- Hogy mi?

- Azt hazudták neki, hogy meghalt a gyerek és elvitték mikor megszületett. Úgy kötött ki apámnál, hogy eredetileg amíg fel nem nőtt, én vigyáztam rá az erdőben.

- Nem tudtam, ne haragudj...- hajtottam le a fejemet.

- Semmi baj.- veregette meg a vállamat.- Hol van a kisöcsém?

- Gyere.- indultam meg.

Mikor oda értünk a szerelmem egyből rohant hozzánk amint észrevette, hogy a mellettem lévő itt van.

- Öcsikém!- tárta szét a karjait mikor beléptünk a kapun, Taehyung pedig egyből átölelte ahogyan csak tudta ló alakjában.

- Annyira hiányoztál...- hallatta a hangját.

- Eszel rendesen? Jól bánik veled ez a kölyök? Boldog vagy?

- Sosem voltam még ilyen boldog...

Ez után még vagy két órán keresztül beszélgettek, én pedig csak egy gyertya tartónak éreztem magamat. Mintha eltűntem volna mind a kettő számára. Ültem a fűben és azon gondolkodtam, hogy miért nem vagyok képes felfogni miért kötött ki nálam Taehyung, ha van egy bátyja.

- Jungkook. Köszönöm ezt a lehetőséget.- nyújtotta a jobbját, mikor befejezték a beszélgetést.

- Ugyan.- fogadtam el, Taehyung pedig mögém állt.

Hozzá képest akkora voltam mint egy kisbaba mikor ültem, ő pedig állt. Izmos mellkasa felettem tornyosult, s a bátyja mosolyogva hagyott minket magunkra.

- Miért nem mondtad, hogy a bátyád nevét vetted fel és, hogy van testvéred?- vontam kérdőre egy fűszálat tépdesve.

- Mert nem tudtam, hogy látom-e még.

- Miért nem vele élsz?

- Mert én téged akartalak. Nekem te vagy a családom.

- Fene se érti a lovakat.- terültem el, igy a hasa eltakarta a napot.- Örülök, hogy eljött hozzád. Látszik, hogy törődik veled.

- Gyere velem.- lépett át, majd a kerítés egyik legszéléhez ment, ahol volt egy kis fa viskó, amögött találtam meg, emberi testében.

- Mit szeretnél?- kuncogtam közelebb lépve hozzá.

- Csak ezt.- mondta, majd finoman megcsókolt.

- Mmm.- mosolyogtam bele a csókba.

Óvatosan derekamra fogott, így nekidöntött a fa falnak, előlem teljesen elvéve a lehetőséget, hogy elmenjek. Lassan áttért ajkaimról a nyakamra.

- Tetszett az éjszaka?- morogta.

- Nagyon.- mosolyodtam el.

Baljával kigombolta a nadrágomat, majd lehúzta róla a cipzárt.

- Várj...- fogtam kezére.

- Hm?

- Komolyan itt akarod?- kérdeztem tőle.- Nincs nálam gumi...

- Bízz bennem.- folytatta a további tevékenységeit.

Most nem volt semmi finomkodás, semmi romantika, erőszakosan megfordított, majd alsómat lehúzva, benyálazta a kezét, mit végigkent magán, majd ugyan ezt megtette velem is. A következő amit éreztem, hogy bennem van, s miközben eszeveszett tempóban mozog, a kezét is ugyan úgy irányítja rajtam. Jobb kezemmel hátra nyúltam, így éreztem ahogyan a feneke minden tolásnál megfeszül, s ez még jobban felizgatott.

- Olyan szexi vagy...- nyőgte.

Nem tudtam mennyire lehet az ember ennyire megszállotja egy másiknak, főleg nem azt, hogy mennyire lehet ennyire jó a szex, de sosem akartam, hogy befejezze amit tesz velem.

- Tae...- rökönyödtem meg az ismerős érzésre.

- Mmmm.- mordult fel, s mikor éreztem ahogyan kitölt, azonnal orgazmust kaptam.

A lábaim elengedtek és vele együtt rogytam a földre, elölről, hátulról folyva.

- Nem tudom elégszer mondani mennyire szeretlek.- ölelt át.

Nem tudtam semmit mondani, csak lihegtem. Megfogtam a kezeit, mik szorosan átfogtak, magához kulcsolva.

- Azt hiszem rád vártam.- döntöttem mellkasánakna fejemet.

- Én biztosra veszem, hogy minket egymásnak teremtettek.- puszilt a hajamba.