22.Fejezet
"Fel futottam Cole-t meg se várva Liz-hez és berontottam a szobába.
- Liz baj van! Az edzésen sok minden ki derült. Fallon az elveszett bátyám és Ares megpróbált megcsókolni! Persze én elhúzódtam!
- Hogy mi?! - érkezett meg Cole, pontosan abban a pillanatban az ajtóba, ahogy kimondtam e szavakat.
- Te is aztán tudsz időzíteni! - jelentette ki Liz a fiúra nézve.
- Hogy mit csinált?!
- Csak próbált!
- Akkor is azt akarta! - Akadt ki Cole és indult volna Ares- t kinyírni.
Szerencsémre még éppen lefogtam.
- Kérlek ne! Így is van elég idegeskedésre való ok. Léccives ne kezd te is... - Rántottam vissza majd megöleltem.
- Ezt nem hagyhatom ennyiben! - mondta, majd kiviharzott az ajtón becsapva azt maga után."
Én persze utána rohantam. Nem tudtam mit tegyek. Remek Overprotective legjobb barát achivement et megkaptam...
- Cole állj le. Állj meg. Kérlek!- fogtam meg a kezét, és kezdtem hátra húzni.
- Ugye tudod, hogy nem engedem, hogy bántsd?! - jelentettem ki, miközben beléptem elé.
- Miért?!
- Mert nem teheted! Állj le lécci. A legjobb barátom vagy! Nem akarom, hogy olyat tegyél haragból amit megbánnál!- kértem.
- Rendben, ezesetben majd jövök egyszer... Ne várj a kötelezőnél előbb... De ha addig bánt, vagy egy újjal is hozzád ér meghal!
- Nem fog! Ne aggódj miatta! De azbis az én dolgom lenne.
- Hát ez eszméletlen! - jelentette ki idegesen, majd elviharzott a szellem szálláshoz tartó kis út felé.
- Vigyázz magadra! - kiáltottam utána.
Ezek után vissza indultam a lányokhoz a folyosón ahol pechemre megláttam Fallon-t és Ares-t. Megpróbáltam elkerülni őket, viszont Fallon is észrevett így Intett Ares-nak, hogy inkább menjen tovább.
A fekete hajú srác szerencsémre így is tett.
- Letty beszélni akartam veled! Ezt nem tudtam odaadni a pályánál. - csúsztatott a kezembe egy nyakláncot.
Az ékszer medálja egy Jing volt. a Jing Jang-ból. A hátulján egy név szerepelt. Alian.
- Ez meg mi?
- A párja az enyém. A szüleinké voltak.
- Aszta! Ez Csodás.
Ezek után gyorsan eltelt a nap. Másnap reggel ébredt fel Luna.
_________________________________________________________________________________Luna szemszöge_
Az ágyamba keltem fel Droid csipogásra, és Zokni hangjára.
-Holdacskám jól vagy?-kérdezte egy jedi ruhában öltözött Mandalorei nő.
-Anya?!
-Igen édesem.
-Luni jól vagy?
-Liz hagyd magára kicsit, eléggé megviselte a tegnap előtt este történtek. - jelentette ki anya, és leült az ágyamra.
-What! Te jó szagú Erő. Mi az, hogy két napig voltam kiütve. Legalább Letty jól van?
- Teljesen jól van kis csillag!
- Anya mesélhetek valamit?
- Persze Csillagom.
- "Egyszer éppen sötét varázslatok kivédése órán voltunk, míg a mumust tanultuk. Lupin tanár úr arról beszélt, hogyan állítsuk meg a mumust.
Megjelent előttem egy holokron és elkezdett kinyílni, abban a pillanatban újra átéreztem a halálotokat. Ezután változott a kép Anakin- ra sith nagyúr lett, és megölte Padmét utána újra változott a kép, és az egyik sith kínozta a legjobb barátnőmet, Letty-t. A legvégső váltásnál Loyd halott testét láttam a földön. Nembírtam tovább a terembe, ezért kirohantam az osztályból.
-Luna várj!-lihegett a nyomomban a legjobb barátnőm Letty
-Mi a baj?
-Azt hiszem tudom mi a legnagyobb félelmem, hogy elveszítem azokat akiket szeretek. Láttam apá-ék halálát a te szenvedésed és Lloyd halálát. " - meséltem.
_______________________________________________________________________________
_Letty Szemszöge_
Teltek a napok és a hetek a tanulással. Eggyel kevesebb időt tölthettem így már Lunával és apával. Míg nem azon kaptam magam, hogy össze kell szednem minden fontos dolgomat. Ugyanis itt a téli szünet. Amit apával a Weasly családnál töltünk. Persze Liz is nagyon pörgött mivel rögtön elsején indulunk is
Azaz holnap már utazunk is, így ma suli után elkezdtem minden fontos dolgot összeírni és gyűjteni.
- Mi a rákot pakoljak be?
- Mindent amit használsz és foglalkozol vele. Vagy azt tervezed, hogy csináld. Mivel nagyon sok időre megyünk előre láthatólag...
- Rendben!
- Én összeírtam mindent a napokba ami kellhet. Majd megmutatom.
- Rendi akkor rohanok írni! Majd még összefutunk ma! - szaladt ki a szobából Liz.
Én pedig elkezdtem összepakolni mindent. Az ajándékukat előre megvettem, már karácsonyra mindenkinek.
Egy két embernek előbb adom oda, mivel haza megy és úgy nem tudnám. Így ma este körbe járok.
Lassan összepakoltam minden fontos dolgomat, és bekészültem a hosszú vonatútra London-ig.
Megragadtam az öt csomagot, és elindultam oda adni őket.
Először a kviddics csapat tagjaihoz látogatok el. Így a fiú szobák felé vettem az irányt. A másodikos fiúhoz kopogtam be első ként. Ő nyitott ajtót. A szobájában a fiúk végig bámultak minket, miközben oda adtam neki a csomagot, és boldogkarácsonyi ünnepeket kívánva megöleltem. Ezután jöttek a hatodikosok.
Azaz Ethan, Ares, és Jacob még mindig nem tudtunk sajnos új embert találni Drake helyére. És most én is itt hagyom őket...
- Annyira sajnálom, de ezt most kell odaadnom. - Adtam Ethan kezébe egy kis csomagot ami egy szépen becsomagolt kis óra volt. Kinyithatós láncon lógó óra. A kép benne a csapat volt együtt még a nyertes meccsünk utáni első közös fotónkon. Meg mindenkinek egy személyre szóló kis üzenet. (Írjátok meg kíváncsiak vagytok e az üzikre) (ha igen lehet rakok ki egy részt róluk)
- Akkor már biztos?- kérdezte szomorúan rám mosolyogva.
- Igen sajnos igen...
- Srácok gyertek ide! - szólította a többieket.
-Ez itt a tiétek! Boldog karácsonyi ünnepeket! - mondtam kissé könnyezve.
- Jajj Letty! jöttek oda egyszerre 2en és ölelésbe fogtak. Hát nem mondom rájöttem milyen érzés lehet egy barackmagnak lenni.
-Ti vagytok a második családom srácok!
-Mi is szeretünk te aranyat érő védő. - jelentette ki Ethan majd összeborzolta a hajamat.
- Ares a túlsó szobában van Fallon-al!
- Rendben! Sziasztok fiúk!
Mondtam miközben átléptem a következő szobába. Ott A két fiú fogadott csak. A többiek valószínű elmentek valahova.
- Sziasztok! Bocsi a zavarásért... Csak ezeket oda akartam adni. Ez itt az elő karácsonyi ajándékotok.
- Ez meg a csapaté neked! - nyújtottak át egy tűz villámot. Aminek az átadását a többiek is nézték távolról.
- Atya ég... Ez... Rohadt drága lehetett...
- Együtt adjuk öten így eloszlott az ár. Gyere ide!
Húzott egy ölelésbe a bátyám. Majd elvette a kis csomagot. Ő neki az órán kívül még egy különleges kristályt is adtam mint Ares-nak.
Ezután egy szomorú félmosolyt küldtem Ares felé, és a kezébe nyomtam az ajándékot. Ő minden érzelem nélkül nézett hidegen... Ez rendesen a lelkembe hatolt. Nagyon fájt.. De mivel egyrészt nem vagyok készen egy kapcsolatra más részt pedig tartok is a kapcsolatoktól és az ilyesmiktől így jobb mindenkinek ha csak barátok maradunk.
- Oké akkor én megyek. Sziasztok és köszönöm...
- Hello - köszönt el Ares is monoton hangon. Majd beletúrt a sötét hajába és hátatfordított rátámaszkodva az asztalra amire eddig háttal támaszkodott.
El indultam vissza fele a lépcsőhöz, majd hirtelen egy kezet éreztem a vállamon. Ares volt az.
Nem szólt semmit csak meg ölelt szorosan. Ebbe minden érzése benne volt. Aztán egy puszit nyomva a homlokomra vissza sietett a többiekhez.
Ezek után már csak egy embernek az ajándéka volt a kezembe. Így hát megindultam a mardekár klubb helyisége felé.
Hogy miért adok neki ajándékot? Talán amiatt mert hiányzik a múlt. Amiben legjobb barátok voltunk, és a legnagyobb gondunk az volt, hogy ha nem engedtek át egymáshoz és kiszöktünk, hogy találkozhassunk a titkos helyünkön. Így hát úgy döntöttem, mivel kitudja mikor látjuk egymást következőnek, adok neki egy emléket a múltból. Bekopogtam az ajtaján majd megvártam amíg kinyitja.
- Letty?!
- Te meg mit keresel itt?
- Ezt hoztam neked.
- Ez meg mi?
- Nézd meg, és megtudod!
- Milyen okból kaptam?
- Karácsony te lökött...
- Oh oké. Gondolom, akkor te sem a suliba karácsonyozol.
- Nem... - hajtottam le a fejem szomorúan és az újonnan vett cipőjét bámultam..
- Draco ki az? - kérdezte egy mélyhang talán Blaize lehetett nem tudom.
- Egy pillanat és megyek. - válaszolt majd felemelte a fejemet.
- Baj van? Hol leszel?
- Nincs... De valószínű megint nem fogsz látni nagyon sok ideig. Ez pedig kis emlékeztető. - jelentettem ki, majd indultam is volna. De ő ráfogott a vállamra. Elkezdte kibontani az ajándékot. Egy kígyó mintájú ezüst karkötő volt benne. Felvette a kezére az ajándékot.
- Sajnálom! - mondta majd hosszú ölelésbe fogott.
- Suilad! - köszöntem el már egy fokkal boldogabban.
- Calo anor na ven! LE MELLON! - kiáltott még utánam...
Ezután sietve elindultam a hugrabug házhoz. Nem telt sokba, míg benyitottam Luna, és Liz ajtaján.
Luna éppen ült az ágyán és simogatta Porg-ot. Liz pedig mindent össze hordott egy kupacba amit talált.
- Szerintem jobb lesz ha segítek! - jelentettem ki, majd oda adtam a lapot amire minden fontosat leírtam.
Másnap reggeli után, nem sokára indult is a vonat. Liz-el, és Lu-val ültünk egy kabinba. Az első öt percben kártyáztunk de aztán meguntuk és egy hangfogó várázslat segítségével a kabint teljesen hangszigeteltük. (Hozzáteszem még a roxfort határán) És így Zenét halgattunk együtt hangosan és énekeltük. Vicces volt de annál jobb. Egy óra után mindenkinek már fájt a torka úgyhogy a bulit felfüggesztettük és amíg én folytattam a zenehallgatást firkálgatás közben Luna és Liz nekem dőlve aludt. De Liz egy óra múlva felkelt arra, hogy helyezkednie kell így én az ablakhoz kerültem Liz középre a labát rámtámasztva Luna pedig átült a szembe lévő padra.
Amikor meg érkezett az Express a Weasly család két leg idősebb tagja fogadott minket. Mr. és Mrs. Weasly jött értünk. Két külön taxival mentünk el. Mivel hát a szülőkkel együtt tizen voltunk. Apa majd hopponálva jön Sparks-al.
A napok gyorsan teltek. Nagyon jól elvoltunk a srácokkal. Amíg el nem jött 24.e reggel minden hihetetlen gyorsan és boldogan ment. Apa is épségben ide ért Sparks-al. Arra keltem reggel, hogy valaki piszkálja a hajam.
- Ha nem hagysz aludni, még öt percet esküszöm megfolytalak... - morogtam.
- Rendben akkor én megyek is! - hallottam meg a bámulós fiú hangját.
- Cole!? Nem úgy volt, hogy nem jössz addig... - kérdeztem felülve és gyorsan átölelve a fejem mellett guggoló srácot. lágyan mégis szorosan ölelt. bal kezével a hajamba túrva a fejem tartotta míg jobbal a hátamat fogta. Én két kezem a nyakában volt.
- Meg gondoltam magam! - engedett el majd úgy nézett rám mint egy hülyére.
Lenéztem magamra majd leesett, hogy azt nézi, hogy csak egy sport toppban és egy rövid gatyában aludtam.
- Mi van? A többiek is így alszanak... Luna úgy mint én Liz meg fordítva. Amúgy meg a többi Weasly sem alszik feltétlen pólóba.
- Letty! - Futott be a szobába George a pizsamájában.
- Gyere! - Húzott fel.
- Mi az?!
- Esik a hó!
- Szuper! - Rohantam le a lépcsőn, majd ki az ajtón a Weasly ikrekkel.
Cole csak az ablakból figyelt minket.
- Rohadt hideg van! - jelentettem ki, miközben egy hógolyót gyúrtam és Fredre dobtam. Akit pont eltalált a hasán. Az hideg lehetett! Mivel egyik ikren sincsen póló.
- Ezt visszakapod! - kiáltotta, majd elkezdett dobálni. Én nevetve futottam és gyúrtam tovább a hógolyókat. George is beszállt persze a két fiú végül össze szövetkezett ellenem, és már mind a hárman tiszta hó voltunk amire Mrs. Weasly egyszer csak kijött az ajtón, és csúnya szavak közepette vissza küldött a szobánkba. Mi sírva röhögve rohantunk be. Én egyenesen Luna szobájáig meg sem álltam, ahol a kissé ideges Liz és Luna állt Cole-al aki nem tudta, hogyan is tudná vissza tartani a nevetését.
- Te nem vagy normális! - jelentette ki Liz.
- Tudom és köszi! Rég mondtad már kacsintottam rá majd indultam a fürdőbe. Persze megállította gondolat menetem ami elárulta, hogy kellene vinnem valami cuccot is.
Viszont Cole ezt már nem bírta ki nevetés nélkül. Hangos hahotába kezdett amibe csatlakoztam én is, és Luna is. Így Liz sem bírhatta tovább. Felkaptam a törölközőmet és a ruhát amit felveszek.
- Stipi stopp a fürdő! - kiáltottam el magam.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro