18.rész

Miközben Sean lelkesen vizsgált, Seb és Toto kint üvöltöztek egymással a másik szobában.

- Mi a diagnózis?

- Idióták. – közölte faarccal.

- Rólam, nem róluk. – emeltem meg a hangom.

- Enyhe csukló ficam alkar zúzódásokkal, és erős térd zúzódás, egy kicsit a bokád is dagadt. A lábadra egy hét gipsz kellene, de úgyse hagynád, hogy feltegyem, szóval feküdj és kíméld. Szedd be a gyógyszereket, jegeld, és pihentesd.

- Oké. És a láz?

- A sokk és a zúzódások miatt van, holnapra elmúlik.

- Az jó.

- Az agyrázkódásod enyhe. Szerintem sokktól, meg a lelki traumától hánytál... Egyébként, hogy estél el? – kérdezte miközben a térdem fáslizta, de végül felpillantott.

- Szakított velem. Megint. Kiborultam, bőgés közben elindultam kifelé. A dohányzó mellett valamiben elbotlottam. Eséskor a lábam bevertem valami kurva keménybe, a kezemre meg én estem rá. Aztán még lehánytam. Szerintem most azt hiszi totál elmebetegnek vagyok, amiért lerokkantottam magam, hogy rátámaszkodhassak. Seb meg bizonyára azt hiszi Toto vert meg.

- Én azt hittem hónapokkal ezelőtt szakítottatok...

- Igen, de mióta visszajöttem állandóan megy a balhé. Átjöttem beszélni, hogy rendezzük a dolgokat...

- Te akartad újra kezdeni? – kérdezte és közben már a kezem kötözte.

- Miért érdekel ennyire? – rám pillantott, de nem mondott semmit – Miért érdekel? -kérdeztem erélyesebben.

- Csak meglepődtem. Azt hittem...

- Jah tudom, őrült vagyok! A nő, aki zaklatja. – fakadtam ki.

- Azt akartam mondani. Sajnálom, hogy Toto nem értékelte ezt a második lehetőséget, amit tőled kapott. – megdöbbentem és ez ki is ülhetett az arcomra mert Sean elmosolyodott – Ha engem kérdezel Toto egy idióta. – veregette meg finoman a lábam.

- Nem is kedvelsz.

- Lehet, hogy kicsit bolond vagy, de sokkal jobb fej, mint Susie.

- Kösz. – tudtam, hogy akaratom ellenére vágok egy grimaszt – Kösz.

- Remélem boldog leszel Vettellel.

- Meglátjuk ez a jövő zenéje...

- Tudod – állt fel és elkezdte összeszedni a cuccát – néha meg kell tanulnunk szeretni, ami jó nekünk. Vettel nem Toto, és talán ezért nem vonz annyira, de pont az eltérések miatt lehet, hogy boldogabbá tesz, mint hinnéd. – egy hosszú pillantást küldtem felé – Adj időt ennek köztetek.

- Olyan mintha az egész boxutca Sebnek szurkolna. Alakítsatok szurkolói klubbot.

- Nem is rossz ötlet. - nevetett fel az éppen belépő német.

- Jaj tudom a táblás fiúk segge zavart csak, a csajoké nem. - céloztam a pár évvel ezelőtti felszólalására, hogy zavarják a nemi egyenjogúság nevében lányok helyett kitett tábla tartó fiúk.

- Nem vagyok fából, és vakságot sem fogadtam. – közölte vigyorogva.

- Szuper. Hannának is ezt mondtad? – közöltem csípősen, mert nem volt kedvem most semmilyen humorizáláshoz. Seb megdöbbent, és az arca láng vörös lett. Még a háta mögött álló Toto szemöldöke is felszaladt. Végül az osztrák szólalt meg először.

- Sean, kikísérlek. Gyere. Közben elmondhatnád, hogy Enával kapcsolatban mire figyeljünk. – és kiterelte a dokit.

Seb láthatóan ideges volt, és többször nagy levegőt vett.

- Kiabálj, ha akarsz. Miattam nem kell moderálnod magad.

- Magam miatt nem akarok üvölteni, nem miattad. – közölte élesen, mire megrántottam a vállam, ami rossz ötlet volt, fájdalom nyílalt a karomba, és egy pillanatra grimaszoltam – Holnap megbeszéljük. – mondta egyszerűen. Látta a gyengeségem és máris reagált rá, én pedig mérges lettem amiért kímélni akar.

- Remek. -integettem az ép karommal - Újabb pasi aki imádja a szőnyeg alá söpörni a problémákat!

- Én nem akarom... - kezdett bele Vettel, de az épp küszöbön álló Toto, közbevágott.

- Inkább hallgass. Vedd észre, épp vitát generál mert dühös rád a beszólás miatt. – mire Seb kérdő tekintettel fordult felé – Szarul esett neki a nem fogadtál vakságot duma.

- Íme a prókátor. Helyette te akarod velem megbeszélni a problémáinkat? Az vicces lesz.

- Ne őt büntesd, mind tudjuk, hogy rám vagy pipa!

- Férgekkel nem foglalkozom. – mosolyogtam rá.

- Sosem állítottam, hogy szent vagyok.

- Ez erős csúsztatás. – rebegtettem meg a szempillám.

- Arról akarsz vitatkozni melyikünk a nagyobb szemétláda? A te rovásodon is bőven van.

- Még szerencse, ha olyan tündér lennék amilyen nem vagyok, sose látnék át a szemétségeiden. – mosolyogtam rá, ő pedig összeszorította a száját.

- Ena, mire jó ez? – kérdezte Seb egyszerűen.

- Minek szól bele abba, amihez semmi köze? Magának kereste a bajt. – Toto feje eltorzult a dühtől – Vigyázz, még agyvérzést kapsz.

- Átmegyek Valterihez aludni. – közölte és kiment, hallottam ahogy bevágja az ajtót.

- Most minden alkalommal ez lesz? – kérdezte a német kifelé mutatva – Azt hittem...

- Hinni a templomban kell, nem mondták még neked? - lehunyta a szemét és felsóhajtott.

- Tudod, hogy vicceltem... -nézett rám komolyan - Sajnálom, ha úgy érzed megbántottalak. Szándékosan nem tenném. – láttam, hogy tétovázik mintha még mondani akarna valamit, de végül csak egy bíztató mosolyt eresztett meg.

- Csak nem a szeretlek maradt le a végéről? – kérdeztem csípősen.

- Azt akartam mondani, fontos vagy nekem. És pont ezért nem mondtam, mert ha megteszem a fejemhez vágod, hogy az érzelmeiden keresztül akarlak befolyásolni, pedig nem így van... De inkább mondanom kellett volna. Én nem ismerem azt a játékot, amit Totóval az előbb itt bemutattatok, és nem is akarom. Nekem se erőm, se kedvem ilyen játszmákhoz. Ha ezért a szemedben én vagyok az idióta, vagy a balfasz, vállalom. Én egy egyszerű pilóta vagyok, aki csak a gimnáziumot fejezte be. Nincsenek milliárdokat értő cégeim, és nem vagyok minden hájjal megkent dörzsölt csapatvezető sem. Nálam azt kapod, amit látsz, és ezért nem fogok elnézést kérni. Ne haragudj meg, de kijátszom az özvegy kártyát, mert tény, egyedül kell felnevelnem három gyereket. Nincs időm olyan nőre, aki játszmázni akar vagy vitákat generál ahelyett hogy értékelné az időt, és energiát amit ráfordítok, vagy amit együtt tölthetnénk nyugiban és szeretetben. Ha veled vagyok, akkor eddig is veled voltam. Ismerem a hozzáállásod a gyerek kérdéshez, és pont ezért próbáltam eddig sem a képedbe tolni az apuka vagyok sztorim. Nem várom el, hogy megismerd, és tutujgasd a srácaim. Egyrészt mert most vesztették el az anyjukat. Másrészt, mert Istenemre nem akarok rád kényszeríteni semmit, amit magadtól nem szeretnél! Nem akarlak terhelni az otthoni gondokkal, mert még korai lenne, és az sem biztos, hogy érdekel. Az a benyomásom, neked az együtt vagyunk csak a szezon alatti utazgatást és programokat jelenti, és egyébként nem érdekel az életem többi része. Nem mondom, hogy örülök neki, de te ilyen vagy, és nagyon fontos vagy számomra, ezért elfogadom. És a Toto sztori tükrében őszintén meg is értem, miért gondolhatod így. Egy kapcsolat áldozatokkal és kompromisszumokkal jár, és én vállalom a veled járót. De te meg azt fogadd el, hogy nem egy Toto Wolff klón vagyok, hanem egy tök más ember! Amikor én azt mondom vicceltem, és sajnálom, akkor az úgy van! És nem pedig egy semmit mondó magyarázatot kaptál, ami mögé többet kell gondolni, mint amit valójában jelent. – mire befejezte ezt a monológot, a hátát a szemközti falnak vetette, összefonta maga előtt a karját, és rám nézett.

Hosszú ideig néztünk farkasszemet, mire végül ennyit mondtam.

- Megmondtam neki, hogy szeretem, - fordítottam a fejem az ablak felé - és ha azt akarja, hogy helyre hozzuk vagy szakítsunk neki kell lépnie, mert nekem nem megy. Megakartam csókolni, de elutasított, és amikor megkérdeztem „miért nem szeret engem?" válasz nélkül otthagyott. Egyszerűen kiment a másik szobába. – tártam szét a karom elcsukló hangon, Seb arca pedig gondterhelté vált – És ne mond nekem, hogy ne legyek kiborulva.

- Faszfej! - kezdte el idegesen a cipője orrával a szőnyeget rugdosni, majd egy idő után újra megszólalt - Szar tanácsot adtam...

- Hát azt...

- Haragszol? - kérdezte óvatosan.

- Rád nem. Én voltam a hülye. Ismerem Totót, és házhoz mentem a lófaszért. – erre felnevetett, és közben szabadkozva mutogatott – Hát vicces igen.

- Én nem gondoltam, hogy ...

- Tudom. Te túl cuki vagy hozzá képest.

- Cuki? – vigyorgott, és én is rámosolyogtam – Akkor naiva.

- Az. - odajött az ágyhoz és leült mellém.

- Sérült áru vagyok, te meg mondtad.

- Én azt mondtam magányos vagy és sérült...

- Szerintem totálkáros. – nevettem fel kínomban, mire átölelt és kaptam egy puszit a homlokomra.

- Az ilyen csajok az eseteim. – mire a vállába bokszoltam, és mindketten felnevettünk.