert itt meg fogsz sülni. – jött mögöttem a lépcsőn apa.

-Ezentúl hallgatni fogok rád. – mentem tovább kezemben a kabátommal és a pulóveremmel a kipakolt bőröndjeink felé a kifutón.

-Bárcsak többször hallanám ezt. – sóhajtott nagyot apa, majd elkezdte maga után húzni a saját nagy fekete és az én nagy élénk narancssárga én pedig mögötte húztam a bőröndöm kicsinyített mását.

-Mi lesz, ha a hotelbe érünk? – szálltam be mellé a csapat által bérelt kocsiba miután bepakoltuk csomagjainkat a csomagtartóba.

-A nap hátralévő részében pihenhetsz a szobádban, én is ezt fogom tenni a sajátomban. – mondta apu a terveit – Holnap médianap, ha gondolod, jöhetsz velem.

-Jöhetek. – egyeztem bele.

-Arra viszont fel kell készülnöd, hogy cikkezni fognak rólad és a körülményekről, ami miatt itt vagy. – figyelmeztetett apa.

-Rendben, nem fogok vele foglalkozni. – mondtam magabiztosan.

Akkor még úgy is gondoltam, hogy ki fogom tudnizárni a médiát a továbbiakban, hát nagyobbat nem is tévedhettem volna akkor.

@SamanthaMHamilton 

@HatherRoss és ég több más ember kedveli

@HatherRoss: Mi lesz velem nélküled @SamanthaMHamilton?

@SamanthaMHamilton: Boldogulni fogsz nélkülem @HatherRoss , ne aggódj. 


Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro