A legbékésebb álmomból Yuqi rángatasa ébresztett fel.

-EUNCHAEEEE - ráncigált tovább.

-Fent vagyok - nyöszörögtem fél álomban.

-Emlékeztetnélek hogy éppen ma derül ki, hogy Kórea legveszélyesebb mafia szervezetének a tisztelet beli tagjai leszünk, vagy kanos bad boy-ok péntek esti pornó pótlékai. - mondta viszonylag idegesen - Vagy hullák.

-Egyik se rossz. - húztam a fejemre a párnám.

-Byeol szólt hogy a tárgyalóban várnak minket úgyhogy öltözz fel. - a szememet dörzsölve feltápászkodtam az ágyamból és kerestem magamnak valami ruhát. Mivel a sajátjaim nem voltak nálam, a szobámban talált szekrényből válogattam. Végül egy fekete sok zsebes nadrág mellett döntöttem, egy szintén fekete koponya mintás cső toppal.

A lányok az újdonsült lakhelyünk nappali részében vártak.

-Mehetünk?? - kérdezte Jeongyeon.

-Indulás. - szorította meg a kezem Jurin.

Mind elég idegesek voltunk (érthető okokból), de azért próbáltuk az erőteljes nő képét adni. A leghihetőbb poker arccal léptünk be a tárgyalóba, ahol tegnap már jártunk, és leültünk a bőr kanapéra ami Mr. Jung széke előtt volt. A szigorú arcú férfi whiskyt töltött magának, majd felénk fordult.

-Ti kértek?

-Nem. - vágtam rá.

-Helyes válasz. - mondta Mr. Jung. - És miért nem?

-Mert nem tudhatjuk megmérgezte e vagy sem.

-Okos lány. - biccentett. - Kit várunk még? - fordult Jimin felé, aki szintén a teremben volt. Hát mit ne mondjak, piszok jól áll neki a fekete bőrdzseki.

-Byeol-t, de azt mondta egy perc és itt van. - mondta Jimin.

-Itt vagyok, elnézést a késésért. - lépett be lihegve az ajtón Byeol.

-Helyes, üljön le. - tessékelte a helyére a főnök. A nő leült és Jimin is helyet foglalt egy másik székben. - Zarjátok be az ajtót. - szólt a két testőrnek akik a bejárat mellett áltak. -Tehát - kezdett bele amikor minden úgy állt ahogy az neki kedvező - Nehéz döntés volt hogy mi legyen a sorsotok, mert ilyenre még nem igazán volt példa a szervezetünk több mint ötven éves múltjában. De úgy döntöttem kaptok egy esélyt. - mondta ki mire mind felugrottunk és egymás nyakába ugrottunk.

-KÖSZÖNJÜK!! - visította Jeongyeon.

-Még nem fejeztem be! - emelte fel a hangját Mr. Jung. - Egy hónapot kapnak hogy bebizonyítsák, ide valók.

-És ezt mégis hogyan? - kérdezte Jurin.

-A rivális mafia csoportról kell információt szereznetek. Üzleti ajánlattal álltak elő, de mivel semmit nem tudunk róluk, rizikós lenne megkötni. A dolgotok hogy mindent kiderítsetek róluk, ha ez sikerül semmi bántódásotok nem esik és munkát adok. Ha nem, a hárembe kerültök és a lehető legkegyetlenebb bánásmódban részesültök. Ha szökni próbáltok pedig az életetekkel fizettek. - ismertette a szabályokat. - Park, te és a csapatod feleltek a lányokért. - nézett hirtelen Jiminre aki engedelmesen biccentett. - Elmehettek. - mondta, mi pedig engedelmesen feláltunk és Jiminnel együtt ki sétáltunk az ajtón.

-Rendben, kaptok egy fegyverhasználati gyorstalpalót, és megmutatom az altató drogokat, aztán neki is kezdhetünk a melónak. - mondta Jimin.

-De előbb kávézzunk már, kifolyik a szemem olyan álmos vagyok.... - nyöszörgött Yuqi.

-Arra nekem nincs időm. - rázta a fejét Jimin. - Gyerünk.

-Akkor nem megyek. - durcázott Yuqi.

-Ennek még mi baja? - nézett rám Jimin meghökkenve.

-Kávé függő. - legyintettem.

-Na idefigyeljetek! Nekem pont nincs se időm, se kedvem, pár önállósodni vágyó libát kisérgetni, úgyhogy álljatok fel és csináljátok amit mondok.

-Hogy mondod?! - indultam meg felé, de ezúttal Jurin fogott vissza. - Hívj mégegyszer lábának, és kikanalazom a szemed! - néztem rá gyilkos tekintettel.

-Jimin, téged egyszer fixen kiherél ez a csaj. - mondta röhögve a mögöttünk álló fiú.

-Te meg mióta vagy itt?! - kérdezte bosszúsan Jimin.

-Elég régóta ahoz hogy lássam ahogy majdnem kinyír ez a 150 centi tömény agresszió.

-Köszönöm - feleltem elégedetten. - De az Eunchae is megteszi. - nyújtottam a kezem. - Ők pedig itt Yoo Jeongyeon, Asaya Jurin és Song Yuqi. - mutattam be sorban a lányokat.

-Kim Taehyung. - rázta meg a kezem vigyorogva. - Csak hogy tudd engem nem zavar ha megvered Jimint, sőt nagyon élvezném. - mondta mire Jimin röhögve nyakon vágta.

-Indulás, te meg menetközben szerezz egy kávét, mielőtt mégjobban elvonási tüneteid lesznek. - mondta a szemét forgatva Yuqinak.

Taehyung-al együtt elmentünk a lőtérre, Jimin pedig elő hozott négy pisztolyt. Oda adta nekünk és kiadta az utasításokat.

-Tölcsétek be, élesítsétek, célozzatok aztán húzzátok meg a ravaszt és lőjjetek.

-Hol kell betölteni? - kérdezte bambán Jurin. Jimin kábé élete során most lehetett a legközelebb az ideggörcshöz (talán még a szeme is tikkelt), de vett egy mély levegőt és Tae-hez fordult.

-Vezest körbe Eunchae-t, én addig valószínűleg itt sztrókot kapok. - mondta, Taehyung pedig szórakozottan biccentett és kiindultunk az ajtón.

-Te tudod hogy kell lőni? - kérdezte miután a fojosóra értünk.

-Persze, profi vagyok. - mondtam vigyorogva.

-Hát jó - mondta - De arra készülj fel hogy Jimin nem fog kesztyűs kézzel bánni veletek. Most ő a legesélyesebb rá hogy megörökölje ezt a kócerájt. Ha elszúrjátok, baszhatja... Erős kiképzést fogtok kapni.

-Hogyhogy ő örökli ezt? Mr. Jung fia?

-Nem dehogy. - rázta a fejét Tae. - A főnöknek nincs fia... Vagyis olyan akit felválalna. - javította ki magát. - Jimint kábé tizenhárom évesen szervezték be, azóta folyamatosan arra készítik hogy átvehesse ezt az egészet.

-Hogy került be?

-Passz. Senkinek sem beszél magáról, a múltjáról meg méginkább nem. - mondta Taehyung. - Én tudok róla a legtöbbet, mert én ismerem a legrégebb óta, de nekem se mesélt semmit.

-És te hogy kerültél be? - érdeklődtem.

-Én tizenöt évesen megszöktem otthonról, és a mafia talált rám. - mondta keserű mosollyal. - Egyébként hálás lehetek nekik, fogalmam sincs hogy mi lett volna velem, ha nem fogadnak be.

-Miért szöktél el?

-A szüleim miatt. Ügyvédi pályára szántak, és egy amerikai egyetemre akartak küldeni. Én ezt nem akartam, így eljöttem. - mesélte. - És te? Eddig csak annyit tudok rólad, hogy enyhén pszichopata vagy.

-Ne bókolj, nem válik be. - mondtam röhögve. - Nos, én egy elég elit gimibe jártam... Eddig. Sosem kötött le a tanulás, a szüleimet szinte nem is láttam mert mindig valami üzleti úton voltak, szóval amúgy is elakrtam jönni, csak úgy volt, hogy várok vele a gimi végéig. De így talán még jobb.

Sokat beszélgettünk Tae-vel ilyesmiről, meg úgy általában az életünkről. Körbe vezetett az egész területen és elmagyarázta kivel kapcsolatban, mit kell megjegyezni és hogy viselkedjek. Délután felé elő jött Jimin is a lányokkal.

-Hogy sikerült? - kérdezte Taehyung Jimin-től.

-Ti hárman csak akkor kaptok fegyvert a kezetekbe ha nagyon muszáj. - mondta a barátnőimnek komolyan, de látszott hogy igazából egészen szórakoztató volt neki ez az egész. - Mára ennyi, mert nekünk még van egy kis elintézni valónk, Taehyung, hívd a többieket. Ti pedig a nap további részében pihenőt kaptok, az egyetlen szabály, hogy az épületet körül vevő kapunk kívül nem mehettek. - mondta, aztán Tae-vel együtt ott is hagyták minket, úgyhogy felmentünk a szobánkba.

-Milyen volt? - kérdeztem a lányoktól.

-Egész jó. - mondta Jeongyeon. - Jimin szigorú volt, de egyébként kedves... Ameddig nem lősz harmadjára is a célpont mellé két méterrel... - mondta röhögve.

-De az is vicces volt amúgy - tette hozzá Yuqi.

-És neked milyen volt Taehyung-al? - kérdezte Jurin.

-Szuper, szerintem jóban leszünk.

-Olyan fura... Egy igazi mafia szervezet tagjai vagyunk... - ábrándozott Yuqi. - És amikor véletlen lábon lőttem egy takarítót, nem csuktak le...

-És az igazi meló még csak most kezdődik. - mondta vigyorogva Jurin.

Most végre úgy érzem, hogy megtaláltam a helyem...